A megállapodás értelmében a háromoldalú tárgyalások legátfogóbb fóruma az - Országos Munkaügyi Tanács jogutódjaként működő - OÉT, amelynek hatáskörébe tartozik a munka világát érintő valamennyi kérdéskör, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló adó-, járulék- és költségvetési témákat, valamint a jogszabálytervezetek megvitatását is.

A megállapodás jelentőségéről szólva a kormányfő kifejtette: az uniós csatlakozásra készülő Magyarország sorsdöntő időszakot él meg, s e helyzetben különleges jelentősége van a szociális párbeszédnek. A kormányzat számára tehát az együttműködés újjáalakítása nem csupán külső koreográfia, hanem határozott szándék is.

A közös munka végső célja nem lehet más, mint hogy a rendszerváltás előnyeiből a társadalom többsége is részesüljön, ehhez azonban - az OÉT fórumán is megvitatott - esélyteremtő programokra van szükség. Mindennek feltétele a gazdaság teljesítőképességének javítása, a vállalkozók megerősödése: ami viszont nem következhet be az átgondolt, a gazdasági környezet kedvező változását szolgáló, jó megoldások nélkül. A párbeszéd természetesen vitákat és konfliktusokat is feltételez, ám ezeket lehet és kell is kezelni.

A szociális partnerek már az OÉT első, alakuló ülésén tájékozódhattak a kabinet gazdasági programjáról. Mint a László Csaba pénzügyminiszter által bemutatott, "Fordulat a gazdaságpolitikában" című dokumentum rámutat: a kormánynak olyan stratégiát kell követnie, amely lehetővé teszi a fenntartható gazdasági növekedést, illetve az életszínvonal és a versenyképesség egyidejű növelését, ami elvezet az uniós csatlakozáshoz, majd az euró bevezetéséhez. Mint a pénzügyminiszter leszögezte: a fordulat végrehajtására az ad lehetőséget, hogy az elmúlt két év gazdaságpolitikai tévedései ellenére a magyar gazdaság erős maradt és megőrizte versenyképességét. Így a helyes stratégiával megfordíthatók a negatív folyamatok. A kedvező változások elindításához az államháztartási hiány folyamatos csökkentésére, a fiskális és a monetáris politika összehangolására, a gazdaság teljesítményeinek növelésére, valamint az esélyegyenlőség megteremtésére és a teljesítményeket elismerő, óvatos jövedelempolitikára van szükség.

A munkavállalók képviselői aggályosnak ítélték a pénzügyi kormányzat óvatosságra intő jövedelempolitikai elképzeléseit. Mint a dolgozók képviselői kifejtették: a munkavállalók társadalompolitikai célok által vezérelt gazdaságpolitikát várnak, amelynek középpontjában a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése és az uniós bérfelzárkóztatás áll. Ez utóbbi "menetrendjére" a dolgozók mielőbb program kidolgozását sürgetik, hiszen reálbér-pozícióik az elmúlt tizenkét évben nem javultak, miközben a magyar gazdaság fokozatosan és folyamatosan erősödött.

A munkaadók - elismerve a munkavállalók igényeit - arra hívták fel a figyelmet, hogy kizárólag a teljesítménnyel megalapozott, azzal arányos béremelést támogatják. Véleményük szerint - az országos szint helyett - ágazatonként kellene bérmegegyezéseket kötni.