Üdülés – kedvezményesen

Szálláshely, étkezés, utazás, egészségmegőrzés, sport, kulturális szolgáltatások, színházbérletek, horgászengedélyek, uszodai, állatkerti, Hungaroring- és Hungexpo-belépők – mindezek immár fedezhetők üdülési csekkel, amellyel akár a fogorvosnál is fizethetünk. Januártól ugyanis sportegészségügyi, szabadidősport- és egészségmegőrző célokra is beváltható az utalvány. Ugyanakkor a jogcímek közül kikerült a tankolás, amelyre tavaly a csekkfelhasználók mindössze 7-8 százaléka tartott igényt.

Kölcsönös előnyök

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának elnöke, Karácsony Mihály szerint az ez évtől hatályba lépő adótörvények kedvezően érintik a kedvezményes üdülési csekkhez való hozzájutást, mivel az utalványvásárlás határa a minimálbérhez kötődik. (A legkisebb kötelező bér 2007-ben 62 500 forintról 65 ezer forintra emelkedett.) Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodók – legyenek azok gazdasági társaságok, költségvetési intézmények vagy civil szervezetek – a minimálbér mértékéig adó- és járulékmentesen vásárolhatnak dolgozóiknak csekket. A rendszer a munkavállalók szempontjából azért is előnyös, mert a minimálbér értékén belül kapott csekk után a felhasználót sem terheli a személyi jövedelemadó.

Változott a kedvezményben részesíthetők köre is. A hatályba lépett törvény tételesen felsorolja az érintetteket. Eszerint a munkaadók aktív dolgozójukon kívül a nyugdíjasoknak, illetve közeli hozzátartozóiknak, valamint a gyakorlati idejüket a cégnél töltő szakiskolai diákoknak és felsőoktatási hallgatóknak is vásárolhatnak kedvezményes üdülési utalványt. A szakszervezetek és a szövetkezetek ugyancsak adhatják e juttatást tagjaik részére.

Mindezeken túl - szociális rászorultság alapján – a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány saját pályázati rendszerén keresztül is támogathatja a rászorulókat. Tavaly e célra 7 milliárd forint jutott, szemben az azt megelőző évi 2,7 milliárddal.

Élénkülő vásárlókedv

Kedvezően változott az üdülési csekk felhasználhatósága is. A kormány szándéka az volt, hogy minden olyan belföldi szolgáltatás bekapcsolódjék a csekk forgalmazásának, elfogadásának rendszerébe, amely az emberek életminőségének és -színvonalának, életkörülményeinek javításához hozzájárulhat – hangsúlyozta Karácsony Mihály.

A Magyarországon svájci mintára 1998-ban bevezetett üdülésicsekk-rendszer egyre nagyobb népszerűségét mutatja, hogy 2006-ban mintegy 16 milliárd forint értékben vásároltak a gazdálkodók több mint 600 ezer dolgozónak az alapítvány által kibocsátott kedvezményes utalványt, s a kereskedelmi szálláshelyek belföldi szállásdíj-bevételeinek csaknem negyede üdülési csekkel fizető vendégektől származik. A konstrukció indulásakor – 1998-ban – a vállalatok mindössze 475 millió forintért váltottak ki csekket. Szakértők szerint különösen 2003 óta érzékelhető a forgalom látványos bővülése. Akkor döntött ugyanis az Országgyűlés úgy, hogy a csekk adómentes határát a mindenkori egyhavi minimálbér összegére emeli. Korábban csak a legkisebb kereset 50 százalékáig terjedt a kedvezmény. Az utóbbi években megduplázódott az elfogadóhelyek száma is, a csekkel fizetett szolgáltatások értéke megnégyszereződött.

Az a tény, hogy ezután a juttatás betegségmegelőzésre, illetve egészségmegőrzésre is fordítható, vélhetően tovább növeli a vásárlókedvet. Az alapítvány ezért kórházakkal, magánklinikákkal, egészségügyi szolgáltatókkal, sportközpontokkal, uszodákkal, illetve fitnesztermekkel kötött szerződést annak érdekében, hogy például fogorvosi ellátásra, szűrővizsgálatokra vagy uszodabérletre is beválthatók legyenek az utalványok.

Szakértők szerint e rendszer "befutását" elsősorban az segítette, hogy a kilencvenes évek elején, a gazdasági szerkezetváltással gyakorlatilag megszűntek a vállalati üdülők. Ezt a vélekedést támasztja alá az is, hogy szinte kizárólag azok a nagyobb cégek nem támogatják ekképpen dolgozóikat, amelyeknél még fennmaradtak ezen intézmények. Ez alól a Magyar Posta kivétel, a társaság ugyanis üdülőt is működtet, ugyanakkor csekket is vásárol a postásoknak. Igaz, utóbbira csak az a személy jogosult, aki az adott évben nem vett igénybe kedvezményes üdülést.

A legnagyobb hazai állami vállalat, a vasúttársaság szintén csatlakozott az üdülésicsekk-rendszerhez, miután mára az üdülőit is "kiszervezték", következésképp a vasutasoknak is fizetniük kell, ha az egykori MÁV-üdülők valamelyikében szeretnének nyaralni.

A néhány főt foglalkozó vállalkozások többsége viszont – főleg azok, amelyek zömében minimálbért fizetnek alkalmazottaiknak – pénzügyi gondjaik miatt nem is gondolhatnak arra, hogy üdülési kedvezménnyel jutalmazzák dolgozóikat. Kivétel persze itt is van: az egyik vidéki, két tucat munkatársat foglalkoztató cukrászda tulajdonosa évek óta rendszeresen üdülési csekkel támogatja dolgozóit.

Mindazonáltal az alapítvány is igyekszik ösztönözni a "szegényebb" cégek csekkvásárlási hajlandóságát, illetve azt, hogy a legrászorultabbak is gondtalanul pihenhessenek szabadságuk idején. Két éve ugyanis pályázaton nyert támogatáshoz juthatnak oly módon, hogy az MNÜA hozzáteszi a cégek befizetésével azonos összeget. A támogatásra a versenyszférában a nemzetgazdasági átlag alatti vállalkozások pályázhatnak.

Terjedő cafeteria

Szabó Enikő, az Autonóm Szakszervezetek szakértője elmondta: a vendéglátóiparban egyre többen használják a csekket – igaz, papíron itt is minimálbérért dolgoznak -, mert a tulajdonosok, a munkaadók rájöttek, hogy megéri, ha segítséget nyújtanak alkalmazottaik rekreációjához. E területen szinte kizárólag erre a "takarékos" juttatásra számíthatnak a munkavállalók; nem vált divattá a cafeteria-rendszer, amelynek lényege, hogy a cég – csokorba gyűjtve a köztehermentes vagy adókedvezménnyel támogatott juttatásokat - felkínálja a választás lehetőségét a munkavállalóknak adott összeghatáron belül.

Másutt viszont terjed a cafeteria, melynek népszerűségi listáján továbbra is előkelő helyen szerepel az üdülési csekk. Ez azt jelzi, hogy a dolgozók igénylik a szabadságuk idején – pihenést nyújtó szolgáltatásra – beváltható speciális fizetőeszközt.

A villamosenergia-iparban a bérmegállapodás része a béren kívüli juttatásokat egybegyűjtő cafeteria, de a Molnál, a Budapesti Közlekedési Vállalatnál, a Fővárosi Távfűtő Műveknél is működik a rendszer, csakúgy, mint a Csőszernél, ahol évi 156 ezer forintos keret áll egy-egy dolgozó rendelkezésére, amelynek felhasználásáról maga dönt. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasútnál ugyanakkor éppen a munkavállalók nem akarnak a cafeteriára átállni, mert attól tartanak, hogy rosszabbul járnak, s eddigi, kollektív szerződésben rögzített juttatásaik csorbulnak.

Az egyik nagy múltú hazai vállalat, a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. az üdülési csekk létrejötte óta alkalmazza e juttatási formát a társaságcsoportnál – tudtuk meg Hegyiné Tóth Noémi humánpolitikai igazgatótól. A munkáltatónak ugyanis érdeke, hogy alkalmazottai pihenjenek, hiszen az üzemben nagyon komoly munkakörnyezeti ártalomnak vannak kitéve, emellett meglehetősen feszített tempóban dolgoznak. A dunaújvárosi társaságnál tevékenykedők leginkább üdülési szolgáltatásra, szállodaszámla kiegyenlítésére váltják be a csekket. Az igazgató asszony arról is beszámolt, hogy a cégnél egyhavi fizetésnek megfelelő, úgynevezett szabadságos bért adnak a munkavállalóknak: a nettó kifizetés helyett üdülési csekk formájában. Ez a munkáltatónak is kedvező konstrukció, mert nem kell megfizetnie a járulékokat, s a dolgozónak is jobb, mert nem kell utána adóznia. A nagy szervezeti átalakulás előtt álló DUNAFERR-nél még nem vezették be az egyre több cégnél hódító cafeteria-rendszert, Hegyiné Tóth Noémi azonban arra számít, hogy ez a hosszú távú célkitűzések között szerepel majd.