×

Túlkínálat az irodapiacon

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 91. számában (2005. szeptember 15.)
Az irodapiac túlkínálata – legalábbis elvben – jó tárgyalási feltételeket teremt a bérleményt kereső vállalkozások számára. Az esetek jó részében valóban nekik kedvez a helyzet, azonban nehezebb dolguk van a túlságosan nagy vagy éppen rendkívül kis helyigényű cégeknek. A piaci trendek nyomán a munkáltatók olcsóbban juthatnak bérleményhez, különösen akkor, ha nem elsősorban az újonnan átadott épületekben, hanem a négy-öt éve üzemelő, esetleg éppen megürült irodaházakban néznek szabad terület után.

Megoldásra vár a régi építmények felújítása

Alapos fejtörést okoz a vállalkozások vezetőinek, hogy miként tudnák megtalálni a számukra kedvező központot vagy kihelyezett irodát. A döntést hosszas előkészítés előzi meg, hónapokig, nemritkán még tovább tart a tudakozódás. Számos szempontot kell ugyanis mérlegelni, egyfelől a cég tevékenységével kapcsolatos érdekeket, illetve a tömegközlekedés lehetőségeit. Tanácsos tekintettel lenni az épület adottságaira, jóllehet a vállalatok számára kulcsfontosságú tényező az ár is.

Beruházási boom

Az elmúlt években a költözni szándékozó cégek lendületes fejlesztésre késztették a beruházókat. Újabb és újabb épületek nőttek ki a földből, szinte rekordsebességgel. Ennek hatására túlkínálat alakult ki a piacon, ami a tavalyi évben is jellemző volt. Bár ez az év végére valamelyest mérséklődött, azonban mit sem változtat az alapvető tényen, miszerint 2005-ben is jóval többen kínálnak szabad irodaterületet, mint ahányan beköltözhető helyiségeket keresnek.

A cégek tehát válogathatnak, s ki-ki igénye szerint megtalálhatja a számára ideális épületet. Aki keres, biztosan talál az igényeinek megfelelő irodát – értékelte a helyzetet egy irodapiaci tanácsadó, aki szerint általánosságban semmiképpen sem lehet megfogalmazni, mi számít megfelelő ingatlannak. Kétségtelen, a kisebb cégek szélesebb körben válogathatnak. A székhelyváltás nagyobb fejtörést okoz a magasabb létszámmal ténykedő vállalkozásoknak, ezeknek ugyanis nagyobb a területigényük. Ez utóbbiaknak valószínűleg kompromisszumot kell kötniük, hiszen van ugyan 3-4 vagy akár 5 ezer négyzetméteres bérbe adandó iroda is, ám néhány ajánlatnál többet biztosan nem tudnak összegyűjteni.

A nagy egybefüggő irodák tehát kelendőek, így ha egy irodaházban méretesebb területet kínálnak, az feltehetően bérlőkre talál, mire átadják az épületet. A nagyobb helyigényű vállalkozásoknak tehát mindenképpen előre kell gondolkodniuk, s a most épülő ingatlanok között érdemes keresgélniük – fogalmazott a tanácsadó. E cégeknek azért is hosszabb időt kell szánniuk a kiválasztásra, mert az esetek többségében nem mindegy, hogy hány szinten kell berendezkedniük, s ebből adódóan a munkatársak mennyire használhatják ki az egymás közelségéből adódó előnyöket. Akadnak ugyanis olyan munkáltatók, amelyeknél kifejezetten hátrányos a szétszabdaltság, s ha nem kellően előrelátó a cégvezető a bérleti szerződés aláírásakor, akkor több évre elkötelezi magát egy, a napi feladatok ellátását megnehezítő iroda mellett.

A kínálat feltérképezésekor utána kell járni, hogy az épület megfelel-e a cég IT-szempontjainak, rendelkezik-e elégséges parkolóhellyel, vagy beépítettek-e légkondicionálót a helyiségekbe.

A tapasztalatok szerint a válogatáskor az elhelyezkedés, a bérleti díj és az épület minősége az elsődleges. Meglepőnek tűnhet, de sokat nyom a latban, hogy hol lakik a cég első embere. A vállalatvezetők ugyanis csökkenteni kívánják a lakó- és munkahelyük közötti út megtételéhez szükséges időt. Előfordul – bár elterjedtnek még nem mondható ez a módszer -, hogy a munkatársakat is megkérdezik arról, ki melyik területet preferálná. Az viszont már nagyjából a kezdetek kezdetén eldől, hogy Pesten vagy Budán, illetve mekkora alapterületű ingatlant bérel egy cég.

Budapesten nagyjából minden ötödik négyzetméter szabad az irodaházakban. Az általánosan 20 százalékosra tehető túlkínálat azonban jelentős különbségeket fed el, s nem csupán az egybefüggő nagy területek hiánya miatt. A magasabb színvonalú, korszerű irodaházakra gyorsabban lecsapnak a bérlők.

Mérséklődő díjak

Az irodaváltáson szintén érdemes elgondolkodniuk a cégeknek. Már csak azért is, hiszen a négy-öt évvel ezelőtt mai helyükre beköltözött vállalatok a jelen piaci viszonyok között ugyanazon az áron jobb minőségű ingatlant találhatnak. Sőt előfordul, hogy ezzel még pénzt is takarítanak meg az éppen lejárt szerződésükben foglalt bérleti díjhoz képest – hívta fel a figyelmet egy másik tanácsadó, aki elmondta: a munkáltatók élnek is e lehetőséggel, s az esetek jó részében váltanak. Ezért aztán pórul jár az a bérbeadó, aki nem ajánlotta fel idejében a bérleti díj mérséklését. A megüresedett ingatlanokat ugyanis nem könnyű benépesíteni, s nemritkán a piaci ár alatt kell ajánlatot tenni a következő bérlőjelöltnek. Ám ez nem jelenti azt, hogy a verseny kiéleződésével lerövidült volna a szerződésekben foglalt idő. Továbbra is jellemzően ötévesek a megállapodások, s ezt megköveteli az irodaházak fejlesztését finanszírozó bank is.

Az irodapiacon oly mértékben zsugorodtak az árak az elmúlt években, hogy egy "B" kategóriás iroda bérlője hasonló áron egy "A" kategóriás épületbe költözhetett – erősítette meg a fentieket Siklósi Ákos. A DTZ Hungary vezető ingatlan-tanácsadója hozzátette: természetesen abban az esetben igaz ez, ha nem az újonnan átadott fejlesztések között keresgél a vállalkozás, hanem a négy-öt éve üzemelő, esetleg éppen megürült irodaházakban néz szabad területet.

A tapasztalatok szerint egyébként a kínálat összességében megfelel a keresletnek, jóllehet a jó színvonalú, újonnan épült felsőkategóriás épületek előbb bérlőre találnak, mint a második osztályba sorolható társaik. A magas színvonalú irodaházakba főként külföldi tulajdonban lévő cégek költöznek, amelyeknek legfeljebb a menedzsmentje magyar.

Az "A" kategóriás épületek iránt érdeklődő cégek elsősorban a költséghatékonyságot tartják szem előtt – szögezte le Siklósi Ákos. A bérleti díjon kívül a többi között azt tekintik elsődlegesnek, hogy minél kisebb legyen a közös terület, illetve rugalmasan osztható legyen a tér.

A nagyobb területigényű cégek előszeretettel költöznek a Váci út környékére, hiszen számukra fontos az is, hogy alkalmazottaik könnyen el tudjanak jutni a munkahelyükre. Erre tereli a nagyobb munkáltatókat az is, hogy itt olyan irodaházak is találhatók, amelyek 1500-2000 vagy akár 2500 négyzetméteres szintekkel rendelkeznek.

Presztízsszempontok

Az utóbbi évek érdekes jelensége, hogy több bank is a XIII. kerületet választotta székhelyéül. Megtört tehát a korábbi évek trendje, amikor szinte kizárólag a Belvárosban telepedtek le a magukra valamit is adó pénzintézetek.

Mindenekelőtt a kliensek kiléte, illetve a presztízs a meghatározó az ügyvédi irodák és a tanácsadó cégek számára is, ezért ezek főként az exkluzívabb helyeket és irodákat keresik, s a budai részeket, illetve az Andrássy utat, esetleg a VI. kerület más körzeteit részesítik előnyben.

Más a helyzet a kereskedelmi és a disztribúcióval foglalkozó cégeknél: számukra az autópályák közelsége a meghatározó, ezért Dél-Buda, főként a XI. kerület vagy Budaörs a kedvelt központ. Bizonyos esetben a tevékenységi kör is számít: egy olajipari cég vagy az energiaszektor egyik óriása biztosan a kiemelkedőnek mondható helyszínek között válogat.

A bérleti díjak összegét nehéz pontosan meghatározni, ez ugyanis rendkívül sok tényező függvénye. Alapvető az elhelyezkedés, de befolyásolja az is, hogy egyszerre mekkora területet vesz bérbe az adott cég. Egy jó minőségű épület esetében havonta 13-14 euró négyzetméterárral lehet számolni. A díjakból alkudni is lehet, s ebben a vállalatvezetésnek a bérlőképviselet segíthet.

A cégek gyakorta azt gondolják, hogy képesek levezényelni az irodabérlést, azonban ez korántsem ilyen egyszerű – fogalmazott az Equis Kft. tanácsadója. Zeley Csaba elmondta: akadt már arra is példa, hogy 40 százalékkal alacsonyabb bérleti díjat sikerült elérni, mint amit az egyezkedések kezdetén kért a tulajdonos. A szakember szerint a titok abban rejlik, hogy a bérlőképviselet munkatársai pontosan tudják, melyik fejlesztőnél meddig lehet elmenni, ki mennyit enged az árakból, ki milyen pluszt hajlandó felajánlani egy-egy vállalat megnyerése érdekében. A jól megválasztott tárgyalási stratégia nem várt eredményeket hozhat, s annak forintosítható haszna lesz a következő esztendőkben a munkaadó költségvetésében.

Üzemeltetési költségek

A bérleti díjat azonban nem szabad önmagában nézni. Rendkívül sokat számít, hogy mennyi pénzt emészt fel az üzemeltetés, s mi foglaltatik benne. Kalkulálni kell a parkolás díjával is, mint ahogy más járulékos költségek – például az irattárakért, raktárakért kért összeg – is mérlegelendők. S még az sem biztos, hogy azonos alapterületeket kell összehasonlítani egymással, hiszen elképzelhető, hogy egy 400 négyzetmétert kereső cég megfelelő fizikai adottságú épületben ennél kisebb területtel is beéri.

A szolgáltatások tekintetében ma már csak az olyan épület versenyképes, amelyikben 24 órás portaszolgálat működik, van parkoló, s a karbantartásról is gondoskodik a tulajdonos. A takarítás is hozzátartozik a mindennapokhoz. Nem árt tudni azt sem, hogy beláthatatlan sebességgel terjed az információ. Elég két potenciális irodaházat felkeresni tájékozódás céljából, máris híre megy, hogy az adott cég székhelyet keres.

Az irodapiac legnagyobb problémája ma az, hogy olyan szegmens felé kellene nyitniuk a fejlesztőknek, amely ma még nem fizetőképes – véli Pichovszky Kristóf ingatlanszakértő, aki szerint potenciális fejlődésre leginkább a használt irodaházak felújítása és korszerűsítése terén van lehetőség.

Nehézség viszont, hogy a cégek számára nem vonzó a reálisnak mondható négyzetméterenkénti 12-13 eurós bérleti díj. Ennek ellenére a jövőben az adhat lendületet a beruházásoknak, ha a rossz minőségű alsókategóriás épületeket alakítják át, s ily módon a sok helyütt üresen vagy félig üresen álló irodaházakat varázsolják modern létesítményekké. A felújítások eredményeképp kialakított középkategóriás irodaházakban nagyjából 8 euró havi négyzetméteráron lehetne kínálni a helyiségeket. Ez lenne a módja annak is, hogy a belvárosi vagy belváros közeli fejlesztéseken kívül vonzóak legyenek a kevésbé jól pozicionált, netán a külső kerületekben elhelyezkedő irodaházak is – tette hozzá Pichovszky Kristóf.

A magas bérleti díjat képtelenek megfizetni a kis- és gyakorta a közepes vállalkozások – erősíti meg a fenti szemlélet helyességét az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. Szűcs György szerint a kisebb cégek emiatt kényszerülnek rendre költözésre, hiszen néhány hónap elteltével felismerik, hogy nem tudják kigazdálkodni a bérleti díjat vagy az üzemeltetés egyéb költségeit.

Sokuk nemcsak a magasabb színvonalú irodaházakból szorul ki, hanem a kevésbé nívósakat is kénytelen elhagyni. Sajátos ellentmondás, hogy miközben a vállalkozások arra kényszerülnek, hogy minél közelebb maradjanak vevőkörükhöz és a konkurenseikhez, aközben éppen az ilyen belvárosi épületek bérleti díjai merítik ki kasszájukat. Megoldás lehet persze a lakásiroda is. Szűcs György szerint ez is csupán akkor jó döntés, ha néhány év elteltével a vállalkozás megvásárolja a székhelyül szolgáló ingatlant, hiszen ez esetben sokkal gazdaságosabb annak fenntartása.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8394 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8394 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4984 olvasói kérdésre 4984 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8394 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8394 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4984 olvasói kérdéssel.

Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen...

Tovább a teljes cikkhez

Végkielégítés egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén

Két munkavállalónk keresőképtelen állományának lezártát követően már nem lesz alkalmas a munkakörének betöltésére. Olyan mértékű egészségromlásuk van, amely alapján -...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjasnak minősülés

Az egyik munkavállalónk február 28-án töltötte be a 65. életévét. Szervezeti okokra hivatkozással szeretnénk megszüntetni a jogviszonyát március végével. Nincs információnk arra...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Idegennyelv-tudási pótlék - az illetmény összegén kívül

A köztisztviselői garantált bérminimumba beleszámít a nyelvpótlék, vagy az illetmény megállapításánál a pótlékot azonfelül kell figyelembe venni?

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom - a jogszerző idő értékelése

Önkormányzati óvodánkban 2022. augusztus 2. óta dolgozó pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalma megállapításához a közalkalmazott 2024. január 3. napján 26 év 3 hónap...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidőkeretben elrendelt rendkívüli munkavégzés elszámolása

Munkaidőkeretben rendkívüli munkaidő elrendelése esetén a rendkívüli munkavégzés ellenértékét (a 100% pótlékot vagy 50% pótlék + pihenőnapot) az elrendelés hónapjában kell...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4984 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 260-ik lapszám, amely az 4984-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem