Témánk szempontjából elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a társadalombiztosítási, illetve az adójogszabályok szempontjából ki minősül foglalkoztatónak, munkáltatónak, adózónak, avagy munkavállalónak.

Foglalkoztatók

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. §-ának a) pontja szerint foglalkoztató bármely jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat.

Jogi személy

- a költségvetési szerv,

- az állami vállalat,

- a vállalat,

- a leányvállalat,

- a szövetkezet,

- a részvénytársaság,

- a korlátolt felelősségű társaság,

- a közhasznú társaság,

- az alapítvány,

- az egyesület,

- köztestület,

- az ügyvédi iroda és

- a szabadalmi ügyvivői társaság.

Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a közkereseti társaság, a betéti társaság, az oktatói munkaközösség és a gépjárművezető-képző munkaközösség.

Tanulószerződés alapján foglalkoztató

A Tbj. szerint foglalkoztató a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló foglalkoztatásakor a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, az egyéni vállalkozó is.

Tanulószerződéssel szakképzésben részesülő tanulót az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó foglalkoztathat, amely/aki más gazdálkodó szervezettel, vagy a szakképző iskolával együttműködve - az illetékes területi gazdasági kamara hozzájárulásával -, a tanulóval megkötött tanulószerződés alapján gondoskodik a gyakorlati képzésről.

Társas vállalkozás

Társas vállalkozónál a társas vállalkozás a foglalkoztató. Társas vállalkozót foglalkoztathat a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az ügyvédi iroda és a végrehajtó iroda.

Munkanélküli-ellátást, egyéb szociális ellátást biztosító szervek, TÁH

A munkanélküli-ellátásban részesülő biztosítottnak minősülő személy - ideértve a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben részesülőt is - esetén foglalkoztató a munkanélküli-ellátást folyósító szerv. Munkanélküli-ellátást a területi munkaügyi központok folyósítanak.

A gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyeknél a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv is a törvény szerint foglalkoztatónak minősül.

Gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozási díjat folyósító szerv a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató, vagy a megyei egészségbiztosítási pénztár. A gyermeknevelési támogatást a Területi Államháztartási Hivatal (ideértve a Fővárosi Államháztartási Hivatalt is) (TÁH), az ápolási díjat a területi önkormányzat folyósítja.

A Területi Államháztartási Hivatal számfejti a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató járulékfizetési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét. Itt nem az a mérvadó, hogy a TÁH végzi a számfejtést, hanem az, hogy a TÁH a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók vonatkozásában jelenik meg - a meghatározott feladatok végzésével összefüggésben - foglalkoztatóként.

Kölcsönbeadó munkáltató

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) harmadik részének XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó tekinthető foglalkoztatónak. Ha a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő nem állapodnak meg másban, a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályban meghatározott költségeket a kölcsönbeadó viseli. A munkaviszonnyal összefüggő valamennyi bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése is a kölcsönbeadót terheli.

Központi költségvetési szerv

Foglalkoztató a Tbj. szerint a központi költségvetési szervnek a központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő helye, mégpedig a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából. (Csak 2002. január 1-jétől beszélhetünk a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő helyről mint a Tbj. szerinti foglalkoztatóról.)

Az új illetményszámfejtő hely a központi költségvetési szerv által létesített társadalombiztosítási kifizetőhely jogutódja. Ha a központi költségvetési szervnél társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, az illetményszámfejtő hely a kifizetőhelyi feladatokat 2003. január 1-jétől látja el.

Foglalkoztatottak, magánszemélyek, adózók

A Tbj. 4. §-ának i) pontja szerint foglalkoztatott az, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és akit a foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony (Tbj. 5. §) keretében foglalkoztat.

Magánszemély az, aki a Tbj. szerint nem biztosított. (Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kerekítési szabályok alkalmazása szempontjából az egyéni vállalkozó is magánszemély.)

Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét törvény írja elő.

Munkáltatók, kifizetők

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 97. §-ának k) pontja szerint munkáltató minden, a fentiek szerint meghatározott foglalkoztató, mégpedig a munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében, továbbá akkor is, ha a foglalkoztatás ugyan nem munkaviszonyban történik, de a magánszemély jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg.

Az Art. 97. §-ának j) pontja alapján kifizető a magánszemély kivételével minden olyan gazdálkodó szervezet (ideértve az egyéni vállalkozót is), amelyik adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Ennél a rendelkezésnél figyelni kell arra, hogy a Tbj. alkalmazásában a magánszemély mint foglalkoztató megjelenik akkor, ha biztosítottat foglalkoztat (pl. házvezetőnőt), de ettől még nem lesz kifizető.

Bejelentési kötelezettség

Bejelentkezés a társadalombiztosítási szervekhez

A Tbj. 44. §-a határozza meg azokat az első lépéseket, amelyeket a foglalkoztatónak a megalakulásakor a társadalombiztosítási szervekhez meg kell tennie.

A foglalkoztató - az egyéni vállalkozó és az egyéb szerv is - köteles a társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére, és ezekből adatszolgáltatás teljesítésére.

Az a szerv (szervezet), amely a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 1. §-ának (1) bekezdése alapján nem minősül bejegyzésre kötelezett cégnek, vagy a Ctv. 4. §-ának b) pontja alapján egyéni vállalkozónak, a megalakulásától, létrejöttétől számított 15 napon belül köteles a székhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási igazgatási szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni:

- a nevét (elnevezését), rövid cégnevét,

- a címét, a székhelyét, a telephelyét,

- a megalakulása, létrejötte napját, alapító okirata keltét,

- a képviseletre jogosultak nevét, lakóhelyét,

- a jogelődjének nevét,

- az általa foglalkoztatottak számát,

- az adóazonosító számát, a bankszámlaszámát.

A foglalkoztatónak minősülő természetes személy a lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási igazgatási szervhez köteles bejelenteni nevét, címét és az általa foglalkoztatottak számát, a foglalkoztatás kezdetét követő 15 napon belül.

A cégbíróságnál bejegyzett gazdálkodó szervezetek, valamint azok a magánszemélyek, akik az okmányirodáknál váltják ki az egyéni vállalkozói igazolványukat, külön bejelentkezésre nem kötelezettek, mivel a cégbíróság, illetőleg az okmányiroda a szükséges adatokat átadja a társadalombiztosítási szerveknek.

Bejelentkezés az állami adóhatósághoz

Az Art. 11., 11/A. és 11/B. §-aiban foglaltak szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat (kivételek vannak az Art. 12-13. §-ában).

Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles a területileg illetékes állami adóhatóságnál bejelentkezni.

Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó

- nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét,

- címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit,

- létesítő okiratának (alapító okirat, létesítő okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét és számát, képviselőjét, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodói szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát,

- gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, továbbá statisztikai számjelét,

- jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyesülésnél, valamint közös vállalatnál tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát,

- magánszemély levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá a Magyarországon lakóhelylyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét),

- könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét [Art. 36. § (1) bekezdés], ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével,

- jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát,

- önálló tevékenységet folytató magánszemélynél a tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkoztatás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység),

- általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozatát [Art. 14. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot],

- átalányadó választását,

- választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját.

Egyéni vállalkozói igazolvány

Amennyiben az adózó adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a vállalkozó a székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjéhez (körzetközponti jegyző) intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.

Gazdasági tevékenység a cégbejegyzés után

Amennyiben az adózó üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és a mellékletei benyújtásával kell kérnie az adószám megállapítását. Ezzel az adózó már teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.

Tevékenység megkezdése a cégbejegyzés előtt

Amennyiben az adózó adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem kötött vállalkozói igazolványhoz, illetve nem a cégbejegyzés után kezdi meg a tevékenységét, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban kell teljesítenie a bejelentkezési kötelezettségét.

Egyéb adatok bejelentése

Az egyéni vállalkozó adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől, a cégjegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet pedig a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz írásban köteles bejelenteni

- könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével,

- a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját,

- jogelődjének adóazonosító számát,

- a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés vezető tisztségviselőinek, a képviselőjének, a könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének nevét, lakóhelyét) adóazonosító számát,

- a magánszemély adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével.

Engedélyköteles tevékenységek

Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését - az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező adózók kivételével - a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni.

Bankszámla, elszámolási számla

Az adózó a bankszámlanyitást követő 15 napon belül köteles közölni az adóhatósággal valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának számát. A bankszámlanyitásra kötelezett adózó az adószámának közlésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatósághoz az elsőként megnyitott belföldi pénzforgalmi bankszámlájának a számát. A bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie.

Munkáltatói, kifizetői minőség

A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, ha már adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell megtenni.

Fióktelep, kereskedelmi képviselet

Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági táraságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő 15 napon belül köteles benyújtani az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló - az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó - 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.

Az állami szervek feladatai

A cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat az adatokat, amelyek a cégbejegyzés, a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak (ideértve a nyilatkozat adatait is). Az állami adóhatóság is számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetőleg a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve ha az adószám megállapítása akadályba ütközik, akkor az ok megjelölésével értesíti a megkereső szerveket. Ha az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, az erről szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesítenie kell a cégbíróságot, illetőleg a körzetközponti jegyzőt.