×

Új szabályok a szakképzési hozzájárulásról

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 72. számában (2004. február 15.)
A vállalkozásoknak egyre komolyabb gondot okozó szakmunkáshiány enyhítését várja a kormányzat a szakképzési hozzájárulásról januárban életbe lépő új törvénytől. A szabályozás kedvezményekkel és rugalmasabb költségelszámolási lehetőségekkel ösztönzi a gazdaság szereplőit, hogy intenzívebben vegyenek részt a szakmunkások gyakorlati képzésében. A cégek szerint a törvény segíthet ugyan, de a hazai szakképzési rendszer anomáliái további komoly változtatásokat sürgetnek. (A jogszabály részletes ismertetését lásd a 2004. januári számunkban.)

Mára az egyik legtöbbet koptatott közhellyé vált, hogy Magyarországon évek óta súlyos szakmunkáshiány tapasztalható, ami visszafogja a gazdaság fejlődését. A kormányzat a szakképzési hozzájárulásról január elejétől hatályos új törvénytől remél gyógyírt a problémákra. A jogszabály leginkább a vállalkozásokat veszi célba, amelyeket kedvezményekkel próbál arra buzdítani, hogy intenzívebben vegyenek részt a gyakorlati szakképzésben. Eddig ugyanis a cégek zöme nem szívesen bajlódott a tanulókkal. Azt viszont rendre kifogásolták, hogy a szakképzés túlságosan elméletorientált, s emiatt az iskolapadból kikerülő fiatalok nincsenek felvértezve gyakorlati ismeretekkel.

Egyszerűbb elszámolás

Az új törvényben a cégek számára vonzó lehet, hogy az eddigi tanulónkénti havi hatezer forintos adóalap-csökkentés helyett januártól a minimálbér 20 százalékát írhatják le havonta azok a vállalkozók, akik tanulószerződéssel foglalkoztatnak diákokat – mondja Jakab János, az Oktatási Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára. Ugyanakkor a tanulóképzés költségeinek bonyolult és bürokratikus elszámolási rendszere helyett a munkaadók – az eva mintájára – az átalányelszámolást is választhatják.

Emellett a vállalkozások minden egyes tanuló után évi tízezer forint anyagköltséget automatikusan elszámolhatnak. A törvény arra is lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettségük egyharmadát saját dolgozóik képzésére fordítsák.

A szakiskolákat pedig a törvény arra buzdítja, hogy a tanulókat ne tartsák mindkét gyakorlati évben az iskolai tanműhelyek falai között – amire a normatív finanszírozás egyébként ösztönözné őket -, hanem "küldjék ki" a diákokat a gazdaságba. A 2004-es költségvetés szerint szeptembertől az első gyakorlati évben az egy főre jutó 102 ezer forintos támogatás 140 százalékát kapják tanulónként a szakképző intézmények, a második gyakorlati évben viszont csak 60 százalékot. Az iskoláknak emellett a normatíva 20 százaléka akkor is jár, ha nem a tanműhelyben, hanem a vállalkozónál tölti gyakorlatát a diák.

Erősödő érdekeltség

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kedvezőnek értékeli a változásokat. A kedvezmények, valamint a rugalmasabb és egyszerűbb költségelszámolási lehetőség ugyanis erősíti a gazdaság szereplőinek érdekeltségét a szakképzésben, vagyis a tanulók foglalkoztatásában – mondja Bihall Tamás, az MKIK szakképzési kollégiumának elnöke. A cégvezetők szerint is segíthet az új szabályozás, de a mélyreható és összetett probléma egészét aligha oldhatja meg. Az egyik legnagyobb gond például az, hogy a szülők nem szívesen íratják be gyerekeiket a szakiskolákba, ehelyett inkább az érettségi megszerzésére és a továbbtanulásra ösztönzik őket, s maguk a diákok is inkább álmodnak fényes diplomáról, mint valamilyen kétkezi mesterségről.

Emiatt a 90-es évek eleje óta alaposan átrendeződött az oktatás szerkezete, s az átalakulás vesztese egyértelműen a szakképzés volt. A 2002/2003-as tanévben az általános iskolát végzettek 77 százaléka – 426 ezer fő – az érettségit adó középiskolákban tanult tovább, szemben az egy évtizeddel korábbi 56 százalékos aránnyal. A szakmunkásképzésben részt vevők aránya viszont 34 százalékról 23-ra, az elmúlt tanévben 130 ezer főre csökkent. A felsőoktatásban továbbtanulók száma ugyanakkor majdnem megháromszorozódott és 203 ezerre nőtt. Ennek következtében ma már nagyjából egyharmad arányban képeznek az iskolák fizikai munkakörökbe és kétharmad arányban szellemi foglalkozásokra. Csakhogy a munkaerőpiac a fordított arányt követelné meg.

Arról nem is beszélve, hogy a létszámcsökkenés természetesen a képzés minőségére is visszahat: a szakiskolákat ugyanis zömmel a rosszabb képességű és hátrányos helyzetű diákok választják. Éppen ezért itt a legnagyobb – 20-25 százalékos – a lemorzsolódás, miközben a képzést sikeresen elvégzők tudása sem mindig megfelelő.

Feszültségek a munkapiacon

Mindez komoly feszültségeket okoz a munkaerőpiacon. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2003 tavaszán, csaknem ötezer cég megkérdezésével végzett felméréséből kiderül, hogy a vállalkozások egytizede bizonyos munkakörökre hosszú idő óta képtelen embert – főként szakmunkást – találni. A felmérés mintegy 25-30 ezerre becsüli a tartósan betöltetlen álláshelyek számát. A legnagyobb hiánnyal elsősorban az építőipar és a feldolgozóipar küszködik.

A szakmunkások hiánya óriási probléma az egész ágazatban – mondja Tolnay Tibor, a Magyar Építő Rt. vezérigazgatója. A klasszikus szakmákban az átlagéletkor körülbelül 50 év, tehát egy teljes generáció valahol "eltűnt". Tolnay szerint a cégek már felismerték, hogy a helyzet tarthatatlan, és nem várnak az államra, hanem – akár többen összefogva, de – áldoznak majd saját képzési központok létrehozására. A mérnökök és a művezetők képzése már most is jól szervezetten működik, csak arra lenne szükség, hogy a szakmunkások oktatásának problémáit is megoldják. A vezérigazgató becslése szerint 6-8 év alatt pótolható a szakmában keletkezett űr.

 

Képzettségi útlevéllel az EU-ba

A munkavállalók szakképzettségét és iskolai végzettségét igazoló egységes európai okmány, egyfajta "szakképzettségi útlevél" bevezetésére tett javaslatot az Európai Bizottság. Az EU végrehajtó intézményének elképzelései szerint az Europass nevű dokumentum uniós szinten harmonizált formában tartalmazná mindazokat az adatokat, amelyek a munkavállalók iskolai végzettségére és szakmai képesítésére vonatkoznak. A jövő év elejére tervezett igazolvány bevezetésétől a bizottság azt várja, hogy elősegíti az uniós munkavállalók mobilitását, mert a munkaadók egységes formátum alapján és könnyebben tájékozódhatnak az állást keresők szakmai képzettségéről és hátteréről.

Az Europass egy kis kék-sárga igazolvány lenne, amelyet minden tagországban ingyenesen állítana ki az e célra létrehozandó nemzeti hatóság. Az okmány ugyanakkor elektronikus formában, az interneten is elérhető lenne. Tulajdonosának önéletrajza, iskolai végzettségei és szakképesítései mellett az igazolvány tartalmazná a nyelvtudására, valamint az esetlegesen külföldön végzett munkájára vonatkozó adatokat is. Az oktatási intézmények közvetlenül ebben az okmányban adnának igazolást a tulajdonosa által megszerzett diplomákról vagy szakmai képesítést tanúsító más dokumentumokról.

Hibák a rendszerben

Hajnal Sándor, a Flextronics személyzeti igazgatója elsősorban a középfokú elektronikai végzettségű szakemberek, technikusok hiányára panaszkodik. Az igazgató szerint a helyzet megoldásában fontos szerepet játszhat a törvényi szabályozás, de még fontosabb az "élő" kapcsolat a cégek és a szakiskolák között. A Flextronicsnál időről időre fogadnak tanulócsoportokat a helyi szakképző intézményekből, de hosszú távú, szakmunkásokat képző program nem zajlik a vállalat üzemeiben. Tervbe vették ugyanakkor, hogy a négy magyarországi gyáruk számára egy közös oktatási központot hozzanak létre.

Munkaerő-piaci szakemberek szerint a hiányszakmák listája hosszúra nyúlik: itt található az építőipari munkák jelentős része (kevés például az asztalos, a kőműves és az ács), s számos fém- és gépipari szakma, például az esztergályos, a hegesztő, a szerszámkészítő. Ráadásul félő, hogy az EU-csatlakozás után még nagyobb lesz a hiány, hiszen éppen a jól képzett, nyelvet beszélő szakembereknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy Európában munkát vállaljanak.

A kormányzat ebben is az új törvénytől vár megoldást. Jakab János reményei szerint a diákokra és szüleikre egyaránt ösztönzőleg hat majd az új szabályozás azon passzusa, amely szerint az eddigi legfeljebb 30 százalék helyett már a minimálbér 50 százaléka adható a vállalkozásoknál gyakorlaton lévő szakmunkástanulóknak a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből.

Arról azonban, hogy a munkapiacról gyakorlatilag eltűnt az utánpótlás, nemcsak a pályaválasztók, hanem az oktatási rendszer is tehet – hangsúlyozza Bihall Tamás. A hazai szakképzés struktúrája ugyanis túlságosan merev, jórészt elavult, éppen ezért nem képes alkalmazkodni a gazdaság minden eddiginél gyorsabban változó követelményeihez.

Hasonló bírálatot fogalmazott meg tavaly júliusi vizsgálata során az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is. Megállapítása szerint az iskolarendszerű szakképzés jó irányban fejlődött ugyan az utóbbi években, de a gazdaság, a foglalkoztatáspolitika és a képzés közötti összhang megteremtéséhez további komoly változásokra van szükség.

A szakképzés belső szerkezete ugyanis nem formálódott kellően. Az intézményekre továbbra is jellemző, hogy nem a munkaerőpiac igényeinek, hanem a szülői elképzeléseknek szeretnének megfelelni. Számos iskolában olyan mesterségeket is oktatnak, amelyek iránt egyre csökken a piaci kereslet. A kedvezőtlen helyzet kialakulásához az is hozzájárult, hogy a normatív támogatás elsősorban a létszámnövelésre ösztönözte az intézményeket. A szakképzők csak kivételes esetekben váltanak profilt, vagy fognak újabb, esetleg költségesebb, eszközigényesebb gyakorlati képzést igénylő szakmák oktatásába. Többnyire a már adott tárgyi feltételekhez ragaszkodva hirdetnek képzéseket.

A számvevők azt is bírálták, hogy a vizsgált időszakban nem létezett az Oktatási Minisztériumban olyan hosszú és középtávú terv, amely koncepcionálisan meghatározta volna a tárca szakképzéssel kapcsolatos feladatait. A középtávú megyei közoktatás-fejlesztési tervek elkészültek ugyan, de a bennük megfogalmazott feladatok túlságosan általánosak voltak. A megyei önkormányzatok ezért csak korlátozottan képesek megfelelni a törvényben előírt feladatuknak: a szakképzés és a térségi foglalkoztatás összehangolásának.

Sötétben tapogatózva

A kötelező kamarai tagság megszűnése óta a gazdasági kamarák kevesebb információval rendelkeznek a munkaerő-piaci igényekről, miközben a gazdasági szereplőknek szintén csak kis része rendelkezik a cég munkaerőigényét is tartalmazó fejlesztési tervvel, amelyből prognosztizálható a szakképzési igény. Ráadásul a munkaügyi központok sem tudták érdemben befolyásolni a képzési struktúra alakítását, mivel rövid távú munkaerő-piaci prognózisaik nem nyújtanak elegendő támpontot a többéves szakképzés rugalmasabbá tételéhez. A legnagyobb problémát az okozta, hogy nem sikerült összehasonlítható információszolgáltatási rendszert kialakítani. Jelenleg a munkaerő-piaci és az oktatási, statisztikai adatokat az eltérő nyilvántartási módszer miatt nem lehet összehasonlítani, így fölhasználni sem.

Ha azonban az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolata továbbra is esetleges marad, akkor a képzési szerkezet átalakítása sem haladhat a kellő ütemben – állapítja meg az a kormánynak szánt előterjesztés, amelyet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium készített a munkaerőpiac várható alakulásáról és a foglalkoztatás, valamint a képzettség javításához szükséges intézkedésekről. A szaktárca éppen ezért a hosszú és középtávú munkaerő-prognózisok rendszerének kialakítását tűzte ki egyik feladatként. A tervek szerint az előrejelzések készítésébe a kamarák mellett a kutatóintézeteket is bevonnák. Burány Sándor, a szaktárca vezetője azt ígéri, hogy az idén szeptemberben már rendelkezésre állnak az első prognózisok, amelyek a fiatalok szakmaválasztásában nyújthatnak segítséget.

Versenyképességi gondok

A szakképzéssel kapcsolatos gondok mindenesetre egyre nyomasztóbbak, hiszen a hazai szakmunkáshiány – szakértők szerint – a befektetőket is elriaszthatja. Északnyugat-Magyarországon, ahová a 90-es évek második felében a sorra betelepülő nagy termelőberuházások koncentrálódtak, többnyire már az évtized végére "elfogytak" a kvalifikált munkások – mondja Kilián Csaba, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) befektetési igazgatója. A termelő multinacionális vállalatokat követő beszállítók, majd az elmúlt 3-4 évben megjelenő kutatás-fejlesztési bázisok ráadásul még több képzettebb munkaerőt igényelnek.

Kilián Csaba szerint ugyanakkor vannak még olyan városok és régiók, amelyek jelentős tartalékokkal rendelkeznek, például az ország észak-keleti részén és a Dunántúl déli felén. Ennek ellenére mielőbb szükség volna arra, hogy a szakképzési rendszer igazodjon a gazdaság igényeihez, és olyan munkásokat képezzen, akikre a vállalatoknak szükségük van. Ez azért is nagyon fontos lenne, mivel az országnak eminens érdeke, hogy a hosszú távon versenyképes befektetőket vonzza magához. Vagyis a magasabb hozzáadott értéket és technológiai fejlettséget képviselő beruházók megtelepedését ösztönözze a nagy tömegű, olcsó munkaerőt igénylő összeszerelő üzemek helyett.

Kivált, hogy utóbbiak számára már amúgy is egyre kevésbé vagyunk versenyképesek, figyelembe véve a kínai és más délkelet-ázsiai országok alacsony termelési költségeit.

Bírálnak a számvevők

Az Állami Számvevőszék tapasztalatai szerint a közvetlenül átadott szakképzési hozzájárulás indokolatlanul nagy különbségeket okoz az oktatási intézmények fejlesztési forrásaiban, s mivel felhasználását nem ellenőrzik, előfordul, hogy azt célszerűtlenül vagy nem teljesen rendeltetésszerűen – vagyis a működési költségek fedezésére – használják fel az iskolák. Az oktatáshoz kapcsolódó állami támogatások jelentős mértékben emelkedtek az utóbbi években, ezért az iskolafenntartó önkormányzatok csökkentették saját hozzájárulásuk arányát, s elsősorban a működéshez szükséges forrásokat biztosították. A fejlesztésekhez szükséges pénz megszerzésére pedig pályázásra ösztönözték az iskolákat.

A gyakorlati képzés tárgyi feltételeiben az intézmények hetven százalékánál és a gazdálkodók kétharmadánál is javulást tapasztaltak a számvevők. Továbbra is gondot okoz azonban, hogy a finanszírozási rendszer nem ismeri el az egyes szakmák gyakorlati oktatásának eltérő költségigényét. A központilag kialakított pénzügyi-számviteli információs rendszer nem alkalmas arra, hogy országosan egységes szempontok alapján követni lehessen a szakképzés bevételeit és kiadásait.

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljes körére még mindig nem érvényesül a bruttó elszámolás elve. A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészének felosztási elveit törvény nem szabályozza, felhasználása során a képzés tartalmi fejlesztése, a gyakorlati képzés feltételeinek javítása nem érvényesült megfelelően.

A vizsgált időszakban a decentralizált keret nagysága kétharmadról egyharmadra csökkent – ez 2002-ben négymilliárd forintot jelentett -, azonban ennél nagyobb gondot okozott, hogy a régiókban csak döntés-előkészítésre került sor, a keret felhasználásáról az oktatási miniszter döntött. A központi forrás egyre nagyobb hányadáról, 2002-ben pedig a teljes összegről pályáztatás helyett egyedileg döntött az oktatási tárca vezetője. A jelentés megállapítja, hogy több esetben jogszabályellenesen olyan célokra is költöttek a központi keretből, amelyek nem voltak kapcsolatban a szakképzéssel.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8394 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8394 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4984 olvasói kérdésre 4984 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8394 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8394 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4984 olvasói kérdéssel.

Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen...

Tovább a teljes cikkhez

Végkielégítés egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén

Két munkavállalónk keresőképtelen állományának lezártát követően már nem lesz alkalmas a munkakörének betöltésére. Olyan mértékű egészségromlásuk van, amely alapján -...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjasnak minősülés

Az egyik munkavállalónk február 28-án töltötte be a 65. életévét. Szervezeti okokra hivatkozással szeretnénk megszüntetni a jogviszonyát március végével. Nincs információnk arra...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Idegennyelv-tudási pótlék - az illetmény összegén kívül

A köztisztviselői garantált bérminimumba beleszámít a nyelvpótlék, vagy az illetmény megállapításánál a pótlékot azonfelül kell figyelembe venni?

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom - a jogszerző idő értékelése

Önkormányzati óvodánkban 2022. augusztus 2. óta dolgozó pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalma megállapításához a közalkalmazott 2024. január 3. napján 26 év 3 hónap...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidőkeretben elrendelt rendkívüli munkavégzés elszámolása

Munkaidőkeretben rendkívüli munkaidő elrendelése esetén a rendkívüli munkavégzés ellenértékét (a 100% pótlékot vagy 50% pótlék + pihenőnapot) az elrendelés hónapjában kell...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4984 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 260-ik lapszám, amely az 4984-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem