A személyi alapbér emelése - a munkaszerződés módosítása

Többévi távollétnél gyakran előforduló eset, hogy a munkavállaló munkaköre, munkahelye és leginkább a személyi alapbére megváltozik. Ezek okán a visszatérés időpontjában a munkaszerződés módosítása válhat szükségessé, ám a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. (A munkaszerződés kötelező eleme a személyi alapbér, a munkakör és a munkavégzés helyében történő megállapodás.) A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így a módosításra is alaki kötöttségek vonatkoznak.

A gyermek gondozása - gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély igénylése - céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően azonban kötelező a munkaszerződés módosítása a személyi alapbérre vonatkozóan. A munkavállaló alapbérét a munkáltatónál azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően kell módosítani. (A bérfejlesztésnél természetesen az eredeti munkakört kell figyelembe venni.) Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

Személyi alapbérként a meghatározott feltételeknek megfelelően, legalább a kötelező legkisebb munkabér jár. Ez a törvény garanciális szabálya a teljes munkaidős munkavégzés esetén, bármilyen bérrendszert alkalmaz is a munkáltató.

Szabadság

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a törvény tételesen felsorolja, hogy milyen esetekben illeti meg a munkavállalót szabadság. Ezek közé az esetek közé tartozik a cikkünkben tárgyalt időszak, tehát a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama. A tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére illeti meg a munkavállalót szabadság.

A szabadsággal kapcsolatos igény - a munkaviszonyból származó igény elévüléséből adódóan - 3 év alatt évül el, az elévülés az esedékessé válástól kezdődik. A naptári évben ki nem adott szabadságra vonatkozó igény a tárgyévet követő 3 éven belül követelhető.

Alkalmazva azt a szabályt, mely szerint ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni igényét, az elévülési idő letelte után is követelhető, a fenti okból fizetés nélküli szabadságot igénybe vett szülő részére a szabadság kiadható. A gyakorlatban a gyedben, gyesben - a fizetés nélküli szabadság idején - részesülő szülő "akadályoztatva" van rendes szabadságának kiadásában. Ezért az elévülési idő letelte ellenére is biztosítani kell részére a szabadságot, mégpedig az akadály megszűnésétől, vagyis a gyedről, gyesről munkahelyre történő visszatéréstől számított 6 hónapon belül.

Jó gyakorlat, ha a munkavállaló visszatérését követően rögtön megkezdi a ki nem adott szabadság, illetve a fizetés nélküli szabadság ideje alatt felmerült szabadság letöltését, amelyet természetesen a munkáltató ad ki.

A szabadságot pénzben megváltani csak a törvényben meghatározott esetekben lehet, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Ez a szabály vonatkozik a gyedről, gyesről visszatérő szülőre is. A rendes szabadság pénzben való megváltását akkor engedi a törvény, ha a tényleges kiadása nem lehetséges. Ilyen eset a munkaviszony megszűnése.

Díjazás a szabadság alatt

A munkavállaló részére távolléti díj jár a szabadság időtartamára. A távolléti díj fogalma tágabb, mint a személyi alapbér, és szűkebb, mint az átlagkereset. Az átlagkereset helyett a távolléti díj bevezetésének alapvető célja az volt, hogy megszűnjék az egyes bérelemek kétszeres kifizetésének kényszerűsége.

A következőkben meghatározottak csak a díjazás jogszabályi minimumait jelentik. Ettől a munkavállaló javára eltérhet a kollektív szerződésben vagy a munkaszerződésben meghatározott díjazási mérték.

A távolléti díj olyan díj, amely magában foglalja:

•  

• a személyi alapbért,

•  

• a rendszeres bérpótlékokat és

•  

• a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot.

A rendszeres bérpótlék fogalmába tartozik a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetve a munkaszerződésben rögzített bérpótlék, amely munkavégzés esetén folyamatosan megilleti a munkavállalót (pl. a nyelvpótlék, a vezetői pótlék és a műszakpótlék).

Ha a munkavállaló a jogszabályban meghatározott mértéken felül rendkívüli munkavégzést teljesített - klasszikus túlmunka -, kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni a távolléti díj számításánál.

Felmondási tilalom

A munkáltatói rendes felmondási jogot törvényben felsorolt tilalmak korlátozzák. A Munka Törvénykönyve 90. §-ának 1) bekezdésében felsorolt tilalmak feltétlen jellegűek, ezen időtartamok alatt a munkáltató jogszerűen nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. (A tilalmak természetesen a munkáltatói rendes felmondásra vonatkoznak, nem érinti a közös megegyezés vagy a munkavállalói rendes felmondás esetét.)

A tilalmak körébe tartozik a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama, az általunk tárgyalt gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély igénybevételének ideje. A felmondási tilalom idején a felmondást még közölni sem lehet, és a felmondási idő csak a tilalom megszűnését követően kezdődhet további 15 vagy 30 nap elteltével. Mivel a fizetés nélküli szabadság fenti jogcímen történő igénybevétele általában a 30 napot meghaladja, ezért a felmondási idő ezt követően csak 30 nap elteltével kezdődhet el. (A csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során az előbbi rendelkezések nem alkalmazhatóak.)

Jogosultságok keresőképtelenség esetén

Betegszabadság

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenséget - naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Felmerül a kérdés, hogy a munkába visszatérés évében hogyan kell keresőképtelenség esetén a betegszabadságra jogosultságot kiszámítani.

A betegszabadságra vonatkozóan több tekintetben a rendes szabadságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban a betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később sem igényelhető. Nem jár a betegszabadság olyan időben, amikor a munkaviszony szünetelésének időtartamát a rendes szabadság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.

A szabadságra jogosultságnál említettek szerint szabadság a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár, ezt a passzust a betegszabadságnál is alkalmazni kell. Azonban, ettől hosszabb időtartamú távollét esetén, a munkába állás évében a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére lesz jogosult. A betegszabadság időtartama nyilvánvalóan függ attól, hogy az év melyik hónapjában áll munkába újra a munkavállaló.

A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár. A betegszabadság csak orvosi igazolás alapján jár.

Táppénz

A leggyakrabban felmerülő eset, hogy a kisgyermek betegsége miatt válik keresőképtelenné a szülő. Főleg a munkába állás évében aggodalmaskodnak, hogy ha beteg a gyermek, hány napra lesznek jogosultak táppénzre.

A dolgozó

•  

• egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén 84,

•  

• háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén 42, egyedülálló szülő esetén 84,

•  

• hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén 14, egyedülálló szülő 28 naptári napon át jogosult táppénzre.

A jogosultságot a gyermek születésnapjától a következő születésnapig kell megállapítani. A munkába állás évében is az előbb felsoroltak szerint, a gyermek kora alapján kell a táppénzre jogosultság időtartamát megállapítani.

Keresőképtelenség esetén a szülő minden naptári napra jogosult táppénzre, feltéve hogy az egyéb feltételeknek is megfelel. Amennyiben a munkába állás még a gyermek születésnapja előtt megtörtént, úgy táppénzre a fentebb meghatározott időtartamban keresőképtelenség esetén akkor jogosult a szülő, ha a gyermek születésnapjáig legalább ennyi naptári nap hátra van.

A táppénz összege - folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében - a figyelembe vehető napi átlagkereset 70 százaléka.

2001. november 24-i hatállyal a táppénzszámítás szabályai megváltoztak. Így a gyermekgondozási díj igénybevételét követően igényelt táppénz számításának szabályai és a gyermekgondozási segély megszűnését követően igényelt táppénz számításának szabályai eltérnek, eltérhetnek. Mindez attól is függhet, hogy a munkába állás napjától már hány nap telt el, illetve hány naptári napra kapott egészségbiztosításijárulék-alapot képező rendszeres jövedelmet a táppénzt igénylő munkavállaló.