Bérjegyzék megküldése e-mailben

Kérdés: Cégünknél szeretnénk folyamatosan átállni az elektronikus ügyintézésre a HR-területen is. Megfelelő-e a bérjegyzék elektronikus úton történő küldéséhez, ha a munkavállaló a beleegyező nyilatkozatában a céges e-mailt adja meg, vagy ilyen nyilatkozattal sem fogadható el a céges e-mail?
Részlet a válaszából: […] teljesüléséhez. Annak sincs akadálya, hogy ez a munkáltató által biztosított elektronikus postafiók legyen. Az elektronikus dokumentumban tett jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha az a címzett részére hozzáférhetővé válik, azaz amikor a címzettnek (vagy az átvételre jogosult más személynek) lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje [Mt. 24. § (1) bek.]. Ezt mindig esetileg kell vizsgálni, a céges levelezőrendszer sajátosságaitól függ, hogy a munkavállaló e-mail-címére küldött bérjegyzék mikor tekinthető közöltnek (pl. hozzáfér-e a munkavállaló munkaidőn kívül, küld-e a rendszer értesítést a mobiljára az új üzenet érkezéséről). Mivel ebből eredően az elektronikus dokumentumok közlési időpontját aggályos lehet megállapítani, célszerű nem ebben a formában közölni az olyan jognyilatkozatokat, amelyek szigorú határidőhöz vagy időtartamhoz kötöttek (pl. próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás). A bérjegyzék[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.
Kapcsolódó címkék:    

Méltányos mérlegelési kötelezettség - a munkahely kijelölésekor

Kérdés: A munkavállalónk munkavégzési helyeként a munkaszerződésben a vármegye van megjelölve; a munkakör alapján a vármegye területén kell az ügyfeleket felkeresni, és hetente egyszer pár órában elszámolni azon a telephelyen, ahol a munkavállalót foglalkoztató szervezeti egység működik, illetve ott havi 1-2 alkalommal oktatáson részt venni. Átszervezés miatt a szervezeti egység más telephelyre (településre) került, de ugyanabban a vármegyében - az eredeti telephelyre is másik szervezeti egység költözött. A munkavállalót tájékoztattuk arról, hogy az elszámolást és az oktatásokat a jövőben itt kell teljesítenie; ez heti egyszer, havi 1-2 alkalommal 30-50 perc többletutazást jelent az előző telephelyre bejáráshoz képest. A munkavállaló a változtatást arra hivatkozással tagadta meg, hogy a házastársa súlyos beteg, otthoni ápolásra szorul, ami miatt számára a többlet-időráfordítás nem vállalható. Jogos lehet ez az érv?
Részlet a válaszából: […] kérni hozzá a munkavállaló hozzájárulását [Mt. 53. § (3) bek. c) pont]. A munkáltatói ilyen tartalmú utasítás korlátját jelenti azonban a méltányos mérlegelés elve, amely alapján a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat [Mt. 6. § (3) bek.]. E szabály megsértése, az aránytalan sérelemokozás esetén a munkavállaló alappal tagadhatja meg az utasítást [Mt. 54. § (2) bek.].A Kúria egy eseti döntésében vizsgálta a méltányos mérlegelés elvének érvényesülését hasonló esetben. Abban a házastárs 80%-ban rokkant volt, akinél időnként hidegrázással és lázzal járó állapot alakult ki, amely jelentkezésekor lázcsökkentő gyógyszer bevétele válhat szükségessé; azonban a munkavállaló azonnali jelenléte és intézkedése nem volt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő öt munkanapon belül?
Részlet a válaszából: […] munkában töltött naptól számítandó [Mt. 80. § (2) bek.]. A munkáltató felmondása esetén legalább a felmondási idő felére kötelező felmenteni a munkavégzés alól, a munkavállaló kívánságának megfelelő ütemezésben, de legfeljebb két részletben [Mt. 70. §]. Nincs akadálya, hogy a munkáltató ennél hosszabb időre mentesítse a munkavállalót, és annak sem, hogy a felmentésre munkavállalói felmondás esetén kerüljön sor, a felmondási idő egy részére vagy akár egészére. Ezekben az esetekben tehát elválhat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas pedagógus felmentése/felmondása

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógus 2023-ban betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévét, és kérte megszüntetni a jogviszonyát felmentéssel, azonban a munkáltató kérésére - a tanév végéig - elállt szándékától. Jár-e felmentés részére, ha nyugdíjasként a tanév végén kéri megszüntetni a jogviszonyát, vagy a nyugdíjas státuszára tekintettel a munkáltató indokolás és felmentés nélkül bármikor megszüntetheti azt?
Részlet a válaszából: […] munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyban áll.A szóban forgó pedagógus - attól függően, hogy melyik törvény hatálya alá tartozik - az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának ga) alpontja, illetve a Púétv. 3. §-a 26. pontjának a) pontja szerint nyugdíjasnak minősül, mert a kérdés alapján megállapítható, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság). Amennyiben az Mt. hatálya alatt áll, ugyan kérheti a munkáltatótól, hogy mondjon fel neki, ám a munkáltató ezt nem köteles végrehajtani, hiszen a felmondás a munkáltató egyoldalú jognyilatkozata, arra kötelezni nem lehet. Természetesen a munkáltató dönthet úgy, hogy eleget tesz ennek a kérésnek, és felmondja a munkaviszonyt. Ilyenkor az Mt. szerinti felmondási időt biztosítani kell a munkavállaló számára [Mt. 69. § (2) bek.], és mentesítenie kell a felmondási idő fele részében a munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 70. § (1) bek.]. A felmondást a munkáltató, figyelemmel arra, hogy a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, nem köteles megindokolni [Mt. 66. § (9) bek.]. Megjegyzendő, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 77. § (5) bek. a) pont].Ha a pedagógus a Púétv. hatálya alatt áll, szintén kérheti ugyan a munkáltatótól, hogy az a jogviszonyát felmentéssel szüntesse meg, de a munkáltató ezt - hasonlóan a fentiekhez - nem köteles végrehajtani, bár itt is dönthet akként, hogy eleget tesz e kérésnek. A munkáltató felmentéssel egyébként megszüntetheti a jogviszonyt, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül [Púétv. 49. § (1) bek. e) pont], ekkor a felmentés indoka ez a tény lesz. A munkáltatónak itt is biztosítania[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:      

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

Kérdés: A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények fenntartóit, hogy az általuk fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott tanárok, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó tanárok számára biztosítsanak átlagos 32,2%-os béremelést".
A 401/2023. Korm. rendelet 88. §-ának (1) bekezdése szerint a Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege 2024. évben 528 800 forint. A 88/A. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus-szakképesítéssel vagy -szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) havi illetményét a Púétv. 97. §-ának (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a 98. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan módon állapítja meg, hogy a havi illetmény összege - az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve -
a) Pedagógus I. esetén 538 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,
b) Pedagógus II. esetén 555 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,
c) Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,
d) Kutatótanár esetén 750 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig
terjedhet.
A gyakornok 528 800 Ft, Pedagógus I. esetén 538 000 Ft, Pedagógus II. esetén 555 000 Ft, Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft, Kutatótanár esetén 750 000 Ft kötelezően járó illetményen felüli fenntartó által biztosított átlagos 32,2%-os béremelés a pedagógus illetményének része lesz, vagy egyéb pótlékként is megkaphatja a dolgozó? Amennyiben illetményként kapja a pedagógus, csökkenthető-e a jövőben, vagy visszavonhatatlanul beépül az illetményébe, illetve, ha egyéb pótlékként kerül juttatásra?
Részlet a válaszából: […] álló jogosult - a 20%-os esélyteremtési illetményrészt, a 2%-os mesterfokozatért járó illetményrészt és a 4%-os hiánytantárgyak tanításáért járó illetményrészt is [Púétv. 98. § (5) bek.; 401/2023. Korm. rendelet 95/A. § (1)-(2) bek.].Az illetmény csökkentésére mód van, mivel a Púétv. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében a kinevezést a felek közös megegyezéssel módosíthatják, de ettől eltérően a munkáltató a foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi illetményének összegét egyoldalúan határozhatja meg. Azonban a munkáltatónak az illetmény egyoldalú meghatározása során gyakorolt mérlegelési joga nem korlátlan, mivel a Púétv. 43. §-ának (3) bekezdése azt is tartalmazza, hogy a korábbi illetményhez képest alacsonyabb összegű havi illetményt a munkáltató egyoldalúan csak törvényben meghatározott okból határozhat meg. Azaz: 2025. augusztus 31-ig a Púétv. 98. §-ának (2) bekezdése szerinti mérlegelési szempontok alapján alátámaszthatónak kell lennie, hogy milyen okból csökkentette az illetményt.A Púétv. 98. §-ának (3) bekezdése továbbá tartalmazza a teljesítményértékelés (TÉR) jövőben alkalmazandó szabályait. Az erre vonatkozó átmeneti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Polgármester jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármester jubileumi jutalmába bele kell számítani az alapilletményét és az idegennyelv-tudási pótlékát is? Jól gondoljuk, hogy ebbe a költségtérítése nem számítható bele?
Részlet a válaszából: […] illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után két-, három-, négy-, illetve öthavi illetménynek megfelelő összegű jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes [Kttv. 150. § (2) bek.]. A jubileumi jutalom meghatározott összegű illetmény kifizetését jelenti. Mivel a Kttv. 131. §-ának (2) bekezdése szerint az illetmény a Kttv. 133. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint - a Kttv.-ben meghatározott feltételek esetén - illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll, a polgármester[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járás költségtérítése - a távolság meghatározása

Kérdés: A munkáltató a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Több munkavállaló nem ott lakik, ahonnan kéri a napi utazás elszámolását. Megteheti-e a munkáltató, hogy újranyilatkoztatja a munkavállalókat, illetve, hogy arra kéri a közvetlen felettesét, írja alá a nyilatkozatot, ezzel is igazolva a nyilatkozat valóságtartalmát? Kilométer-számolásnál a lakcímkártyán szereplő állandó/tartózkodási címet kell figyelembe venni, vagy "bármilyen" címet beírhat a dolgozó? A távolság kiszámításánál megteheti-e azt a dolgozó, hogy autópályán közlekedik, de a normál közúti távolságot írja be? Vagy eleve a legrövidebb útvonalat kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek., Szja-tv. 25. § (2) bek.].A munkába járás költségtérítése szempontjából lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik, míg a tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik [39/2010. Korm. rendelet 2. § d)-e) pont].A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e [39/2010. Korm. rendelet 7. §]. A költségtérítés szempontjából tehát nem az a lényeg, hogy a lakcímkártyán milyen adat szerepel, hanem az, hogy a munkavállaló miként nyilatkozik. A nyilatkozattal kapcsolatban előírhatja a munkáltató, hogy azt a közvetlen vezető "igazolja", de ez semmiképpen nem jelentheti azt, hogy a közvetlen vezető felelősséget vállalhatna annak valóságtartalmáért, hiszen a nyilatkozatot nem ő teszi, és személy szerint nincs joga - miként a munkáltatónak sincs -, hogy a munkavállaló magánéletének ezen aspektusát vizsgálja, ellenőrizze.Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a munkavállaló bármilyen nyilatkozatát valósként kellene elfogadni. A munkavállaló a nyilatkozatának valóságtartalmáért munkajogi és büntetőjogi felelősséggel is tartozik, hiszen a valótlan tartalmú nyilatkozattal jogalap nélküli kifizetés valósul meg, amivel kárt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

Kérdés: 2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart. Pontosan október hányadik napjáig? A polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati főtanácsadók 2024. évi időarányos szabadságának megállapításához van szükségünk a pontos dátumra.
Részlet a válaszából: […] rendelkezések részének 27. cikkével összhangban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását követő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán hivatalban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Hétvégi feladatok megszervezése hétköznapra beosztott munkavállalókkal

Kérdés: Intézményünk munkatársai háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hétköznapokon. Előfordul, hogy hétvégén és ünnepnapokon rendezvényeket tartunk, melyek lebonyolításához alkalmanként 30-40 fő részvétele szükséges. A lebonyolításában - a két fő rendezvényszervező munkakörben foglalkoztatott kollégán kívül - különböző munkakörben dolgozó kollégák vesznek részt, javadalmazás ellenében. Két megoldás is felmerült, de mindkét esetben kérdéses, hogy jogszerű-e.
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] munkaszüneti napi munkavégzés korlátok alá esik, a munkáltatónak tehát ellenőriznie kell, hogy van-e lehetősége e napokra munkaidőt elrendelni [Mt. 101-102. §]. Ettől független kérdés, hogy ha a munkavállaló munkaköre nem kötődik a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokhoz, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra van szükség [Mt. 53. §]. Ezzel az eszközzel átmenetileg, legfeljebb évi 44 munkanapra a munkáltató jogosult a munkavállalót más munkakörben foglalkoztatni, mint ami a munkaszerződésben szerepel. A két intézkedés együtt is megtehető, azaz nincs akadálya, hogy a munkavállaló a túlóra alatt dolgozzon más munkakörben, de mindkét intézkedés jogi feltételeinek meg kell felelni. Így ez csak akkor járható út, ha az adott napra a munkaidő elrendelésének nincs akadálya.A másik megoldást illetően elvileg lehetséges, hogy azonos felek között párhuzamosan álljon fenn munkaviszony és megbízási jogviszony is. Ez azonban csak akkor nem sérti a joggal való visszaélés tilalmát [Mt. 7. §], ha a két jogviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaközi szünet alatti baleset minősítése

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalóját (ebédelés céljából igénybe vett) munkaközi szünetben a munkavégzés helyéhez közeli egyik gyalogátkelőhelyen egy személygépjármű elütötte. A munkaközi szünet nem része a munkavállaló napi munkaidejének, illetve a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása a munkáltató engedélyével történt. A munkáltató egyébként a munkahely épületében biztosít szervezett étkeztetést. A társaság az esetet üzemi balesetként kezeli (üzemi baleseti jegyzőkönyv készült a balesetről), azonban arra vonatkozóan, hogy az említett balesetet munkabalesetnek minősül-e, a munkáltatónak nem sikerült egységes álláspontot kialakítania. A konkrét esetben a baleset munkabalesetnek minősül-e? Általánosságban milyen szempontokat kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása során történt baleset munkabalesetnek minősül-e? Például, a munkáltató nem szabályozza a munkaközi szünetben az épület elhagyását, de eltűri, hogy a munkavállalók gyakorlatilag bárhova, bármilyen célból kimenjenek; vagy ha a munkáltató szabályozza ugyan, hogy csak ebéd vásárlása céljából lehet elhagyni a munkahelyet, de a távozásra attól eltérően kerül sor; mennyiben változtat mindezek megítélésén, ha egyébként a munkáltató biztosítja épületen belül az étkeztetést stb.?
Részlet a válaszából: […] a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri [Mvt. 87. § 3. pont]. A jelen esetben a baleset a munkaközi szünetben történt, tehát arról kell állást foglalni, ez tekinthető-e a munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett balesetnek. Abból kell kiindulni, hogy a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Tehát annak tartama alatt a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség nem terheli. A munkáltató arra vonatkozóan sem adhat utasítást a munkavállalónak, hogy a munkaközi szünet alatt hol tartózkodjon, így tehát a munkahelyet - bármilyen célból - elhagyhatja, azzal, hogy a szünet végére újból rendelkezésre kell állnia, munkára képes állapotban. Mivel ilyen módon a munkaközi szünet alatt a munkavállaló nincs a munkáltató ellenőrzési és utasítási joga hatálya alatt, az ezen időtartam során bekövetkező baleset nincs összefüggésben a munkavégzéssel. A jelen esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4
…
6