A tavalyi drasztikus minimálbér-emelés a döntően a magas élőmunka-igényű vállalkozások pozícióját nehezítette, ezért a tavalyi bértárgyalások során a munkaadók kompenzációért "kiáltottak". Noha ez irányú törekvéseik kezdetben, a tárgyalások során nem találtak kellő támogatásra, a későbbiekben a járulékteher-többlet költségének ellentételezésére a Gazdasági Minisztérium (GM) pályázatot hirdetett 2 milliárd forint erejéig. A pályázat tartalmának meghatározásába a szociális partnereket nem vonták be. A kiírás túlságosan komplikáltnak bizonyult, meglehetősen szűk kört célzott meg, s a pályázatot is későn hirdették meg. Mivel így kevés cég jutott hozzá a támogatáshoz, ezért megismételték a pályázatot, aminek nyomán végül is 1,8 milliárd forint került a vállalkozásokhoz.

Rászorultság szerint

Az idei minimálbér megállapítására irányuló tárgyalások során jelentősen változott a helyzet. Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkaadói oldala ugyanis immár határozottan azt az álláspontot képviselte, hogy az 50 000 forintot csak abban az esetben fogadja el, ha megtörténik a pluszterhek kellő ellentételezése. A munkaadók legalább 15-20 milliárd forintot igényeltek, az elosztás tekintetében pedig a rászorultság és a normativitás elve mellett érveltek. Tették ezt annál inkább, mert a minimálbér ez évi, további 25 százalékos emelése különösen az alacsony átlagkeresetű, magas élőmunka-igényű vállalkozások esetén befolyásolja halmozottan hátrányosan a foglalkoztatás feltételeit - további béraránytalanságokat okozva. A munkaadók azt is többször nyomatékosították, hogy a kötelező béremelések miatti többletköltséget a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértékének 2 százalékos csökkentése sem ellensúlyozza, ezért mindenképpen szükség van e cégek támogatására.

Mindezen érvek alapján a Munkaerő-piaci Alapból (MPA) 15 milliárd forintot különítettek el kompenzációra. A támogatás pályázat útján nyerhető el, azonban a pályázati rendszer csak a minimálbér emeléséből keletkezett többletköltségeket veszi számba. A fix összegű egészségügyi hozzájárulás emelkedését figyelmen kívül hagyja. A cégek többletköltsége - a pályázat elbírálása után - részben vagy egészben kompenzálható. Az elnyerhető forrás pedig vissza nem térítendő, egy összegben folyósított támogatás.

Ugyanakkor döntés született arról is, hogy ezen túlmenően a munkahely megőrzését szolgáló támogatási forma - mint új aktív eszköz - a megyei, illetve fővárosi munkaügyi tanácsok decentralizált keretében megfelelő súllyal szerepeljen. Ez további mintegy 4 milliárd forintnyi támogatást jelent.

Új elemek

Az idei pályázaton az igényelhető összeg sokszorosa az előző évinek. Másrészt bővült a pályázatba bevonhatók köre is. Nincs területi prioritás, azaz a belföldi székhelyű vállalkozások valamennyi megyében, illetve a fővárosban is aspirálhatnak a forrásokra.

Pályázhatnak az egyéni vállalkozók, de a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett alapítványok is (amennyiben az alkalmazásban állók 50 százaléka rehabilitációs foglalkoztatású, illetve hátrányos helyzetű).

A pályázatnak természetesen továbbra is részesei a gazdasági társaságok, állami, önkormányzati, szövetkezeti és egyesületi vállalatok, trösztök, szövetkezetek: mégpedig a foglalkoztatottak létszámától függetlenül. Kitétel, hogy a vállalkozásnál alkalmazásban állók 2001. évi átlagos statisztikai állományi létszáma elérje az egy főt.

Miután a pályázók köre nem egységes, ezért eltérő elbírálási elveket kellett meghatározni. A főfoglalkozású egyéni vállalkozók - mivel bérjövedelemmel nem rendelkeznek - a társadalombiztosítási járulékteher többletét kérhetik, amennyiben támogatási igényük éves szinten legalább tízezer forint.

A 20-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál viszont a pályázat alapja a teljes élőmunka többletköltsége, amennyiben a támogatási igény éves szinten meghaladja a tízezer forintot. A 20 fő felett foglalkoztató vállalkozások megítélésénél szerepet játszik az átlagkereset szintje és az élőmunka-igényességi mutató is. Ez utóbbi a múlt évre benyújtott mérlegbeszámoló adataiból számolandó. Emelkedő támogatási mértékkel preferálható az alacsonyabb átlagkeresetű cég, ha magasabb az élőmunka-igényessége.

Kizáró feltételek

A 20 fő feletti cégeknél a pályázat feltétele, hogy éves támogatási igényük meghaladja az ötvenezer forintot. De ha az e körbe tartozó munkáltatónál - bármilyen okból - az élőmunka-igényességi mutató nem számítható, akkor az elbírálás a 20 fő alatti vállalkozásokra vonatkozó elvek szerint történik.

A 15 milliárdos kereten belül a preferencia konkrét mértékei - mind a három csoportban - csak akkor állapíthatók meg, ha a pályázatok benyújtása és annak összesítése megtörtént. Az ezzel kapcsolatos döntést a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete hozza majd meg.

A támogatás odaítélésének kizáró feltételei is vannak. Nem kaphat forrást az a vállalkozás, aki a munkavállalóval az írásos munkaszerződés megkötését elmulasztotta (az első naptól!), ha ezt a tényt a munkaügyi ellenőrzési hatóság feltárta és a munkáltatót bírság fizetésére kötelezte. Továbbá az a cég is kimarad a kompenzációból, amelynek 60 napnál régebben lejárt határidejű adó- és/vagy járuléktartozása van, s a későbbi fizetéshez az adóhatóság nem járult hozzá.

A szervezeti változással érintett cégekre - amelyek összeolvadtak, szétváltak, illetve egy vállalkozás részlegeként önálló céggé alakultak - bizonyos rendezőelvek érvényesek. Ezek szerint a múlt évi adatokat az idei szervezeti állapotnak megfelelően kell összeállítani, mégpedig úgy, hogy azok megosztása, illetve egyesítése összességében biztosítsa az elődvállalkozások létszám- és kereseti tényadatainak felosztását (egyesülés esetén összevonását). Nyilvánvaló, hogy a szervezeti változás során kiürült vállalkozás a megosztás során nem rendelkezhet létszám- és keresetadattal.

Idő és információ

Az előző évi pályázat szűkös időkerete és a meghirdetés nehézségei tapasztalataiból okulva a munkáltatók azt is szorgalmazták, hogy kellő idő és információ álljon a vállalkozások rendelkezésére. Ezért a Gazdasági Minisztérium a pályázati felhívást s a szükséges adatlapokat - amelyek a számítási módszereket is tartalmazzák - teljes egészében közzéteszi a Magyar Közlönyben, illetve saját, minisztériumi honlapján is nyilvánosságra hozza. Az előző évtől eltérően tehát nem csak a munkaügyi központoktól lehet a szükséges információkat beszerezni.

A pályázatok benyújtásának határideje: 2002. március 18. Az igényeket a pályázó székhelye szerinti illetékes munkaügyi központ szervezeti egységéhez kell eljuttatni. Ezt követően a Foglalkoztatási Hivatal a munkaügyi központok adatait országos szinten összesíti, majd a döntés előkészítése céljából a Gazdasági Minisztériumba továbbítja április 30-ig. A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének 2002. május 15-ig kell döntenie a normatív támogatás arányairól, majd a területileg illetékes munkaügyi központ - május 31-ig - ennek alapján hozza meg az államigazgatási határozatát. A támogatási programot június 30-ig le kell zárni.

A munkáltatói szervezetek abban bíznak, hogy az idén a vállalkozások megfelelően fel tudnak készülni a pályázatok benyújtására. A számukra biztosított ellentételezés, ha valamilyen mértékben is, de enyhít foglalkoztatási gondjaikon, így tehát érdemes megkísérelni a kompenzáció elnyerését.