A munkaadók és a munkavállalók bevezetésének pillanatától sokat bírálták az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázist. Ugyanakkor a Munkaügyi Nyilvántartó Központ illetékesei kezdettől amellett érveltek, hogy szükség van a munkavállalók jogbiztonságát erősítő, a munkaerőpiacot átláthatóvá tévő s a munkaügyi felügyelők munkáját is megkönnyítő adatbázisra, ez az európai uniós elvárások között is szerepelt. Bár a kedélyek lassan lecsillapodtak, mára mégis az a döntés született, hogy az egységes munkaügyi nyilvántartás az APEH rendszeréhez kapcsolódik, az adatbázist pedig ezentúl az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség kezeli.
Kommunikációs zavar
A változtatás némi kommunikációs zavart okozott, ugyanis az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az óév utolsó napjaiban közleményben tudatta honlapján, hogy az EMMA nyilvántartása 2007. január 1-jétől az addigi formájában nem működik tovább.
Ettől az időponttól a munkáltatóknak nincs közvetlen bejelentési kötelezettségük az EMMA-ba, illetőleg a foglalkoztatóknak és a foglalkoztatottaknak nincs lehetőségük az adatbázisból történő lekérdezésre. Erről az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény rendelkezik. Az új szabály alapján a munkáltatóknak az új év első napjától a munkaviszonyok létesítésének és megszűnésének tényét – egyéb adatokkal együtt – az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnál, vagyis az APEH-nál kell bejelenteniük elektronikus úton vagy az e célra rendszeresített nyomtatványon. A közlemény ugyanakkor – mint utóbb kiderült, félreérthetően – azt is tartalmazta, hogy az érintettek a továbbiakban nem használhatják a PIN-kódot. Később a szociális és munkaügyi miniszter rendelkezése alapján e gyakorlatot visszaállították.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat azt is tudatta, hogy 2007. február 12-étől minden munkáltató elektronikus úton, havonta szolgáltat adatot az adóhivatalnak az általa foglalkoztatottaknak kifizetett jövedelmekről. A későbbiekben ez a rendszer teszi majd lehetővé, hogy naprakész legyen a biztosítással rendelkezők nyilvántartása. Ez hosszú távon azt is kizárja, hogy a biztosítással nem rendelkezők ingyenesen vehessenek igénybe például egészségügyi ellátást. A rendszerhez való hozzáférést egyedi azonosító és titkos jelszó teszi lehetővé.
Hiányzó adatlapok
A bejelentéssel kapcsolatos változtatások nem mentek zökkenőmentesen. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a cégeknek nem álltak időben rendelkezésükre a munkaviszony bejelentésére – vagy éppen a kijelentkezésre – szolgáló adatlapok, s ez komoly gondokat okozott.
Ugyanakkor munkavállalói jogosítványnak is tekintették az adatbázis figyelemmel kísérését. Noha nincs kifogásuk az ellen, hogy más szervezet gyűjtse be az adatokat, azt viszont aggályosnak tartják, hogy az év utolsó munkanapján nem voltak hozzáférhetők azon nyomtatványok, amelyeken a januári első munkanapon be kellett volna jelenteni az új alkalmazottakat. Ez azért is elfogadhatatlan, mert éppen a hónap első napja a kritikus, hiszen a belépések a hónap elején történnek. Ezért – hangsúlyozta az MGYOSZ alelnöke – nehéz és lehetetlen helyzetbe hozták a vállalkozásokat, amelyek nem tudták teljesíteni törvényi kötelezettségeiket.
Lengyel Zoltán, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvivője szerint nehezen érthető, miért költöttek több milliárd forintot a Munkaerő-piaci Alapból az EMMA rendszerének kialakítására, ha a nyilvántartás a jövőben nem használható majd eredeti céljának megfelelően. Az adatbázis létrehozásának egyik célja ugyanis az volt, hogy a munkavállalók bármikor lekérdezhessék, hogy a munkáltatójuk bejelentette-e őket, azaz legálisan foglalkoztatják-e az érintetteket, és megfizették-e utánuk a társadalombiztosítási és egyéb, a munkaviszonnyal összefüggő járulékokat. Az érdekvédő úgy látja: ismét csorbultak a munkavállalói jogok.
Milliárdos ráfordítás
Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázist működtető, kezdetben 54 embert foglalkoztató Munkaügyi Nyilvántartó Központ felállítására 2004-ben 1,6 milliárd forintot fordítottak. A rendszerből összesen 190 ezer foglalkoztatott kérte le adatait, legtöbbször azonban csak a munkába állással kapcsolatos tényeket találták meg, s nem tudták nyomon követni bérük vagy munkaidejük változását, mint ahogyan a tb-járulékokról sem voltak információk. Pedig az űrlap – a személyes adatokon túl – munkaviszonyra vonatkozó adatokat is tartalmaz. Ilyen például a személyi alapbér, a munkaidő hossza vagy a munkakör.
Bírálatok kereszttüzében
Az EMMA-t két és fél éves működése alatt gyakorlatilag folyamatosan bírálták a munkaadók és a munkavállalók is. A legfőbb kifogás az volt, hogy jelentősen növekedtek a cégek adminisztrációs terhei a foglalkoztatásban bekövetkező változások folyamatos jelentésével. Ugyanis nemcsak az adatbázisba, hanem egyidejűleg a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak is jelenteni kell a munkaerőmozgást, a ki- és belépéseket.
A lekérdezés lehetősége szintén nem jelentett újdonságot, hiszen ez korábban is megoldott volt. Az IPOSZ vezetői különösen sok kifogást felsorakoztattak a rendszer ellen, arra hivatkozva, hogy a kisvállalkozásoknak nagy teher az azonnali bejelentés, hiszen gyakran előfordul, hogy pár nap után kiderül: az alkalmazott nem is felel meg az elvárásoknak, sőt az is, hogy éppen a munkavállaló nem ilyen állást képzelt el magának.
A szakszervezetek azt tették szóvá, hogy miközben túl sok pénzt emészt fel az EMMA – hiszen csak a bevezetése közel kétmilliárd forintba került -, az sem derült ki, hogy a munkaadó valóban befizette-e a kötelező járulékokat foglalkoztatottja után.
Munkapiaci mozgások
Mindazonáltal 2006. december 31-éig összesen 7 millió 454 255 bejelentés érkezett az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisba, ami dinamikus munkaerő-piaci mozgást jelez – tájékoztatott Oroszlán Andrea, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főosztályvezetője. Ebből interneten 3 228 184, telefonon pedig 534 170 adatot regisztráltak.
Az EMMA-ba négyféleképpen jelenthették be a munkaadók a foglalkoztatással kapcsolatos adatokat: az úgynevezett PIN-kód segítségével elektronikus úton, a szolgálat által működtetett call center révén, valamint személyesen és levélben. Az elmúlt év utolsó napjától azonban megszűntek e csatornák, s a munkaügyi kirendeltségek nem veszik át az újabb adatlapokat.
A főosztályvezető megerősítette: bár január 1-jétől az EMMA az APEH rendszeréhez kapcsolódott, a munkavállalók és a munkáltatók továbbra is lekérdezhetik az adatbázisba bejelentett munkaviszonyadatokat a PIN-kód segítségével vagy – a megfelelő azonosítást követően – személyesen a munkaügyi kirendeltségeken.
A rendszer működésének csaknem hároméves tapasztalatait összegezve, a főosztályvezető elmondta: a munkaadók kihasználták a korszerű, a XXI. század kihívásának is eleget tevő on-line lehetőségeket, jelesül azt, hogy a munkahelyről kényelmesen eleget tudtak tenni bejelentési kötelezettségeiknek. Igaz, a munkaadók a rendszer indításának évében néhány hónapig moratóriumot élveztek, csak felhívták figyelmüket a kötelezettségükre, s nem büntettek.
Bejelentés – egy helyen
Csak az elmúlt évben mintegy 140 ezer lekérdezés érkezett a nyilvántartó központba a különböző hatóságoktól. A növekvő tendenciát jelzi, hogy míg az EMMA bevezetésének évében, 2004-ben nem érte el számuk a 29 ezret, a következő évben több mint 77 ezerre nőtt. "Ekkor kezdték el ízlelgetni, hogy milyen jó az adatbázis, és lehet használni" – fogalmazott a főosztályvezető, aki elmondta: többek között az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetője, Papp István is arról tájékoztatta, hogy a felügyelők szeretik, jónak tartják és használják az adatbázist; különösen a feketemunka elleni küzdelemben jelent nagy segítséget számukra. A munkaügyi felügyelőkön kívül a bírósági végrehajtók is betekintettek az adatbázisba: 52 ezer munkavállaló adataira voltak kíváncsiak. Az APEH és a rendőrség ugyancsak használta az EMMA-t, s adatokat innen gyűjtött az illetékhivatal is.
Arról, hogy az EMMA január elsejétől az adóhivatalhoz kapcsolódott, Oroszlán Andrea úgy vélekedik: az ügyfelek, különösen a munkaadók szempontjából mindenképpen előnyös, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos bármilyen bejelentés egy helyen történjen. Eddig ugyanis az APEH-ba, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárba és az EMMA-ba is jelenteniük kellett.
Az adatbázis ugyanakkor "fizikailag" megmarad – nyugtatott meg a szakember -, az adószabályokról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy az adatbázis az OMMF kezelésébe kerül. Fontos változás ugyanakkor, hogy az APEH-nál már nem használhatók az EMMA-nál alkalmazott PIN-kódok, az érintetteknek új kódot kell igényelniük az adóhivatal kirendeltségein.
Hatósági lekérdezések
A munkaügyi felügyelők több mint 96 ezer alkalommal kértek adatokat cégekről, amelyeknél később vizsgálatot kezdtek. A bírósági végrehajtók 178 200 dolgozóról hívtak le információt. Az illetékhivatal közel 13 ezer esetben gyűjtött információkat a munkavállalókról.
