Várakozás és - valljuk meg - türelmetlenség övezi az Országos Munkaügyi Tanácsot felváltó Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megalakulását és a munka nyitányát. A felfokozott érdeklődés érthető és indokolt is, hiszen a szociális párbeszéd megújításának igénye már régen - az elmúlt négy év során folyamatosan - benne volt a levegőben. A munkáltatók és a munkavállalók mindvégig - igaz, némelykor közvetlenül és éles hangon fogalmazva, máskor csak közvetetten és az "üzenetbeszéd" eszközeivel élve, de - következetesen kifogásolták jogaik és kompetenciáik csorbítását.

De hogyan lesz ezután?

A remények és az ígéretek szerint az országos fórum megújul, s a rég óhajtott rendszerkorrekció megtörténik. A dolgok a helyükre kerülnek, nevezetesen: a kormány nemcsak a kinyilatkoztatás, de a tényleges munka során is egyenrangú félként kezeli a szociális partnereket, utóbbiak döntési kompetenciái szélesednek, s az egyeztetések tématárháza is gazdagabb lesz a korábbiakénál. Ha igaz, korrekt módon kialakul az Országos Érdekegyeztető Tanács hierarchiája, szerkezetébe integrálódik az, ami odavaló, és kikerül a hatásköréből az, aminek nem ott a helye. Vélhetően - és a várakozások szerint - karakterisztikusan elválik egymástól a szociális és a társadalmi párbeszéd intézményrendszere, s mindegyik a maga sajátos és szigorúan megjelölt funkcióit és feladatait látja el. Végre - bíznak benne a szociális partnerek - az OÉT munkájában részt vevő felek egymás iránt nyitottan, érzékenyen és a megállapodás igényével ülnek majd a tárgyalóasztalhoz. És amikor kell és lehet, akkor döntenek is - például a bérkérdésekben, a minimálbér ügyében. Így talán nem fordul majd elő, hogy a minimálbér mértékét a kormány saját hatáskörében hirdesse ki, mint az előző kabinet tette azt.

Kérdés persze, hogy az új kormány - ma még tagadhatatlanul ambiciózus, az érdekegyeztetés megújítására irányuló lelkes - terveit mennyire koptatja majd el az idő, s persze a szociális partnerek részéről is megnyilvánuló erőtaktika. Hiszen az már ma is jól érzékelhető, hogy a munkavállalói oldal - érthetően - minden eszközét latba veti, hogy a szocialista többségű kormányt folyamatosan figyelmeztesse szociálisan érzékeny, azaz munkavállaló-barát elkötelezettségére. A Munka Törvénykönyve rohamszerű, a szokásos érdekegyeztetési köröket is mellőző módosítása azt jelzi: a munkaadóknak az elkövetkezendőkben is következetesen, felkészülten és nagy szakmaisággal kell érdekeiket érvényesíteni. S ez még akkor is így van, ha nemcsak most - a kormány száznapos programjának végrehajtása során -, de a későbbiekben is kellő önmérséklettel kívánnak majd az OÉT tárgyalóasztalához ülni.