×

Megújul az országos érdekegyeztetés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 56. számában (2002. október 15.)
A kormányzat képviselői és a szociális partnerek egyetértenek abban, hogy az érdekegyeztetés teljes intézményrendszerét az európai normáknak megfelelően kell kiépíteni és működtetni. Fontos előrelépés, hogy a kormányváltás után a társadalmi párbeszéd megújult, s a kabinet – ígéretei szerint – minden lényeges, a munkavállalókat és munkaadókat érintő kérdésben tárgyal, és lehetőség szerint megállapodásra törekszik a partnerekkel. A "puding próbájára" hamarosan sor kerül, amikor is a jövő évi adótörvényekről s a – különösen a szakszervezeteknek nem tetsző – béremelési ajánlásokról kezdődnek egyeztetések az OÉT-ben.

A társadalmi partnerek megállapodásokra törekednek

Napirenden az intézményi átalakítás

"A kormánynak az a szándéka, hogy a társadalmi párbeszéd új intézményei megerősödjenek, s Magyarország megfeleljen az uniós standardoknak. Emellett érzékeljük, hogy a szociális partnerek érdemi megegyezésre törekednek a kormányzattal, s nekünk pontosan ez a célunk. A megállapodásokat azonban lényegesen bővebb tartalommal kívánjuk megkötni, mint a korábbi kormány, vagyis az egyezségek nemcsak a munka világára vonatkoznak majd, hanem a bruttó bérek alakulására, a járulékokra és az adókra is. Fontos a társadalmi aspektus is: a munkavállalók esélyeit, a munkaadók versenyképességét befolyásoló kérdésekről is tárgyalni kívánunk az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT)" – mondta munkatársunknak Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.

Mint hangsúlyozta: az OÉT-ben – mint a párbeszéd csúcsintézményében – minden, nem csak a munka világát érintő kérdés szóba kerül majd, például a Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve a befektetéseket ösztönző csomag is. Mindez persze nem azt jelenti, hogy az OÉT dönt a kormány helyett, de "az a célunk, hogy adott keretek közt a leghatékonyabb megoldást találjuk meg a szociális partnerekkel, s a konfliktusokat tárgyalásos úton rendezzük" – jelentette ki Kiss Péter. Eddig kedvezőek a tapasztalatok, a munkaadók és a munkavállalók nagyon intenzív, érdemi párbeszédre törekszenek, s ennek első jelei már láthatók. Ami az OÉT munkáját segítő, előkészítő szakmai bizottságokat illeti, a Munkaerő-piaci Alap forrásaiból lehet majd tevékenységüket támogatni, később pedig munkaügyi jogszabály dönt e kérdésben. A bizottságok helyzetét az is megkönnyíti, hogy a jelenleg még négy különböző helyen működő munkaügyi tárca hamarosan egy épületbe kerül majd.

Várhatóan még az ősszel megalakul a Gazdasági és Szociális Tanács. Tervek szerint ez a konzultatív testület évente egyszer vagy kétszer ülésezik, tagjai azok lesznek, akik az elmúlt években is részt vettek a Gazdasági Tanács munkájában, valamint a civil társadalom, a tudomány, a befektetők és a szociális partnerek képviselői. E testületben a társadalmi együttműködés stratégiai kérdéseit tárgyalják majd meg, elsőként – valószínűleg – az úgynevezett life long learning, az egész életen átívelő tanulás kérdését, hiszen ez a munkaadónak és a munkavállalónak – a versenyképesség miatt – egyaránt elemi érdeke.

A társadalmi párbeszéd csúcsszervén kívül komoly munka zajlik majd az úgynevezett szektoriális fórumokon is. Vagyis az ILO, az európai integrációs és az ágazati tanács keretében. "Az ágazati tanács akkor jön majd létre, amikor megalakulnak az ágazati érdekegyeztető fórumok és a paritásos bizottságok. Ezek ugyan az unió "megrendelésére" állnak fel, de természetesen "saját szándékból is" – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: az e szinten tető alá hozott megállapodásoknak mindenképpen fontos szerepet szán, ezeket ki akarja terjeszteni az ágazati kollektív megállapodásokra. "Mindenki, aki ezt a munkát érdemben akarja befolyásolni, vegyen részt az ágazati paritásos bizottságok tevékenységében. Az e bizottságokban megkötött megállapodások az érdekegyeztetés meghatározó területét képezik a jövőben". A tárca vezetője hozzáfűzte: a regionális érdekegyeztető bizottságok (amelyek már korábban is léteztek) munkájára is számít.

Kérdésünkre, hogy milyennek ítéli meg a szociális partnerekkel való együttműködést, a miniszter kifejtette: "komoly ambíciókat és terveket tapasztalok a munkaadók és a munkavállalók körében, hiszen érzékelik az uniós csatlakozás közelségét, amely különleges történelmi helyzet és felelősség. A kormány pedig rendkívül komolyan gondolja, hogy a partnerekkel együtt halad, hiszen a modernizációt csak úgy lehet végigvinni, ha megbeszéljük azokkal, akikre vonatkozik" – szögezte le a tárca vezetője.

Középpontban a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása

Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájától Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a munkáltatói oldal – utóbbinak soros – elnöke azt várja, hogy orvosolja azokat a hibákat, amelyeket az érdekegyeztetésben az elmúlt években elkövettek. "Az előző kormány idején folyamatosan sérelmeztük, hogy például a Gazdasági Tanács (GT) mögött nem volt semmiféle szakmai bizottság, így a GT ülésein – előkészítés híján – nem kerülhetett sor érdemi egyeztetésekre" – mondta az elnök. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kellett, ami meg is történt: az elmúlt hónapokban ugyanis felálltak az OÉT szakmai bizottságai. Az MGYOSZ első embere hozzátette: bár egyelőre e bizottságok infrastrukturális helyzete rendezetlen, megnyugtató ugyanakkor, hogy már folynak a tárgyalások a működési feltételek javításáról. S bár az idén nyilván csak átmeneti megoldás születik, jövőre azonban törvény szabályozza majd ezt is.

"Ez a kormány eldöntötte, hogy a munkáltatókat és a munkavállalókat aktívan bevonja a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásába" – mondta Széles Gábor. Ez szerinte azért is kiemelkedően fontos, mert az uniós csatlakozáskor a Magyarország számára megnyíló EU-támogatás mértéke elérheti az 1000-1200 milliárd forintot is, s "ezt a történelmi lehetőséget nem szalaszthatjuk el".

Érdeklődésünkre, miszerint a korábbi kormány idején gyakran előfordult, hogy a nagyobb munkáltatói szervezetek nem az első számú vezetőjükkel képviseltették magukat az érdekegyeztető tanácskozásokon, Széles azt mondta: azért maradtak távol, mert e fórumokon nem folyt érdemi munka. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Horn-kormány idején, Békesi László pénzügyminisztersége alatt a munkaadók be tudták bizonyítani a kormánynak, hogy érdemes a társasági adót 36 százalékról 18-ra csökkenteni. (E lépés nyomán az e forrásból keletkező állami bevétel 50 milliárd forintról 160 milliárdra nőtt.)

Széles Gábor az ágazati érdekegyeztetés fejlesztését nagyon fontosnak találja. A középszintű egyeztetés különösen lényeges az MGYOSZ számára, hiszen 52 szakmai szövetsége van, de elengedhetetlen azért is, mert a Nemzeti Fejlesztési Tervben komoly súlyt kapnak az ágazatok. Az ágazati bizottságok felállítása azonban késést szenvedett, így mihamarabb lépni kell.

Az MGYOSZ elnöke abban is bízik, hogy a kormány megfontolja javaslatukat, azt nevezetesen, hogy állítsák föl a – más európai országokban már létező – Gazdaság Házát, ahová külföldi előadók kaphatnának meghívást, s nemzetközi gazdasági konferenciákat lehetne szervezni. Ehhez a tervhez kormányzati segítséget szeretnének.

Az ágazati egyeztetés megerősítésre vár

"A kormányváltás után, június 12-én találkoztunk Medgyessy Péter miniszterelnökkel, s a megbeszélésen az Országos Érdekegyeztető Tanács megalakításáról volt szó" – mondta érdeklődésünkre Borsik János, a munkavállalói oldal soros elnöke, az Autonómok Szakszervezeti Szövetségének első embere.

E találkozón a kormányzat eredetileg csak őszre tervezte az OÉT megalakítását, de a munkavállalói oldal felvetése nyomán – a dolgozói érdekképviseletek korábbi időpontot szerettek volna – végül július 26-án alakult meg a testület. "Ebből is látszik, hogy a mostani kormánynak alapvetően más az érdekegyeztetéssel kapcsolatos filozófiája; a korábbi kormányzat ugyanis az Országos Munkaügyi Tanácsot, illetve a Gazdasági Tanácsot arra használta, hogy a különböző döntéseit bejelentse" – közölte Borsik. "A munkavállalói oldal fontos elvárása, hogy a kormányzat – munkaügyi kérdésekben – ne hozzon döntést a szociális partnerek megkérdezése nélkül" – fogalmazott a soros elnök.

"Az OÉT üléseinek akkor lesz értelme, ha megállapodásra törekszik a kormány, s ha a testület havi gyakorisággal összeül. Ugyanakkor azt is várjuk az új testülettől, hogy a kormány mindig megfelelő szinten képviseltesse magát, például, ha az adójogszabályokról tárgyalunk, legyen jelen a pénzügyminiszter. Úgy látszik, az erre irányuló szándék megvan, hiszen az alakuló ülésen a kormányfő is részt vett" – szögezte le a soros elnök. A munkavállalók azt is szeretnék, ha a munkáltatói oldal is megfelelő szinten képviseltetné magát, mert az elmúlt négy esztendőben a nagy munkaadói szervezetek első számú vezetői gyakran nem vettek részt a tárgyalásokon. "Ha látják majd, hogy az OÉT ülésein érdemi döntések születnek, bizonyára visszaszoknak" – fogalmazott Borsik.

A soros elnök szerint évtizedek óta elhanyagolt terület az ágazati érdekegyeztetés, amin változtatni szükséges: azaz úgy kellene átalakítani a Munka Törvénykönyve vonatkozó részét, hogy kellően szolgálja ezt a célt. A szakszervezeti vezető jelezte: a szakértők munkája pénzbe kerül, s ez ügyben az elmúlt kormányok adósak maradtak. Az uniós csatlakozás előtt a kormánynak bővítenie kellene a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek pénzügyi forrásait. Ugyanakkor avval is foglalkozni kellene, hogy ki viseli majd a létrejövő ágazati bizottságok működésének költségeit,

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8394 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8394 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4984 olvasói kérdésre 4984 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8394 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8394 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4984 olvasói kérdéssel.

Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen...

Tovább a teljes cikkhez

Végkielégítés egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén

Két munkavállalónk keresőképtelen állományának lezártát követően már nem lesz alkalmas a munkakörének betöltésére. Olyan mértékű egészségromlásuk van, amely alapján -...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjasnak minősülés

Az egyik munkavállalónk február 28-án töltötte be a 65. életévét. Szervezeti okokra hivatkozással szeretnénk megszüntetni a jogviszonyát március végével. Nincs információnk arra...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Idegennyelv-tudási pótlék - az illetmény összegén kívül

A köztisztviselői garantált bérminimumba beleszámít a nyelvpótlék, vagy az illetmény megállapításánál a pótlékot azonfelül kell figyelembe venni?

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom - a jogszerző idő értékelése

Önkormányzati óvodánkban 2022. augusztus 2. óta dolgozó pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalma megállapításához a közalkalmazott 2024. január 3. napján 26 év 3 hónap...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidőkeretben elrendelt rendkívüli munkavégzés elszámolása

Munkaidőkeretben rendkívüli munkaidő elrendelése esetén a rendkívüli munkavégzés ellenértékét (a 100% pótlékot vagy 50% pótlék + pihenőnapot) az elrendelés hónapjában kell...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4984 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 260-ik lapszám, amely az 4984-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem