Hadrendben az új finanszírozási konstrukciók
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) elsődleges feladata a makro- és mikrogazdasági háttér fejlesztésén keresztül a gazdaság versenyképességének erősítése, a gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható, dinamikus növekedés elősegítése – hangsúlyozza Pongorné Csákvári Marianna, a tárca vállalkozásfejlesztési és kereskedelmi helyettes államtitkára. Ennek érdekében a fejlesztéspolitika a tudásalapú gazdaság fejlesztését, a közvetlen tőkebefektetések ösztönzését, a hazai vállalatok innovációs készségének erősítését, termelésének és exportjának bővítését célozzák, a finanszírozásban az uniós források minél teljesebb körű, hatékony felhasználására törekszik a tárca.
Az uniós piac előnyeinek hasznosítása a versenyképességen múlik, ezért kiemelt figyelmet kell szentelni az EU-források maximális kihasználására, különös tekintettel a versenyképesség javítására fordítható programokra – mondja Pongorné Csákvári Marianna. Jövőre a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretén belül több mint 11 milliárd forintot fordíthatnak a nyertes pályázók erre a célra, 2007-től pedig a magyar fejlesztések 95 százaléka európai uniós forrásból valósul majd meg, amire tízezermilliárd forint áll rendelkezésre 2013-ig.
A kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztését és segítését a jövőben is egyik kiemelt feladatának tekinti a kormány. Annak ellenére, hogy jövőre csökken a kkv-k támogatását közvetlenül szolgáló Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat kerete, a vállalkozások fejlesztésére jövőre is jelentős összeg áll rendelkezésre – ígéri az államtitkár. A tárca elsődleges feladatának tekinti, hogy az európai uniós forrásokat maximálisan ki lehessen használni. A GKM emellett olcsóbbá kívánja tenni a kis- és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutását, ennek érdekében például devizaalapra helyezik a midihitelprogramot. Továbbá folyamatban van – szintén a vállalkozások tőkehiányának enyhítése érdekében – új pénzügyi konstrukciók kidolgozása is. Így összességében az uniós forrásoknak és az új, olcsóbb finanszírozási konstrukcióknak köszönhetően továbbra is számos program keretében, jelentős összegben járul hozzá a kormányzat a kkv-k fejlődéséhez.
Az államtitkár szerint a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a kis- és középvállalkozások fejlesztésében a nagy növekedési képességű, innovatív cégek fejlődésének ösztönzése, hiszen ezek a gazdasági versenyképesség javításának jelentős tartalékát képezik. Az őket segítő intézkedések közül kiemelendő a nemrég beindított, a kkv-k találmányainak külföldi bejelentését támogató pályázat. A program a külföldi szabadalmi oltalom megszerzésének és fenntartásának költségeihez, valamint azok piaci bevezetéséhez nyújt támogatást a kis- és középvállalkozásoknak. Szintén e vállalkozói réteg szellemi vagyonának gyarapítását, megőrzését segíti a Magyar Szabadalmi Hivatal által kidolgozott és a GKM anyagi támogatásával induló Vállalkozási Iparjogvédelmi Versenyképességet Alapozó Cselekvési Program, amelynek keretében regionális iparjogvédelmi információs hálózat épül ki, tanácsadással és képzési programokkal.
A túladóztatás visszaveti a fejlődést
A munkáltatói érdekképviseletek továbbra is vitatják a kormány azon álláspontját, hogy a jövő évi adóváltozások révén javul a vállalkozások versenyképessége – hangsúlyozza Károlyi Miklós, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A munkaadói szervezetek számításai azt mutatják, hogy valamivel még rosszabbodik is a cégek helyzete. Márpedig a vállalkozások régóta tapasztalható túladóztatása és a régióban zajló, egyre élesebb adóverseny tükrében már az sem lenne elég, ha stagnálnának a közterhek, hiszen az infláció mértékével akkor is romlana a helyzet. Károlyi Miklós szerint a munkaadók számára nagyon fontos lett volna, hogy mérséklődjenek az élőmunka nagyon magas terhei, s már azzal is megelégedtek volna, ha az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tavaly kötött megállapodáshoz híven 2005. január elsejétől csökkenne az egyösszegű egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke. A gazdaság teljes egészét tekintve azonban csupán november elsejétől mérséklődik ez a teher, jóllehet az 50 éven felüli és a pályakezdő munkavállalók esetében korábban csökken az eho.
Emellett a vállalkozásokat jövőre számos kis tételű közteher növekedése is sújtja. Nagymértékben emelkednek az illetékek, a vállalkozói igazolvány kiváltásának díja például a duplájára nő. A kormány a helyi adók felső határát is megnyitotta, igaz, hogy az önkormányzatok csupán az infláció mértékével emelhetik jövőre a helyi adókat, ám mivel azok eddig nem érték el a plafont, félő, hogy a helyhatóságok – a kabinet biztatására – jócskán megemelik azokat. Az uniós viszonylatban nagyon magas általános forgalmi adó pedig továbbra is fékezi a gazdasági növekedést.
Összességében a negatívumok lerontják az olyan kétségtelenül pozitív változások hatását, mint például a nyereségadó 16 százalékra csökkentése tavaly, vagy az iparűzési adó leírhatóságának idei kiszélesítése és a foglalkoztatás bővítését ösztönző adó- és járulékkedvezmények. Mindeközben a nagyvállalatok szinte teljes egészében a nemzetközi cégek kezében vannak, míg a nemzeti tőke csak a közepes és kisebb vállalkozásokban lelhető fel – érvel a VOSZ főtitkára. A hazai vállalkozások tőkeszegénységén a jelenlegi hazai és uniós pályázati rendszer nem tud érdemben segíteni, ehhez ugyanis sokkal gyorsabb és rugalmasabb elbírálásra volna szükség. A VOSZ egy nemrég készített felmérése az igénybe vehető hitelkonstrukciók és pályázatok hiányosságaira is rávilágít, hiszen kiderült, hogy a vállalkozók többsége a Széchenyi-kártyát nem beruházása megvalósítására, hanem likviditási gondjai átmeneti enyhítésére használja fel, mivel a piacon nem talál más forrást.
A humán tőke fejlesztésére többet kell áldozni
A versenyképesség tekintetében mindig csak a vállalkozásokról esik szó, s nem beszélünk a munkavállalók versenyképességéről – hívja fel a figyelmet Hódi Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Pedig a versenyképességnek több öszszetevője van, amelyek közül a humán tőke, a munkaerő szellemi kapacitása legalább olyan fontos szerepet játszik, mint a vállalkozásokat terhelő adók és járulékok mértéke.
Tény, hogy a magyar adórendszer szerkezete a versenyképesség szempontjából nem eléggé harmonizált, aminek leginkább az az oka, hogy gyakran politikai szempontok határozzák meg egy-egy adónem sorsát – mondja Hódi Zoltán. Miközben a társasági adó elég alacsony, az általános forgalmi adó szintje az egyik legmagasabb Magyarországon az uniós tagállamok közül. A szakszervezetek abban is egyetértenek a munkaadói érdekképviseletekkel, hogy a vállalkozásokat sújtó legnagyobb terhet jövőre is az iparűzési adó és az egyösszegű egészségügyi hozzájárulás jelenti. Utóbbi esetében azonban a szakszervezetek egyetértenek a kormányzattal abban, hogy az eho január elsejétől való csökkentése az egészségügyi ellátás színvonalának romlását veszélyeztette volna. A jövő évi adóváltozások javára írható ugyanakkor, hogy a foglalkoztatás bővülését többféle adó- és járulékkedvezménnyel ösztönzik.
Hódi Zoltán szerint nem állunk jól a jövedelmek megadóztatása terén sem, hiszen az átlagkereset – a szakszervezetek tiltakozása ellenére – a személyi jövedelemadó (szja) két kulcsa közül a magasabb sávba esik. Az igazságosabb közteherviselés, valamint a munkavállalók versenyképességének fokozása érdekében egy jóval differenciáltabb szja-rendszerre lett volna szükség. Ezt a pozíciójavulást azonban nem minden munkavállaló fogja megérezni, hiszen az adómentes, jövőre 57 ezer forintra emelkedő minimálbér nettó tartalma kevésbé fog növekedni, s még mindig nem fogja elérni az egy keresővel rendelkező családra vonatkozó létminimumot.
A munkavállalók versenyképességének növelése érdekében szükség volna arra is, hogy a szakmunkásokat megfelelően díjazzák a cégek, illetve nagyobb gondot fordítsanak a munkavállalók képzésére.
