Európai üzemi tanács

A Munka Törvénykönyve alapján az üzemi tanács célja a munkavállalók részvételének biztosítása a munkáltató döntéseiben. A részvételi jogok tartalma a jogszabály által meghatározott tartalmú együttdöntési jog, véleményezési jog, illetve a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége.

Az együttdöntési jog csak a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök, illetve ilyen jellegű intézmények hasznosítására irányul.

A véleményezési jog azt jelenti a gyakorlatban, hogy a munkáltató a döntése előtt véleményeztetni köteles az üzemi tanáccsal a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét (például átszervezés, átalakítás), a személyügyi, képzési tervet, a személyügyi nyilvántartás rendszerét, az éves szabadságolási tervet, új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését, a munkavállalókat érintő belső szabályzatok tervezetét.

Azokban a kérdésekben, amelyekben az üzemi tanácsnak véleményezési joga van, ott az ennek elmulasztásával hozott munkáltatói intézkedések érvénytelenek, s az érvénytelenség megállapítása és az intézkedés hatályon kívül helyezése iránt a munkavállalói szerv bírósághoz is fordulhat. Az üzemi tanácsot ezt meghaladóan a munkáltató nyilvántartásaiba való betekintés joga is megilleti a véleményezési jog gyakorlásával öszszefüggésben.

A munkáltató ezenkívül tájékoztatni köteles az üzemi tanácsot a gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, a tevékenységi kör jelentős módosításáról, a munkáltató komolyabb beruházási terveiről, a bérek alakulásáról, a bérekkel kapcsolatos likviditásról.

Az üzemi tanács tagját munkajogi védelem és a havi munkaidő legfeljebb 15 százalékát kitevő munkaidő-kedvezmény illeti meg.

E rövid ismertetésből látható, hogy a részvételi jogosultságok markánsan elválnak, elkülönülnek az érdek-képviseleti tevékenységtől, amit az is mutat, hogy az üzemi tanács sztrájkot nem szervezhet, és e körben pártatlan magatartásra köteles.

Az európai üzemi tanács céljai

Az európai munkajog több jogintézmény keretében is hangsúlyt adott a munkavállalókkal szembeni munkáltatói tájékoztatási és konzultációs kötelezettségnek, így e jogintézménynek is ez az alapvető rendeltetése. Előbbi körbe tartozott a csoportos létszámcsökkentés, a munkajogi jogutódlás kérdése is, amelyek tekintetében már korábban megtörtént a hazai jogharmonizáció.

Az európai üzemi tanáccsal kapcsolatos 94/45/EGK irányelv célkitűzése is hasonló, lehetővé kell tenni a munkavállalóknak a munkáltatói döntésekben való részvételt, azokban az esetekben is, amikor a munkavállalók élet- és munkakörülményeit érintő döntések a közösségi szinten tevékenykedő vállalkozások keretében születnek meg.

A belső piac működése ugyanis együtt jár a vállalkozások koncentrációjának folyamatával, a több országot érintő vállalategyesülésekkel, vállalatfelvásárlásokkal, vegyesvállalatok létrehozásával, így a két- vagy több tagállamban működő vállalkozásokat is terheli az a kötelezettség, hogy döntéseikről tájékoztassák az érintett munkavállalók képviselőit és velük tárgyaljanak.

Az érintett országok, vállalkozások

Fontos megemlíteni, hogy az irányelv rendelkezései – melyek a 2003. évi XXI. törvénnyel a hazai jogba is átkerültek – nem a Római Szerződés területi hatályához igazodnak, hanem az EFTA országok tekintetében is érvényesek. Noha az EFTA-tagállamok egy része 1995-ben EU- tagállam lett – Ausztria, Finnország, Svédország -, jelenleg Norvégia, Izland és Liechtenstein is az irányelv hatálya alá tartozik.

Az európai üzemi tanács alkalmazása szempontjából közösségi szinten működő – így a jogszabály hatálya alatt állónak tekintendő – az a vállalkozás, amely a tagállamokban legalább 1000 és legalább 2 tagállamban, tagállamonként legalább 150 munkavállalót foglalkoztat. A közösségi szinten működő vállalkozásoknak európai üzemi tanácsot kell létesítniük, vagy alternatív megoldásként a dolgozók tájékoztatását és a velük való tárgyalást szolgáló eljárást kell kialakítaniuk.

A jogszabály nem határozza meg a vállalkozás fogalmát, hiszen a tagállamok között eltérő elnevezésű és tartalmú cégformák léteznek, így e fogalom minden üzletszerűen tevékenykedő gazdasági egységre kiterjed, függetlenül annak jogi formájától.

A törvény részletes szabályait akkor kell alkalmazni, ha a munkáltató és a munkavállalói képviselet így dönt, és ebben megállapodik – tehát a felek ettől eltérő konzultációs rendszert is kidolgozhatnak -, illetve akkor is, ha a felek között megállapodás e körben nem jön létre.

A munkáltató kötelezettségei

A munkáltatót a törvény szerint a következő kötelezettségek terhelik:

- a tárgyalások kezdeményezése és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás,

- a különleges tárgyalótestület megalakulását követő tájékoztatás,

- a tárgyalások megkezdése, illetve az ezzel kapcsolatos szükséges és indokolt költségek biztosítása.

E szempontból munkáltatónak a központi vezetést kell tekinteni, de abban az esetben, ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye nem tagállamban van, de a tagállam területén működő telephelyek a törvényi alávetettséget megalapozzák, akkor ezek a kötelezettségek az irányított vezetést vagy képviseletet is terhelik.

Az európai üzemi tanács, illetve a konzultációs eljárás kialakítására irányuló tárgyalásokat a központi vezetés maga kezdeményezi, vagy ezt a munkavállalók képviseleti szervei, illetve legalább két tagállamban működő két vállalkozásnál vagy telephelyen foglalkoztatott 100 munkavállalónak az indítványára kell megkezdeni.

A központi vezetés az ilyen jellegű indítványokról köteles haladéktalanul tájékoztatni a közösségi szinten működő valamennyi vállalkozását és telephelyét.

Különleges tárgyalótestület

A tárgyalások megkezdésére és lefolytatására különleges tárgyalótestületet kell létrehozni, amelynek feladata, hogy: európai üzemi tanácsot hozzon létre, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárást alakítson ki.

A különleges tárgyalótestület legalább 3, legfeljebb 28 tagból áll. Minden tagállamból, ahol közösségi szinten működő vállalkozásnak telephelye vagy vállalkozása működik, egy munkavállalói képviselőt kell küldenie a testületbe azzal, hogy egyidejűleg póttag jelöléséről is gondoskodnia kell. A jogszabály a teljes alkalmazotti létszámnak az egyes tagállamokban foglalkoztatott munkavállalói létszám arányában eltérő képviselői létszámot tesz lehetővé, hogy a tárgyalótestület összetétele tükrözze az egyes érintett tagállamokban foglalkoztatott munkavállalók arányát.

A különleges tárgyalótestület tagjait az üzemi tanács, illetve ha ilyen működik, a központi üzemi tanács, vagy ha több központi üzemi tanács működik, ők közösen jelölik. Amennyiben valamely vállalkozásnál, vagy valamely telephelyen nincs üzemi tanács, akkor munkavállalói képviselőt kell meghívni, aki az előbbiekkel azonos jogokkal vesz részt a tárgyaláson.

A jogszabály indoklása szerint ez utóbbi jogintézmény azt hivatott szolgálni, hogy azok a munkavállalói közösségek is képviselve legyenek, ahol a munkavállalók hibáján kívüli ok miatt nincs munkavállalói képviseleti szerv.

A tárgyalás menete

A központi vezetés hívja meg a különleges tárgyalótestületet a tárgyalásra, amely a tárgyalást megelőzően külön ülést is tarthat, ahol szakértő közreműködését is igénybe veheti. A különleges tárgyalótestület a szavazatok kétharmados többségével dönthet úgy is, hogy nem kezdi meg a tárgyalásokat, a már megkezdettet pedig megszünteti. Ebben az esetben különleges tárgyalótestület összehívására csak két év elteltével kerülhet sor, feltéve, ha a tárgyalótestület és a központi vezetés ennél rövidebb határidőben nem állapodott meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a tárgyalótestület megalakításával és a tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi kiadás, továbbá a különleges tárgyalótestület munkájának megfelelő ellátása érdekében felmerült és indokolt költség szintén a központi vezetést terheli.

Megállapodás európai üzemi tanács létrehozásáról

Amennyiben a központi vezetés és a különleges tárgyalótestület európai üzemi tanács létrehozásáról állapodik meg, akkor ezt a megállapodást írásba kell foglalni. Ebben az esetben a központi vezetéssel meg kell állapodni az európai üzemi tanács jogköréről, összetételéről és megbízatásának idejéről. Az írásbeli megállapodásnak rögzítenie kell a közösségi szinten működő vállalkozások azon telephelyeit, illetve vállalkozásait, amelyekre a megállapodás hatálya kiterjed. Meg kell jelölni a tanács összetételét, tagjainak, póttagjainak számát, a tisztségek elosztását, az ülések helyszínét, gyakoriságát és időtartamát, a rendelkezésre álló pénzügyi és egyéb anyagi eszközöket és az európai üzemi tanács jogkörét.

Megállapodás konzultációs eljárásban

A felek alapvető választási szabadsága abban nyilvánul meg, hogy az európai üzemi tanács létrehozása helyett a munkavállalók tájékoztatását és a velük való tárgyalást szolgáló eljárás szabályaiban is megállapodhatnak. E megállapodásnak elsősorban arról kell rendelkeznie, hogy a munkavállalók képviselői a részükre nyújtott tájékoztatás tartalmáról milyen módon folytathatnak egymás között tárgyalásokat, illetve milyen eljárásban és módon közölhetik javaslataikat és kifogásaikat a központi vezetéssel.

Az európai üzemi tanács létrejöttének szabályai

Ha a fentiekben részletezett megállapodások "maguktól" nem jönnek létre, akkor a törvény részletszabályait kell alkalmazni az európai tanács megalakítására és működésére. A törvény rendelkezéseinek átvétele akkor is lehetséges, ha a felek így állapodnak meg, de akkor is ezek a részletszabályok alkalmazandók, ha a kezdeményező indítvány benyújtását követő 6 hónapon belül a központi vezetés miatt nem kezdődnek meg a tárgyalások, továbbá akkor is, ha az indítvány benyújtásától számított 3 év elteltével nem jön létre a felek között megállapodás.

A tagok létszáma

Az említett esetekben alkalmazandó szabályok szerint az európai tanács legalább 3, de legfeljebb 30 tagból kell, hogy álljon. Minden tagállamból, amelyben a közösségi szinten működő vállalkozásnak telephelye vagy vállalkozása működik, egy munkavállalói képviselőt kell küldeni az európai üzemi tanácsba, s ezzel egyidejűleg póttagot is kell jelölni.

Azokból a tagállamokból, amelyekben a közösségi szinten működő vállalkozás foglalkoztatotti létszámának legalább

- 25 százalékát foglalkoztatják, további 2,

- 50 százalékát foglalkoztatják, további 4,

- 75 százalékát foglalkoztatják, további 6 munkavállalói képviselőt küldhetnek a tanácsba.

Jelölés

Az üzemi tanács tagjait ugyanúgy, mint a különleges tárgyalótestület tagjait, az üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács(ok) jelölik.

A különleges tárgyalótestületétől eltérő szabályozás, hogy itt a jelölésnél a nők és a férfiak arányát a foglalkoztatott nők és férfiak arányának figyelembevételével kell megállapítani.

Amennyiben a közösségi szinten működő vállalkozás valamely vállalkozásánál vagy telephelyén nincs üzemi tanács, akkor a munkavállalói képviselőt kell meghívni a jelölő gyűlésre. Ebben az esetben a vállalkozás vagy a telephely vezetője köteles tájékoztatni a munkavállalókat az európai üzemi tanács megalakításának szándékáról, továbbá arról, hogy a munkavállalók képviselőjét az üzemi tanács vagy üzemi tanácsok jelölő gyűlésére meg kell hívni. Ilyenkor a munkavállalói képviselő megválasztására választási bizottságot kell létrehozni, amely 3 tagból áll, akiket a munkavállalók közvetlenül választanak. A választási bizottság határozza meg a választás rendjét, időpontját, gondoskodik a választás lebonyolításáról, és megállapítja a szavazatszámlálás szabályait. A választhatóság feltétele, hogy a munkavállaló legalább 6 hónapja munkaviszonyban álljon a munkáltatóval.

Választás

A választás akkor érvényes – az ebben az esetben alkalmazandó Munka Törvénykönyvének 51. §-a a) pontja alapján -, ha a választásra jogosultak több mint fele részt vett, ide nem számítva a választás időpontjában keresőképtelen beteget, a szülési vagy fizetés nélküli szabadságon lévőt, a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatát töltő, vagy egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben lévő személyeket.

Érvénytelen választás esetén a választást 30 napon belül meg kell ismételni, és ezt a választást már akkor is érvényesnek kell tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada jelen van. A legtöbb szavazatot megszerző munkavállaló válik képviselővé.

Az üzemi tanács működése

A központi vezetés az európai üzemi tanács megválasztását követően haladéktalanul első tárgyalásra hívja meg az európai üzemi tanács tagjait. Az európai üzemi tanács jogosult évente egy alkalommal a központi vezetéssel ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a központi vezetés által összeállított jelentés alapján a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról. Az ülés időpontjában és helyszínében a központi vezetés és az európai üzemi tanács megállapodik. Megállapodás alapján egy éven belül több ülés is tartható. Az ülések nem nyilvánosak.

A központi vezetés és az európai üzemi tanács a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, együttműködve teljesíti feladatát a munkavállalók, valamint a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport kölcsönös érdekeinek figyelembevételével. Ez érvényes a központi vezetés és a munkavállalók képviselői között a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó eljárásra is.

Az európai üzemi tanács maga állapítja meg ügyrendjét, határozatait szótöbbséggel hozza, és – amennyiben feladatainak teljesítéséhez szükséges – szakértőt vehet igénybe.

A tanácsnak a feladatai teljesítéséhez szükséges és indokolt működési költségei a központi vezetést terhelik. A központi vezetésnek különösen az ülések lebonyolításához és a folyamatban lévő ügyek intézéséhez szükséges feltételeket – így helyiségeket, dologi eszközöket, hivatali személyzetet, továbbá tolmácsokat – is rendelkezésre kell bocsátania, valamint fedeznie kell a szükséges utazási és tartózkodási költségeket.

Az európai üzemi tanács tagja a feladatai ellátásához szükséges időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az időre távolléti díj illeti meg.

Az európai üzemi tanács feladata, hatásköre

A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról történő tájékoztatás és konzultáció tárgykörébe tartozik elsősorban:

- a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport struktúrája, valamint gazdasági és pénzügyi helyzete;

- az üzleti tevékenység, a termelés (szolgáltatás), valamint az értékesítés valószínűsíthető fejlődése;

- a foglalkoztatási helyzet és annak várható alakulása;

- a befektetések, illetve a befektetési programok;

- a szervezetet érintő lényeges változások;

- az új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetése;

- a vállalkozások vagy telephelyek összevonása vagy szétválása;

- a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek, továbbá a termelés áthelyezése;

- a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentése vagy megszüntetése;

- a csoportos létszámcsökkentés.

A felsorolásban szereplő utolsó három elem valamelyikének fennállása esetén rendkívüli munkáltatói tájékoztatási kötelezettség áll fenn, amely körében az európai üzemi tanács jogosult a központi vezetéssel ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon e témában. Ha az ülésen az európai üzemi tanács nevében az ügyvezető bizottság vesz részt, az ülésre meg kell hívni az európai üzemi tanács azon tagjait, akiket az intézkedéssel közvetlenül érintett vállalkozások vagy telephelyek választottak meg.

Ezt az ülést a központi vezetés jelentése alapján a lehető legrövidebb időn belül kell megtartani, és az európai üzemi tanácsnak az ülésen részt vevő tagjai kötelesek tájékoztatni az érintett munkavállalói képviselőket a konzultáció tartalmáról és eredményéről.

Az európai üzemi tanács működése csak azon ügyekre terjedhet ki, amelyek a közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport egészét, vagy a különböző tagállamokban található legalább két telephelyét, illetve vállalkozását érintik, kivéve a csoportos létszámcsökkentést és az üzem(rész)bezárásokat.

az európai üzemi tanács tagjának helyzete Az európai üzemi tanács tagjának megbízatása három évre szól. A megbízatás megszűnik: – lemondással; – az európai üzemi tanács megbízatási ideje lejártával; – a tag megbízatási idejének lejártával; – visszahívással; továbbá akkor ha: – a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport bármely telephelyének vagy vállalkozásának vezetője lesz; – a tag munkaviszonya megszűnésével; – ha az a telephely vagy vállalkozás, amelyhez a képviselő tartozik, megszűnik, vagy kiválik a közösségi szinten működő vállalkozásból vagy vállalkozáscsoportból. Az európai üzemi tanács tagjának visszahívására a tagot jelölő üzemi tanács jogosult. A visszahívás tekintetében szavazást kell tartani, ha ezt a tagot jelölő üzemi tanács tagjainak legalább harminc százaléka javasolja. A tag visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. Visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül ismételten nem tehető. Ha a tag megbízatása az európai üzemi tanács megbízatásának lejárta előtt megszűnik, helyére a belföldön választott póttag lép. Az európai üzemi tanácsnak elnököt és elnökhelyettest kell választania. Ha az európai üzemi tanács kilenc vagy ennél több tagból áll, akkor háromtagú ügyvezető bizottságot is kell választani. A bizottságnak tagja az elnöke. Az elnököt és a további két tagot különböző tagállamokból kell választani. Ha az európai üzemi tanács kilencnél kevesebb tagból áll, akkor az elnök mellé – az elnöktől különböző tagállamban foglalkoztatott – ügyvezetőt kell választani. Tilos akadályozni, korlátozni vagy befolyásolni a különleges tárgyalótestület vagy az európai üzemi tanács megalakítását, tevékenységét, továbbá a munkavállalók tájékoztatását szolgáló eljárás kialakítását és annak lefolytatását. Ez a tilalom érvényes arra is, hogy az európai üzemi tanács tagját, póttagját ez irányú tevékenységében nem lehet akadályozni, korlátozni, továbbá hátrányok vagy előnyök kilátásba helyezésével befolyásolni. E rendelkezések vonatkozásában, továbbá a jogszabályban megfogalmazott munkáltatói kötelezettségek körében, illetve a munkáltatók és a munkavállalók, munkavállalói képviselők közötti vitában, amennyiben a felek megegyezésre nem jutnak, a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak.

 

üzleti titok A konzultációra és a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre irányuló jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazását jelentősen gyengíti az a szabály, amely szerint e tájékoztatási kötelezettségek csak akkor terhelik a munkáltatót, amennyiben az információ kiadása nem sérti a vállalkozás üzleti vagy üzemi titkaihoz fűződő jogos érdekeket. A jogszabály a munkáltatónak ezt – a tájékoztatás kötelezettsége alóli kimentési – lehetőségét attól függetlenül fenntartja, hogy az üzemi tanács tagját és póttagját titoktartási kötelezettség terheli. A jogalkotó e körben tehát elismeri a vállalkozásoknak az üzleti titokhoz fűződő elemi érdekét, ugyanakkor ennek védelme végett elégtelennek tartja a titoktartási kötelezettséget, ami annyiban érthető, hogy az utóbbi kötelezettség betartása nehezen ellenőrizhető, megszegése pedig nehezen bizonyítható. Az üzleti titok fogalmát a Polgári Törvénykönyv szabályozza, amely szerint üzleti titoknak minősül a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A fentiek szerint az üzleti titok meglehetősen tág kört jelent, gyakorlatilag minden olyan információt átfog, amelynek titokban maradásához a vállalkozásnak méltányolható érdeke fűződik