Önkormányzati képviselők

Az őszi önkormányzati választáskor már hatályos lesz a 2000. évi XCVI. törvény, amely részletesen szabályozza, milyen pozíciók, állások nem férnek össze az önkormányzati képviselői stallummal.

A képviselőséggel összeférhetetlen megbízatások

Az önkormányzati képviselő nem lehet:

- központi államigazgatási szerv köztisztviselője,

- a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,

- jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,

- a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója,

- a kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,

- a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,

- az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

- az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,

- a helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

Az önkormányzati képviselő sem a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, sem megbízási szerződés, sem pedig munkaszerződés alapján nem láthat el önkormányzati feladatot. Ugyanez vonatkozik a képviselő személyes közreműködésével működő gazdasági társaságra is.

Jövedelemforrások

Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

Képviseleti tilalom

Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet - a törvényes képviselet kivételével - nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselő-testület hivatalával szemben.

A megbízatás felhasználásának tilalma

Az önkormányzati képviselő szakmai vagy üzleti ügyben nem hivatkozhat arra, hogy ő önkormányzati képviselő. Az önkormányzati képviselői megbízatásának felhasználásával nem szerezhet és nem használhat fel jogosulatlanul bizalmas információkat.

Összeférhetetlenségi eljárás

Az önkormányzati képviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot. A képviselői megbízólevél átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezéséről való tudomásszerzés napját követő 30 napon belül a képviselő köteles megszüntetni az összeférhetetlenségi okot. Az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban kell benyújtania, a lemondás másolatát át kell adnia a polgármesternek.

Az összeférhetetlenség megállapítása

Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester a kezdeményezést az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság (ennek hiányában a polgármester) előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

Az összeférhetetlenség kimondásával az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik. A megbízatás megszűnését a képviselő-testület határozatban állapítja meg. A határozatot az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell az érintett önkormányzati képviselőnek, a választási bizottságnak, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetőjének.

Jogorvoslat

Az érintett önkormányzati képviselő a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással - az összeférhetetlenségét megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti a megyei (fővárosi) bíróságtól.

Amennyiben a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását kezdeményezheti a bíróságnál.

A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított 30 napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett önkormányzati képviselőt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Lemondás a képviselőségről

A képviselő úgy is határozhat, hogy az összeférhetetlenség megszüntetése helyett lemond a képviselőségről. Ezt a képviselő-testület ülésén jelentheti be. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. Az írásbeli lemondást a képviselő-testülethez kell címezni, s a polgármesterhez kell eljuttatni. A lemondást ilyenkor a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

A lemondás nem vonható vissza. A lemondásban a képviselő meghatározhatja azt az egy hónapon belüli időpontot, amikor a képviselősége megszűnik. Ennek hiányában az önkormányzati képviselő megbízatása a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg.

 

Az önkormányzati bizottság tagja A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjával szemben ugyanazok a megbízatások összeférhetetlenek, mint amelyek az önkormányzati képviselővel szemben. A bizottsági tag nem járhat el jogi képviselőként, és - a törvényes képviselet kivételével - nem láthat el perbeli képviseletet az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselő-testület hivatalával szemben. A bizottság tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti. Ha a bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.

Polgármester

A polgármester nem lehet:

- köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa,

- az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,

- a kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,

- az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója,

- bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó,

- a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,

- más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,

- más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja,

- a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője,

- annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,

- jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,

- a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,

- a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja,

- kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,

- a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,

- az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

- az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,

- a helyi és a körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

A polgármester sem a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, sem megbízási szerződés, sem pedig munkaszerződés alapján nem láthat el önkormányzati feladatot. Ugyanez vonatkozik a polgármester személyes közreműködésével működő gazdasági társaságra is.

Főállású polgármester

A főállású polgármester - az országgyűlési képviselői megbízatás, a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet

- vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelőbizottságának tagja,

- gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelőbizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

- szövetkezet tisztségviselője,

- alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.

Az összeférhetetlenség megállapítása

A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. Amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi, dönthet úgy is, hogy hozzájárul az összeférhetetlen tisztség betöltéséhez. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell a polgármesternek.

Bírósági felülvizsgálat

A polgármester a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással - az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti a megyei (fővárosi) bíróságtól.

Amennyiben a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése jogszabálysértő, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője a megyei (fővárosi) bíróságnál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének kimondását.

A bíróság - annak beérkezésétől számított 30 napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz a kérelemről az önkormányzati képviselőnél már ismertetett szabályok szerint.

Köztisztviselők

Összeférhetetlen tisztségek

Az 1992. évi XXIII. törvény szerint a köztisztviselő - törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - nem lehet helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.

Vezetői megbízású köztisztviselő - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - nem létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt. (A munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben ez a tilalom nem érvényesül.)

A köztisztviselő ezzel szemben a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt. A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységhez nem szükséges beszerezni a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyét. Nincs szükség a munkáltató engedélyére akkor sem, ha a köztisztviselőt mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól.

Másik jegyző helyettesítése céljából - a képviselő-testületek megállapodása alapján - a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet.

Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. A községi önkormányzat képviselő-testülete különösen indokolt esetben felmentést adhat e tilalom alól.

Összeférhetetlen magatartások

A köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely veszélyeztetné a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét. Pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.

A köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja.

Eljárás összeférhetetlenség esetén

A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik. Ha a köztisztviselő kinevezése testület hatáskörébe tartozik, az összeférhetetlenség megállapítását a testület nem ruházhatja át másra.

Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszony fennállása alatt kerül irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba a hozzátartozójával, akkor az érintettek megegyezésének hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jogviszonya.

Közszolgálati jogvita

A köztisztviselő közvetlenül a bírósághoz fordulhat a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében. A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással kapcsolatos ügyekben. Minthogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a köztisztviselő akkor fordulhat bírósághoz, ha a törvény kifejezetten megengedi, a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítéséhez szükséges munkáltatói hozzájárulás megtagadása miatt - ilyen kifejezett törvényi rendelkezés hiányában - nem kezdeményezhető közszolgálati jogvita.

Közalkalmazottak

A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. Az összeférhetetlenség egyes eseteit a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok állapítják meg.

A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.

Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvitának helye nincs.

A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.

A munkáltató az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles nyolcnapos határidő kitűzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére.

A közalkalmazotti összeférhetetlenség egyes eseteit tartalmazó jogszabályok - 33/2000. (XII. 26.) OM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról, - 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére, - 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról, - 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél, - 44/1997. (III. 12.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi ágazatban történő végrehajtásáról, - 62/1997. (XI. 7.) BM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról, - 7/1993. (III. 9.) IM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a büntetés-végrehajtás szerveinél történő végrehajtásáról, - 24/1992. (XII. 2.) KHVM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról, - 5/1993. (II. 27.) KTM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról, - 1/1993. (IX. 29.) KüM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Külügyminisztérium jóléti intézményeinél történő végrehajtásáról, - 17/1993. (VI. 18.) PM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról, - 2/1999. (VIII. 24.) MeHVM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról, - 2/1999. (VIII. 24.) MeHVM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról, - 30/2000. (X. 11.) OM rendelet a közalkalmazottak jogállását érintő kérdésekről