Változások a munkaügyi szervezetrendszerben
A 36. Magyar Közlönyben található az egyes foglalkoztatási és szociális tárgyú kormányrendeleteket módosító 53/2007. (III. 28.) Korm. rendelet, amely módosítja többek között az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról (ÁFSZ) szóló 291/2008. (XII. 23.) Korm. rendeletet. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal kétféle feladatkörét bővíti a rendelet, például az ÁFSZ dolgozóinak humánerőforrás-fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokkal, illetve az Európai Unió pénzügyi alapjaiból támogatott egyes foglalkoztatási, fejlesztési és informatikai programok megvalósításának szervezésével, lebonyolításával, koordinálásával. Ismét módosítják a regionálissá átalakított munkaügyi szervezetrendszer egyes szerveinek elnevezését.
A munkaügyi központ ezután "központi szervezetből", valamint "kirendeltségekből" áll. Egyes kirendeltségek "kirendeltség- és szolgáltatóközpont" rangot kapnak. Ezek látják el a szolgáltatási feladatokat, működtetik a szolgáltatások intézményrendszerét, a rehabilitációs munkacsoportot. Regionális munkaügyi központ található budapesti, békéscsabai, nyíregyházai, miskolci, pécsi, székesfehérvári és szombathelyi székhellyel.
Ehhez kapcsolódóan a szintén ebben a Magyar Közlönyben kihirdetett 13/2007. (III. 28.) Korm. rendelet a regionális munkaügyi központok illetékességéről meghatározza a regionális munkaügyi központok, illetve a kirendeltségek illetékességi területét, valamint a "kirendeltség- és szolgáltatóközpontok" működési területét, a hozzájuk tartozó községek, városok felsorolásával.
Munkavédelmi országos program 2007
A munkavédelem országos programja 2007. évi intézkedési és ütemtervéről szóló 1018/2007. (III. 26.) Korm. határozat a 35. Magyar Közlönyben jelent meg. A munkavédelem országos programjának megalkotásáról szóló keretszabály a 20/2001. (III.30.) OGY határozat, annak alapján tartalmazza a kormányhatározat a részletes intézkedési és ütemtervet a feladatok, a felelősök és a szükséges eszközök, források meghatározásával.
A felsorolt feladatok között szerepelnek jogalkotási jellegűek: például a környezetbiztonsággal és a munkavédelemmel összefüggő miniszteri rendeletek és utasítások felülvizsgálata, belső jogharmonizáció; illetőleg a foglalkoztatás-egészségügyi joganyag felülvizsgálata és korrekciója hajtandó végre az év végéig. Egyúttal a munkavédelmi joganyag hatályosulását is meg kell vizsgálni.
Ágazati feladatok
Szerepelnek ágazati feladatok, mint például a Vízügyi Biztonsági Szabályzat átdolgozása, aktualizálása, módosítása, a honvédelmi ágazat Katonai Általános Biztonsági és Egészségvédelmi Szabályzatának kidolgozása, a különféle ágazatokban a munkavédelmi szakemberek továbbképzése. Kiemelten foglalkozik a határozat a honvédelem területén a katonai technológiák, munka- és haditechnikai eszközök, katonai védőeszközök, létesítmények biztonságosabbá tételével.
Veszélyes tevékenységek
Az egyes veszélyes tevékenységekre (például emelőgépek, hegesztés, vas- és fémipari, illetve kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységek) vonatkozó biztonsági szabályzatokat felülvizsgálják.
Munkavédelmi irányítási rendszer
A kis- és középvállalkozások számára alkalmas munkavédelmi irányítási rendszert dogoznak ki, széles körű képzési tanácsadói programmal.
Rehabilitáció
Az igazságügyi tárca főfelelősségével előírja a határozat a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjának elemzését, egységesítését, a beutalások rendjének felülvizsgálatát.
Szakképzés
A szakképzés területén végrehajtandó feladat a munkavédelmi tartalmak megjelenítése a szakmai és vizsgakövetelményekben. Korszerűsítik a szakirányú munkavédelmi továbbképzés ismeretanyagát is.
Foglalkozási megbetegedések
A különféle foglalkozási megbetegedések központi nyilvántartásának folyamatos működését biztosítják, a foglalkozás-egészségügyi orvosok részére szakmai protokollokat (módszertani útmutatókat) adnak ki például az azbeszt okozta vagy a mozgásszervi megbetegedésekről.
Módszertani útmutató
A munkavédelmi képviselők számára tájékoztatókat tartanak a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok aktuális feladatairól. A munkavédelmi állami ellenőrzések hatékonyságának javítása érdekében módszertani útmutatókat készítenek, a felügyelőknek továbbképzést tartanak. A rendőrségen belül előkészítik a regionális munkavédelmi és közegészségügyi-járványügyi hálózat hatósági jellegű szakmai felügyeleti szerveinek felállítását.
Uniós ajánlások a munkavédelemben
A Magyar Közlöny 49. számában jelent meg a 32/2007. (IV. 19.) OGY határozat, amely a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 95. ülésszakán elfogadott, a munkavédelemről szóló 187. számú Keretegyezményről és a munkavédelemről szóló 197. számú Ajánlásról, valamint a munkaviszonyról szóló 198. számú Ajánlásról készített beszámolók elfogadásáról szól.
Közigazgatási perek
A polgári perrendtartásról szóló 1952 . évi III. törvény (Pp.), valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi XXV. törvény a Magyar Közlöny 43. számában található.
A korábban hatályos Pp. szerint a közigazgatási perekben az első fokon eljáró bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási, illetve társadalombiztosítási szerv székhelye alapozta meg. A regionális közigazgatási hivatalok a legtöbb esetben másodfokú hatáskörben járnak el, és ezáltal a közigazgatási perekben alperesként szerepelnek, de például a kisajátítással kapcsolatos ügyekben elsőfokon hoznak bíróság által felülvizsgálható határozatokat. Régiós illetékességű szervekké alakulnak az adóigazgatás területi szervein túl az ún. felügyeletek területi szervei (munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőségek, fogyasztóvédelmi felügyelőségek, az ÁNTSZ és a nyugdíjbiztosítás területi szervei) is.
Az új, regionális közigazgatási szervek az esetek döntő többségében továbbra is fenntartanak megyeszékhelyen működő kirendeltségeket, hogy az ügyfeleknek ne jelentsen megterhelést a változás; ugyanakkor e kirendeltségek pusztán telephelynek minősülnek, határozatot a regionális szerv nevében hoznak, így bírósági eljárás esetén az illetékességet a regionális szerv székhelye alapozza meg.
Míg tehát közigazgatási eljárási szakban az ügy az ügyfélhez közel eső megyeszékhelyen marad a kirendeltségek révén, addig bírósági szakban az esetek többségében már egy másik megyeszékhelyen – a regionális szerv székhelyén – működő bíróság járna el, s ezzel felesleges utazásra kényszerülne az ügyfél, de sok esetben a szerv ügyintézője is. Ezért annak érdekében, hogy a Pp. továbbra is az ügyfelek szempontjait juttassa érvényre, és biztosítsa, hogy a hozzájuk közelebb eső bíróság járjon el, illetve hogy ne boruljon fel a bíróságok leterheltségének az illetékességi szabályok által eddig kialakult egyensúlya, az illetékességi szabályok megváltoznak. (Különösen súlyos terhet jelentene a változás elmaradása a budapesti székhelyű, eddig Pest megyére kiterjedően eljáró Fővárosi Bíróság közigazgatási ügyszaka, a társadalombiztosítási ügyekben eljáró Fővárosi Munkaügyi Bíróság, továbbá a Pest Megyei Bíróság közigazgatási ügyszaka és a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság szempontjából, mely a változások nyomán az egész közép-magyarországi régió összes ügyének ellátására kényszerülne.)
Ezek a változások egyrészt érintik a már folyamatban lévő pereket (az alperes hatáskörének változása a jogutód perbevonását teszi szükségessé), másrészt utóbb, az újonnan kijelölt regionális szervek által meghozott elsőfokú határozatok esetében a közigazgatási perben eljáró bíróságok illetékességét is.
Azon ügyek tekintetében tehát, melyekben első fokon regionális – azaz megyehatáron átnyúló illetékességi területű – közigazgatási szervek járnak el, az esetek többségében - általános szabályként – az illetékesség rendező elve a felperes lakóhelye lesz. Nevezetesen az a megyei bíróság (munkaügyi bíróság) lesz illetékes, ahol a pert indító felperes lakóhelye, tartózkodási helye (székhelye) van. Kivételt az ingatlannal, az engedélyezéshez kötött vállalkozási tevékenységgel, a beutazási és tartózkodási ügyekkel kapcsolatos perek jelentenek. Ha az ügyben több ügyfél (felperes) is érintett, az elsőként benyújtott keresetlevél alapján illetékes bíróság fog eljárni azok ügyében is, akik esetleg más bíróság illetékességi területén laknak.
A jövőben nagyobb felelősség terheli a közigazgatási szerveket, hogy a határozat jogorvoslati záradékában megfelelő módon tájékoztassák az ügyfeleket, hogy mely bíróság az illetékes.
Módosult a Büntető Törvénykönyv
A nyáron lép hatályba a Büntető Törvénykönyv legújabb módosításait tartalmazó 2007. évi XXVII. törvény. A Magyar Közlöny 50. számában megjelent jogszabály többek között foglalkozik a csődbűncselekménnyel, a gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélésével, a saját tőke csorbításával, a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával.
A munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást a jövőben az a munkáltató követi el, aki munkaszerződés nélkül, színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezzel az adóbevételt csökkenti. Ezt a bűncselekményt követi el az is, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza. A bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti az adótartozását.
A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken. Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken.
Nem valósul meg bűncselekmény, ha az elvont adók összege együttesen nem haladja meg a százezer forintot. Az adóbevétel csökkenésének meghatározásakor az elvont adók összegét egybe kell számítani.
