Bár a távoktatás – egyelőre – közel sem olyan népszerű Magyarországon, mint a fejlett államokban, a kezdeti lépéseken mi is túlvagyunk. A Magyar Akkreditációs Bizottság adatai szerint az idei tanévben nyolc felsőoktatási intézmény 23 olyan szakot kínál, amely a távoktatás keretei között elvégezhető. Ugyanakkor – az utóbbi években – a vállalaton belüli képzések rendszerébe is "beépült" e tanulási-tanítási módszer. A Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI) adatai szerint Magyarországon az aktív korú munkavállalók mintegy 3 százaléka képzi magát e konstrukcióban, ami ugyan magyar viszonylatban érdemleges, ám nemzetközi összevetésben lemaradást jelez.
A távoktatás elsősorban Észak-Amerikában, Angliában és Ausztráliában terjedt el, de szép számmal képzik magukat ily módon az észak-európai országokban is. Az Európai Bizottság már 1996-ban megfogalmazta a követendő irányt, jelesül: a tanítás és a tanulás célja a tudás alapú társadalom kiteljesítése. Az ezredfordulón világszerte több mint 70 millió ember vett részt a távoktatás valamilyen formájában. Magyarországon már az 1970-es években ismert volt a távoktatás fogalma és létezett a távtanulás, utóbbi azonban – főként az internet terjedése miatt – az elmúlt évtizedekben sokat változott, korszerűsödött.
Speciális oktatócsomag
Zarka Dénes, a Budapesti Műszaki Egyetem Távoktatási Központjának fejlesztési vezetője úgy véli, a változás, a fejlődés ellenére a hazai távoktatás fogalma manapság kevésbé értelmezhető, mint tíz évvel ezelőtt. Példaként említi az e-learninget – ez a forma különösen a vállalati oktatásban értékelődött fel -, ami véleménye szerint sok esetben nem távoktatás, ám tény: hasonlít hozzá.
A távoktatás a képzésnek az a formája, ahol az idő jelentős részében az önálló munkára alapozott önálló tanulás a jellemző. Mind a képzés szervezése, mind pedig a tanár és a hallgató, valamint a tanulók kapcsolata alapvetően a médiumokon keresztül zajlik, nem pedig személyesen. A médium húsz éve postai levelezést, telefont jelentett, ma pedig a digitális eszközöket, de a lényeg nem változott - taglalja a távoktatás módszertanának lényegét Zarka Dénes, aki az előnyök közé sorolja, hogy a folyamat – szakmai kifejezéssel – "kimenetorientált". A tanulni vágyók minden kötöttség nélkül sajátíthatják el az ismereteket; a tudás ellenőrzése folyamatosan történik.
A távoktatásnak három nagy csoportja van – mondja. Az egyik a felsőoktatási, a másik a szabadidős – amelynek jó példája a nyelvtanulás -, a harmadik nagy terület pedig a vállalaton belüli távoktatás. Mindegyik forma más utat jár be, mindegyiknek más a logikája, s mindegyik más és más oktatási szegmenshez tartozik. Közös azonban, hogy a távoktatás alapja a jól összeállított oktatócsomag.
Ennek – sok egyéb mellett – tartalmaznia kell a tankönyveket, a tanulmányi szabályzatot s a vizsgarendet. De szerves része a szöveggyűjtemény és a dolgozati feladatlap is. A távoktatásra jellemző, hogy speciálisan e tanulási formára megírt tananyagokat használnak fel. A szakember szerint az nem távoktatás, ha valaki a nappali tagozatos hallgatók tananyagát leveszi a polcról és megtanulja. A távoktatás anyagai tele vannak feladatokkal, gyakorlatokkal, némi túlzással ezek leginkább az általános iskolában használt munkafüzetekre hasonlítanak.
Az e-learning előnyei
A tananyagok felépítésének, összeállításnak sajátos technológiája van. A valódi távoktatási tananyagok kifejlesztése nagyon drága és hosszadalmas, ezért sokan el sem készítik – összegezi tapasztalatait a szakember. A tananyagok hosszas és költséges kidolgozásának oka, hogy – mivel önálló tanulásról van szó – sok gyakorló feladatokra van szükség, illetve drága a képi megjelenítés, az interaktivitás – kérdés-feleletek, ellenőrző feladatok -, a különböző multimédiás effektusok. Magyarországon sok adaptáció, fordítás született, jellemzően 20-30, esetenként 50-60 órás változatban. Több ezer hallgató beiskolázására lenne szükség, hogy ezek a drága tananyagok megtérüljenek.
Bár a szakemberek között vita van arról, hogy az e-learning a távoktatás egyik fajtája-e, vagy pedig önálló tanulási mód, az azonban bizonyos: azon országokban terjed gyorsan, ahol az internet használata mindennapos. Az e-learning az 1990-es évek elején honosodott meg az USA-ban, majd a 90-es évek közepétől gyors iramban terjed a világon. Manapság az e-learning piacán vitathatatlanul az USA-é a vezető szerep, míg Európában Nagy-Britannia, Svédország és Hollandia az éllovas, lévén ezen államokban a legelterjedtebb az internet használata.
Az e-learning nagy előnye – főként az idegen nyelveket beszélők számára -, hogy bármikor, a világ bármely pontjáról elérhető a tartalom; az oktató és a hallgató kapcsolatában nem okoz gondot a földrajzi távolság. E forma révén – bárhol is éljen valaki - színvonalában ugyanahhoz a tudáshoz juthat hozzá, s a számonkérés is hatékonyabb, hiszen minden esetben egyforma a követelmény. A gazdaságossági szempontok sem elhanyagolhatóak, hiszen jóval kisebb költségből valósítható meg, mint az egyéb oktatási módok. Ami pedig a kivitelezést illeti: a technikai háttér a teljes körű tanulási folyamat lebonyolítására és az adminisztrációra egyaránt alkalmas.
Alkotói felelősség
A szakterület ismerői szerint az e-learning elterjedésében nagy jelentősége van a tananyagnak, nem mindegy ugyanis, hogy ez mennyire felel meg a szakmai elvárásoknak, a piac igényeinek.
A Nemzeti Felnőttképzési Intézet szakértője, Horváth Cz. János úgy véli, a fejlesztő cégek felelőssége nem csak az e-learning tananyagok használhatóságára terjed ki - aminek magától értetődőnek kell lenni. Magyarországon az e-learning tananyagok piaca korántsem forrta ki magát, nincs meg a felhasználók úgynevezett "kritikus tömege" – véli a szakember. Ezért még a felhasználókban sem alakulhatott ki semmiféle etalon e tananyagokról. Vélhetően azon fejlesztő cég csomagjait keresik majd a piacon, amelyek vonzóak lesznek a felhasználók körében. Alkotói felelősség tehát, hogy a módszertani csomag megfelelően kiegyensúlyozott legyen – avat be a szakmai titkokba Horváth Cz. János.
De vajon mi a különbség a távoktatás és az e-learning között? Bár a számítógép használatának nagy jelentősége van – vélik a szakemberek -, ám a lényeg nem ez, hanem a digitális tananyag, az ehhez járuló interaktivitás és az ennek megfelelő módszertan.
A diplomák értéke változó
Bár az Eduweb Multimédia Zrt. a kezdetektől jelen van az elektronikus távoktatás piacán, Márki László, a cég távoktatási üzletágának vezetője nem tud pontos adatokkal szolgálni a szektor teljes nagyságáról. Szerinte ez éves szinten milliárdos lehet, ám mivel a vállalati belső oktatások száma, illetve ezek költségei nem teljesen ismertek, így csak becslésekre lehet hagyatkozni. Az mindenesetre tény, hogy a távoktatás valamilyen formájával egyre többen találkoznak a nagyvállalatoknál.
A szakember szerint Magyarországon, a tananyaggyártók és -forgalmazók piacán 10-12 meghatározó cég van jelen. E szereplőknek azért nagy a felelősségük, mert nem mindegy, hogy milyen a távoktatási célra szánt elektronikus tananyag. Ez utóbbinak egyszerűnek kell lenni, illetve kezelése – annak érdekében, hogy bárki eredményesen használhassa - nem igényelhet különösebb informatikai jártasságot
Tapasztalatok szerint a távoktatási formákra igény van, ám e képzések elsődleges célja – jellemzően – nem a diploma megszerzése, hanem valamilyen célismeret elsajátítása, különös tekintettel a vállalati képzések piacára. Az egyetemek, főiskolák által indítandó távoktatási kurzusok elvégzésével megszerezhető diplomák elismertsége a piacon változó - mondja Márki László. Ez főként az oktatási intézmény presztízsének függvénye.
A minőség kulcsa
A sokféleségben próbál rendet teremteni a Magyar Akkreditációs Bizottság Távoktatási Szakbizottsága, amely a távoktatást meghatározott feltételekkel engedélyezi a felsőoktatási intézményeknek – tájékoztatott Galambos Gábor, a testület elnöke. Jelenleg nyolc intézmény rendelkezik ilyen akkreditációval, amelyek 23 szakon kínálnak tanulási lehetőséget. Az intézmények között található a gödöllői Szent István Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Budapesti Műszaki Főiskola, a Gábor Dénes Főiskola, a Károly Róbert, a Kodolányi János főiskolák, illetve a Szolnoki Főiskola. A kínált szakok főként a gazdaság és a műszaki területek valamelyike. Több helyütt indult gazdálkodás és menedzsment; pénzügy és számvitel; kereskedelem és marketing; turizmus és vendéglátás szak.
Zarka Dénes úgy látja, manapság az akkreditációs követelmények sokkal szigorúbbak a távoktatási kurzusok esetében, mint korábban. Ekképpen az intézmények egy részénél is változásra lesz szükség, hiszen csak az kapja meg az akkreditációt, amely ténylegesen távoktatással tanít. Ugyanakkor az is várható, hogy az akkreditáció megújításával fokozatosan a képzés menetében is változások indulnak meg. A közelmúltban előfordult, hogy adott intézményben teljesen új eljárásokat kellett bevezetni, mert ezt követelte meg az akkreditáció.
Galambos Gábor szerint az akkreditációhoz mind a szakmai, mind pedig a tárgyi feltételekről számot kell adni, s csak ezek megléte esetén indulhat a szak. Igaz – mondja -, e feltételeket később, a működés során nem ellenőrzi senki; erre nincs apparátus a Magyar Akkreditációs Bizottságnál. Erre csak az akkreditáció megújításakor van mód – mondja.
Munkaadói érdekeltség
A képzés kérvényezésekor részletesen számot kell adni a távoktatásban folytatandó szak tantervéről. Például be kell számolni az ismeretek ellenőrzésének módjáról, a kötelező vizsgák és szigorlatok helyéről, illetve a kreditértékekről. Kötelező a tananyag rövid ismertetése, a tanulási útmutatók, egyéb segédeszközök bemutatása, valamint a szakoktatói háttér részletezése, szakmai bemutatása.
Bár a távoktatás "magányos" elfoglaltság, azért van kihez segítségért fordulni, hiszen konzulensek, szakoktatók, tutorok segítik a tanulni vágyókat. A tutor közreműködésével – aki szakmája kiváló, elismert művelője – akár szellemi műhely is kialakulhat. E személyekkel a kapcsolattartás meghatározott rend szerint telefon, internet segítségével történik. A világháló fontos segítség e munkában, hiszen az oktató egy időben akár több hallgatóval is kapcsolatot tarthat.
Az élethosszig tartó tanulás érvényesítése és a piacképes tudás megszerzése érdekében kormányzati szinten fontosnak ítélik a felnőttoktatás minden formáját, a távoktatást is. Igaz, e téren Magyarország eredményei szerényebbek, mint a fejlett országokban - tájékoztatott a Nemzeti Felnőttképzési Intézet szakértője, Horváth Cz. János egy náluk készülő kutatás alapján.
Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy míg nálunk az aktív munkavállalók mintegy 3 százaléka vesz részt ilyen oktatásban, addig az EU-átlag 8,5 százalék. E formát a költség- és időhatékonysága miatt a munkaadók is ösztönzik. Ezzel ugyanis tetemes költségmegtakarítás érhető el, hiszen egy-egy kurzus részvételi díja a tanulás költségének csak 70 százalékát jelenti, aminek jelentős hányada a távoktatás esetében megtakarítható. S ekkor még nem beszéltünk az utazási költségekről és a kieső munkaidőről. Az internet elterjedésével a kiadások tovább mérsékelhetők. Ugyanakkor – erősíti meg az NFI szakembere – Magyarországon a vállalatok még viszonylag keveset fordítanak dolgozóik képzésére. A számok azt jelzik: míg nálunk egy cég a költségvetésében a munkaerőre fordított hányad 1,2 százalékát költi képzésre, addig ez a 15 régi EU-országban 2,3 százalék.
A tanulási módszereket is tanítani kell
A Magyar Posta Zrt. már több éve képezi mintegy 39 ezer dolgozóját távoktatással vagy ehhez hasonló módszerrel, több-kevesebb sikerrel. A tapasztalatok azt jelzik: e módszer eredményessége nagyban függ a résztvevők tanulási kultúrájától. Nem véletlen, hogy az érettségivel, diplomával rendelkezők eredményesebbek e téren. Röviden így foglalta össze tapasztalataikat Sum István, a Magyar Posta Zrt. Oktatási Központjának vezetője.
Az ország szinte minden településén jelen lévő társaság évente többféle távoktatási kurzust is szervez dolgozóinak, ezek közül azonban nem mindegyik felel meg a klasszikus távoktatás minden feltételének. Jellemzően háromfajta tanfolyamot szerveznek évi rendszerességgel. Az egyik – ahol a biztonsággal kapcsolatos kérdéseket oktatják – egyszerű ismereteket közvetít, félig-meddig távoktatási módszerekkel. A dolgozók megkapják papíron a tananyagot – amely azonban nem klasszikusan összeállított oktatócsomag -, s az ebből megszerzett ismeretekről meghatározott időben számot adnak. A másik kurzuson – amely már ténylegesen távoktatásnak tekinthető – az iratkezelési, irattárolási rendszert oktatják. Ez esetben a tananyagot papír alapon, illetve elektronikus úton is megadják. Míg az előbbi esetben telefonon, addig az utóbbinál e-mailben tartja a tanuló a kapcsolatot konzulensével, tutorával. A számítógépes ismeretek oktatására szolgál az ECDL tanfolyam, amelynek anyagát off-line módon, CD-n kapják meg a dolgozók. Ekkor teljes mértékben az egyéni tanulásra építenek, amelyet az interaktív tananyag segít – mondja Sum István.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozók megriadnak az önálló tanulás lehetőségétől. Ma még a többség igényli a hagyományos formákat, az oktató segítségét. Éppen ezért próbálkoznak az úgynevezett irányított önálló tanulással, amikor adott a rendszeres konzultáció és az időközi vizsga. Az idén próbálkoznak először a belended-learninggel, amikor az elektronikus tananyagot, az önálló tanulást rendszeres jelenléti tanulással – összefoglaló órákkal – egészítik ki. Sum István szerint a távoktatás eredményessége szempontjából nagyon fontos az úgynevezett tanulási kultúra, az általános kulturális háttér, amely sok, főként a kevéssé iskolázott embereknél hiányzik. Gyakorta az olvasási, szövegértési készséggel is baj van. A tanulást is tanítani kell – mondja a szakember. Éppen ezért olyan oktatási anyaguk is van, amelynek célja a tanulási módszerek átadása.
