Kirívó munkáltatói magatartás

Egy építőipari kft. telephelyén vasárnap, mészoltás közben a három munkás közül az egyik beleesett a frissen oltott mészbe. A munkáltató képviselői tudtak a balesetről, és hogy azt a rendőrséggel együtt vizsgáljuk. A képviselők nem jelentek meg a helyszíni szemlén. A következő munkanapon a munkát végző személyeknek a munkaszerződéseit mutatták be (a sérültét aláíratlanul). A fentiek ellenére a munkáltató nem ismerte el a szervezett munkavégzés tényét. Az ügy eldöntése jelenleg a bíróságra vár, a kft. két vezetője ellen büntetőeljárást kezdeményeztek a felügyelők a helyszíni munkabiztonsági állapotok miatt.

Faipari tevékenységet folytató vállalkozó azért késlekedett a munkavállalóját ért súlyos csonkulásos munkabaleset bejelentésével, hogy a balesetet okozó, házi készítésű marógépet kicserélje egy új gépre, és rávegye a sérültet a hamis tanúzásra. A gépcserét ismerősével elvégezte, és a sérültet rávette a hamis tanúzásra. A baleset vizsgálata során a bizonyítékok hatására a vállalkozó végül beismerte a súlyos mulasztást. A leírt cselekményért a felügyelő az ügyészséggel egyeztetve a vállalkozó ellen a balesetet okozó gép állapotáért büntetőeljárást kezdeményezett, a hamis tanúzásra való rábírásért az ügyészi nyomozó hivatalnál feljelentést tett, valamint a baleset valódi okának eltitkolása miatt szabálysértési bírságot szabott ki.

Az összes halálos balesetet elemezve kiderül, hogy 2001-ben is közlekedés közben vesztették legtöbben az életüket (41 fő, 33,2 százalék), annak ellenére, hogy a mérséklődés a 2000. évihez viszonyítva az elhunytak számát tekintve számottevő (51 fő, 33,8 százalék).

Esés következtében 30-an haltak meg (25,2 százalék), mindössze 3-mal kevesebben, mint 2000-ben. Az összes halálos balesethez való arány megegyezik az előző évivel (25,2 százalék).

Az anyagmozgatás során bekövetkezett halálos munkabalesetek száma 3-mal mérséklődött, az összes halálos kimenetelű munkabalesethez viszonyítva 8,9 százalék, ami valamivel kedvezőbb, mint az előző évi. Jelentős mértékben csökkent - 8-ról 1-re - az égés következtében elhunytak száma.

A folyadékba - folyóba, áradásba, szennyvízaknába - fulladt munkavállalók száma 2001-ben nagy számban (0-ról 5-re) növekedett.

Az elmozduló tárgy okozta összenyomás (például építési anyag leesése, eldőlése), valamint a gép váratlan beindulása (például rögzítetlen, járó motorú gépkocsi összenyomja a pótkocsit kapcsoló munkavállalót) az összes halálos munkabalesetek 10,4 százalékát teszi ki (összesen 13 eset). Az előző évi 5,3 százalékhoz képest (abszolút számban kifejezve 8 eset) növekszik ezek kockázata.

A halálos munkabalesetek közel 50 százaléka öt megyében következett be (főváros 19,4 százalék, Győr-Moson-Sopron 12,1 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén 10,5 százalék, Pest 8,9 százalék és Fejér 6,5 százalék).

Egy megyében, Komárom-Esztergomban egy munkabaleset sem történt, Csongrád megyében mindössze egy halálos kimenetelű.

2000-ben a KSH által meghatározott 60 ágazati osztályból 35-ben emelkedett a munkabalesetek száma, míg 2001-ben 13-ban. 2000-ben és 2001-ben is nőtt a munkabalesetek száma a kiskereskedelemben, a gumi- és műanyag termékek, a fémfeldolgozási termékek, a híradás-technikai termékek gyártásával, javításával foglalkozó, valamint a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás területén működő vállalkozásoknál.

2001-ben a munkabalesetek számának emelkedése a legnagyobb a pénzügyi tevékenység kiegészítő szolgáltatásai (+100 százalék), a közigazgatás (+12,4 százalék), a kiskereskedelem (+8,2 százalék), a vegyi alapanyagok és termékek gyártása (+8,1 százalék) és a híradás-technikai termékek gyártása és javítása (+5,5 százalék) ágazatban.

A mérséklődés a területen kívüli szervezeteknél (76,5 százalék), a biztosítás (64,1 százalék), a halászat (50,0 százalék), a tagsági viszonyon alapuló, máshová nem sorolt szv. (45,0 százalék), a kutatás és az erdőgazdálkodás (32,4 százalék 32,4 százalék) ágazatban a legjelentősebb.

A halálos munkabalesetek száma az építőiparban 32 (az előző évhez viszonyítva 8,6 százalékkal kevesebb), a szárazföldi és csővezetékes szállítás területén 14 (0,0 százalék), a mezőgazdaságban 12 (33,3 százalékkal több), a közigazgatásban 10 (+900 százalék) volt a legnagyobb.