×

Munkabalesetek 2001-ben

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 51. számában (2002. április 15.)
A korábbi évek tendenciáinak megfelelően 2001-ben is csökkent az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) megyei/fővárosi felügyelőségeire bejelentett, ott nyilvántartásba vett és feldolgozott munkabalesetek száma. A 2000. évi adatokhoz viszonyítva tavaly 1678-cal (6,2 százalékkal) kevesebb dolgozót ért baleset, ami annak ellenére figyelemre méltó, hogy még mindig sok a be nem jelentett, illetve az eltitkolt sérülés.

Az elmúlt 10 év alatt a munkabalesetek száma közel 60 százalékkal csökkent, az 1000 dolgozóra vonatkozó gyakorisági mutató valamivel több mint 60 százalékkal mérséklődött. Az előző évek tapasztalatai, valamint a felügyelőségek által vizsgált panaszbejelentések alapján továbbra is feltételezhető, hogy a munkabalesetek 18-20 százalékát elmulasztják bejelenteni a munkáltatók.

A múlt évben a felügyelői intézkedések száma abszolút értékben is és az összes munkabalesetek számához viszonyítva is növekedett, számuk 2000-ben 1000, 2001. évben 1469 volt. Az intézkedések aránya az összes munkabalesethez viszonyítva 4,4 százalék, míg 2001-ben 5,8 százalék volt. A felügyelői intézkedések közül a hiányosságot megszüntető határozatok száma 1000-ről 895-re – 11,5 százalékkal – mérséklődött. A felügyelők jelentős számban hoztak határozatot a műszaki megelőzésre, valamint a baleset tanulságainak oktatására.

A munkabalesetek vizsgálata során a munkabiztonsági, munkaügyi felügyelők a munkabiztonsági követelmények mellett a balesetet szenvedett munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos munkaügyi vonatkozású vizsgálatot is végeznek. Ennek tulajdonítható, hogy a munkaügyi területet érintő intézkedések száma emelkedett.

Munkaügyi szabálysértési határozatok száma: 13 (+44 százalék)

Munkaügyi bírságok száma: 16 (+60 százalék)

Egyéb munkaügyi intézkedések száma: 10 (+400 százalék!)

A fenti intézkedések is alátámasztják azon megállapítást, hogy a munkáltatók a munkabiztonsággal, munkaüggyel kapcsolatos jogszabályok "nem megfelelő értelmezése" miatt nem tesznek eleget a munkabalesetekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségüknek.

A munkavédelmi törvény 87. § 3. pontjában nevesített súlyos kategóriába tartozó halálos kimenetelű balesetek száma 27-tel, 17,9 százalékkal csökkent. Valamivel kisebb mértékben mérséklődött – 43-mal, 16,2 százalékkal – a súlyos csonkulásos munkabalesetek száma. Az összes csonkulással járó munkabalesetek száma kismértékben – 15-tel, 4,3 százalékkal – emelkedett.

 

Kirívó munkáltatói magatartás

Egy építőipari kft. telephelyén vasárnap, mészoltás közben a három munkás közül az egyik beleesett a frissen oltott mészbe. A munkáltató képviselői tudtak a balesetről, és hogy azt a rendőrséggel együtt vizsgáljuk. A képviselők nem jelentek meg a helyszíni szemlén. A következő munkanapon a munkát végző személyeknek a munkaszerződéseit mutatták be (a sérültét aláíratlanul). A fentiek ellenére a munkáltató nem ismerte el a szervezett munkavégzés tényét. Az ügy eldöntése jelenleg a bíróságra vár, a kft. két vezetője ellen büntetőeljárást kezdeményeztek a felügyelők a helyszíni munkabiztonsági állapotok miatt.

Faipari tevékenységet folytató vállalkozó azért késlekedett a munkavállalóját ért súlyos csonkulásos munkabaleset bejelentésével, hogy a balesetet okozó, házi készítésű marógépet kicserélje egy új gépre, és rávegye a sérültet a hamis tanúzásra. A gépcserét ismerősével elvégezte, és a sérültet rávette a hamis tanúzásra. A baleset vizsgálata során a bizonyítékok hatására a vállalkozó végül beismerte a súlyos mulasztást. A leírt cselekményért a felügyelő az ügyészséggel egyeztetve a vállalkozó ellen a balesetet okozó gép állapotáért büntetőeljárást kezdeményezett, a hamis tanúzásra való rábírásért az ügyészi nyomozó hivatalnál feljelentést tett, valamint a baleset valódi okának eltitkolása miatt szabálysértési bírságot szabott ki.

A munkabalesetek száma és aránya

Munkabaleset*

2000

2001

Az előző év %-ában

Összes

27 214

25 536

93,8

Súlyos**

266

223

83,8

Halálos

151

124

82,1

Súlyos csonkulásos

64

62

96,9

Csonkulásos***

352

367

104,3

1000 foglalkoztatottra jutó****

7,2

6,6

91,2

100 000 foglalkoztatottra jutó halálos

4,0

3,2

80,0

* Bányászati munkabalesetek nélkül

** Súlyos baleset = halálos + súlyos csonkolásos + egyéb súlyos

*** Csonkolásos baleset = súlyos csonkolás + egyéb csonkolás

**** A KSH előzetes adatközlése alapján 2001-ben foglalkoztatott munkavállalók átlagos száma 3 859 500 fő.

Az összes halálos balesetet elemezve kiderül, hogy 2001-ben is közlekedés közben vesztették legtöbben az életüket (41 fő, 33,2 százalék), annak ellenére, hogy a mérséklődés a 2000. évihez viszonyítva az elhunytak számát tekintve számottevő (51 fő, 33,8 százalék).

Esés következtében 30-an haltak meg (25,2 százalék), mindössze 3-mal kevesebben, mint 2000-ben. Az összes halálos balesethez való arány megegyezik az előző évivel (25,2 százalék).

Az anyagmozgatás során bekövetkezett halálos munkabalesetek száma 3-mal mérséklődött, az összes halálos kimenetelű munkabalesethez viszonyítva 8,9 százalék, ami valamivel kedvezőbb, mint az előző évi. Jelentős mértékben csökkent – 8-ról 1-re – az égés következtében elhunytak száma.

A folyadékba – folyóba, áradásba, szennyvízaknába – fulladt munkavállalók száma 2001-ben nagy számban (0-ról 5-re) növekedett.

Az elmozduló tárgy okozta összenyomás (például építési anyag leesése, eldőlése), valamint a gép váratlan beindulása (például rögzítetlen, járó motorú gépkocsi összenyomja a pótkocsit kapcsoló munkavállalót) az összes halálos munkabalesetek 10,4 százalékát teszi ki (összesen 13 eset). Az előző évi 5,3 százalékhoz képest (abszolút számban kifejezve 8 eset) növekszik ezek kockázata.

A halálos munkabalesetek közel 50 százaléka öt megyében következett be (főváros 19,4 százalék, Győr-Moson-Sopron 12,1 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén 10,5 százalék, Pest 8,9 százalék és Fejér 6,5 százalék).

Egy megyében, Komárom-Esztergomban egy munkabaleset sem történt, Csongrád megyében mindössze egy halálos kimenetelű.

2000-ben a KSH által meghatározott 60 ágazati osztályból 35-ben emelkedett a munkabalesetek száma, míg 2001-ben 13-ban. 2000-ben és 2001-ben is nőtt a munkabalesetek száma a kiskereskedelemben, a gumi- és műanyag termékek, a fémfeldolgozási termékek, a híradás-technikai termékek gyártásával, javításával foglalkozó, valamint a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás területén működő vállalkozásoknál.

2001-ben a munkabalesetek számának emelkedése a legnagyobb a pénzügyi tevékenység kiegészítő szolgáltatásai (+100 százalék), a közigazgatás (+12,4 százalék), a kiskereskedelem (+8,2 százalék), a vegyi alapanyagok és termékek gyártása (+8,1 százalék) és a híradás-technikai termékek gyártása és javítása (+5,5 százalék) ágazatban.

A mérséklődés a területen kívüli szervezeteknél (76,5 százalék), a biztosítás (64,1 százalék), a halászat (50,0 százalék), a tagsági viszonyon alapuló, máshová nem sorolt szv. (45,0 százalék), a kutatás és az erdőgazdálkodás (32,4 százalék 32,4 százalék) ágazatban a legjelentősebb.

A halálos munkabalesetek száma az építőiparban 32 (az előző évhez viszonyítva 8,6 százalékkal kevesebb), a szárazföldi és csővezetékes szállítás területén 14 (0,0 százalék), a mezőgazdaságban 12 (33,3 százalékkal több), a közigazgatásban 10 (+900 százalék) volt a legnagyobb.

A megyékben nyilvántartott munkabalesetek

Megye

Összes baleset

Előző év %-ában

Az összes baleset %-ában

Halálos baleset száma

Összes súlyos baleset száma

Budapest

4 640

96,9

18,2

24

38

Baranya

834

94,9

3,3

5

13

Bács-Kiskun

1 176

90,5

4,6

3

7

Békés

1 199

94,9

4,7

4

11

Borsod-Abaúj-Zemplén

1 527

92,6

6,0

13

19

Csongrád

957

94,8

3,8

1

7

Fejér

1 439

94,9

5,6

8

15

Győr-Moson-Sopron

1 959

98,9

7,7

15

26

Hajdú-Bihar

1 125

91,3

4,4

3

5

Heves

815

80,8

3,2

3

7

Komárom-Esztergom

1 247

90,6

4,9

0

4

Nógrád

810

95,3

3,2

4

5

Pest

1 792

105,7

7,0

11

20

Somogy

644

85,3

2,5

2

6

Szabolcs-Szatmár-Bereg

828

89,3

3,2

6

9

Jász-Nagykun-Szolnok

1 074

92,3

4,2

4

8

Tolna

769

85,0

3,0

6

7

Vas

904

90,9

3,6

3

4

Veszprém

1 154

90,5

4,5

4

6

Zala

551

100,0

2,2

4

5

Külföld

92

98,9

0,3

1

1

Összesen

25 536

93,8

100,0

124

223

Forrás: OMMF

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8394 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8394 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4984 olvasói kérdésre 4984 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8394 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8394 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4984 olvasói kérdéssel.

Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen...

Tovább a teljes cikkhez

Végkielégítés egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén

Két munkavállalónk keresőképtelen állományának lezártát követően már nem lesz alkalmas a munkakörének betöltésére. Olyan mértékű egészségromlásuk van, amely alapján -...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjasnak minősülés

Az egyik munkavállalónk február 28-án töltötte be a 65. életévét. Szervezeti okokra hivatkozással szeretnénk megszüntetni a jogviszonyát március végével. Nincs információnk arra...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Idegennyelv-tudási pótlék - az illetmény összegén kívül

A köztisztviselői garantált bérminimumba beleszámít a nyelvpótlék, vagy az illetmény megállapításánál a pótlékot azonfelül kell figyelembe venni?

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom - a jogszerző idő értékelése

Önkormányzati óvodánkban 2022. augusztus 2. óta dolgozó pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalma megállapításához a közalkalmazott 2024. január 3. napján 26 év 3 hónap...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidőkeretben elrendelt rendkívüli munkavégzés elszámolása

Munkaidőkeretben rendkívüli munkaidő elrendelése esetén a rendkívüli munkavégzés ellenértékét (a 100% pótlékot vagy 50% pótlék + pihenőnapot) az elrendelés hónapjában kell...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4984 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 260-ik lapszám, amely az 4984-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem