A 2002. január 1-jétől hatályos módosításokat – annak érdekében, hogy a 2001. december 31-ig hatályos, egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok változásai könnyen áttekinthetőek legyenek – a következőkben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló, többször módosított 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho.) szerkezete szerint ismertetjük. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Tbj. végrehajtása tárgyában kiadott 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet (R.) módosítását a tájékoztató anyag még nem tartalmazza!
Fogalmak és értelmező rendelkezések
TÁH
A Tbj.-nek a foglalkoztatók meghatározásáról szóló 4. §-a a) pontjának 6. alpontjában megfogalmazottaknál átvezették a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 2001. január 1-jei névváltozását, ugyanis ettől az időponttól a TÁKISZ-okat Területi Államháztartási Hivataloknak (TÁH-ok) hívják. A névváltozás átvezetésén kívül pontosították a jogszabály szövegét is, amelynek figyelembevételével konkrétan meghatározták, hogy nem az a mérvadó, hogy a TÁH végzi a számfejtést, hanem az, hogy az kizárólagosan a TÁH kötelezettsége. A TÁH számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatóknál minősül foglalkoztatónak a TÁH.
Illetményszámfejtő hely
A Tbj. 4. §-a a) pontjának 7. alpontjában 2002. január 1-jétől megjelenik a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely. Az új illetményszámfejtő hely jogutódja a központi költségvetési szerv által létesített társadalombiztosítási kifizetőhelynek. Annak a központi költségvetési szervnek a vonatkozásában, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, az illetményszámfejtő hely a kifizetőhelyi feladatokat 2003. január 1-jétől látja el. (Az illetményszámfejtő hely jogutódja a központi költségvetési szerv által létrehozott társadalombiztosítási kifizetőhelynek, amennyiben ilyet nem működtettek, akkor a jogszabály 2003. január 1-jétől írja elő a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátását.)
Az új illetményszámfejtő hely a jogszabály alkalmazásánál a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése és a biztosítottak bejelentése szempontjából minősül foglalkoztatónak.
Társas vállalkozó
A Tbj.-nek a társas vállalkozókat meghatározó 4. §-ának c) pontja 2002. január 1-jétől kiegészül a 12. alponttal, ezáltal a Tbj. mint társas vállalkozást nevesítetten is felsorolja a végrehajtói irodát. A végrehajtói iroda tagja a Tbj. 4. §-a d) pontja 3. alpontjának módosítása alapján társas vállalkozónak minősül, e rendelkezés tekintetében az ügyvédi iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség és az oktatói munkaközösség tagjával esik azonos elbírálás alá, azaz a tagsági jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig a Tbj. alkalmazásánál társas vállalkozóként kell kezelni.
Egyház, felekezet
A Tbj. 4. §-a f) pontja 1. alpontjának zárójeles része kibővül a "Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban" szövegrésszel, ami azt jelenti, hogy saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni az említett nyugdíjban részesülő személyeket is.
Magán-nyugdíjpénztári tagság
Módosították a Tbj. 4. §-ának m) és n) pontjait a következők szerint: Az m) pontban foglaltak szerint magán-nyugdíjpénztárnak csak az lehet a tagja, aki önkéntes döntéssel csatlakozik a rendszerhez. Az n) pontban a tagságra kötelezett pályakezdő helyett megjelent a magánnyugdíjpénztárhoz csatlakozó pályakezdő. A két hivatkozott pont módosításából kitűnik, hogy 2002. január 1-jétől nincs kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság, azaz a pályakezdő is dönthet arról, hogy magán-nyugdíjpénztári tag akar-e lenni, vagy a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe akar nyugdíjjárulékot fizetni. Azok a biztosítottak, akik a kötelező elv alapján váltak magánnyugdíjpénztári taggá, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) módosított 123. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével 2002. december 31-ig – éppen úgy, mint az önkéntes döntéssel csatlakozottak – egy alkalommal visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ismét megnyílik az út az önkéntes csatlakozáshoz azok számára, akik 1998. június 30-át követően első ízben váltak, válnak a Tbj. szerint biztosítottá, ha a 42. életévüket még nem töltötték be [Mpt. módosított 3. § (1) bekezdés].
Közös háztartás
A Tbj. 4. §-a új x) ponttal egészült ki, amelyben a közös háztartás fogalmát határozták meg a következők szerint: A közös háztartás mindig megegyezik az eltartó lakóhelyével, illetőleg magyarországi szálláshelyével. A Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, a bevándorolt, illetve a menekültként elismert eltartó belföldi hozzátartozója esetén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentett lakóhelyet kell figyelembe venni. A biztosított, illetve az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy Magyarországon tartózkodó külföldi eltartott hozzátartozója esetén a kiadott tartózkodási engedély alapján a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezései szerinti szálláshelyet kell figyelembe venni.
Társadalombiztosítási járulék
A Tbj. 19. §-ának módosított (1) bekezdése szerint 2002-ben 29 százalékra csökken a társadalombiztosítási járulék mértéke, amelyből a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék mértéke 11 százalék. A csökkentett értékű járulékokat a 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott (megszerzett) jövedelmek esetén első alkalommal 2002. február hónapban kell megfizetni [2000. évi CXIII. törvény 281. § (4) bekezdése].
Járulékfizetési felső határ
Módosul a járulékfizetési felső határ napi összege is, amely 2002. január 1-jétől 6490 Ft, ez éves szinten 2 368 850 Ft [24. § (2) bekezdés]. Figyelem! A 2001. évben 2002-re (előre) kifizetett járulékalapot képező jövedelmeknél (pl. felmondási időre kifizetett munkabér) már a 6490 Ft-os járulékfizetési felső határt kellett alkalmazni, mivel azt a jogszabályt, amely szerint a kifizetés időpontjában érvényes járulékfizetési felső határt kellett alkalmazni, 2001. január 1-jével hatályon kívül helyezték.
Téves levonás
A 4. § n-m) pontjainak módosításával összefüggésben változott annak a jogszabálynak a szövege, amelyik arról rendelkezett, mit kell tenni, ha a magán-nyugdíjpénztári tag tagdíja helyett tévesen nyugdíjjárulékot vontak le. A Tbj. 24. §-ának (5) bekezdésből – mivel nincs kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság – kiemelték a "magán-nyugdíjpénztári tagságra kötelezett pályakezdő" szövegrészt.
Egyházi személyek
2002. január 1-jétől ismét módosul az egyházi személyek és a szerzetesrendi tagok utáni járulékfizetési kötelezettség. A Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének h) pontjában említett egyházi személyek és szerzetesrendi tagok után az egyház a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint tagdíjat köteles fizetni. A módosítás figyelembevételével az egyházak a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettek, továbbá egyáltalán nem kell járulékot fizetni a saját jogú nyugdíjasnak minősülő egyházi személyek után.
Módosították a járulékok bevallási szabályait is, megszűnt az a külön nyomtatvány, amelyet az egyházi személyek és a szerzetesrendi tagok utáni járulék bevallásánál kellett használni. 2002. január 1-jétől az egyházak az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint kötelesek a járulékokat bevallani, vagyis a járulékokat a többi adónemmel együtt a havi, negyedéves vagy éves bevallási nyomtatványon kell bevallani.
Figyelem! A 2001. negyedik negyedévi bevallásoknál még a régi nyomtatványt kell(ett) használni, a tagdíjakat pedig továbbra is negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell az egyháznak bevallania és megfizetnie.
Eljárási szabályok
Belépés a magánnyugdíjpénztárba
A Tbj. 45. §-ának (1) bekezdését ugyancsak a 4. § n) pontjának módosítása miatt kellett újból megfogalmazni. Az újrafogalmazott jogszabály arról rendelkezik, hogy a pályakezdő a biztosítottá válástól számított 15 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe akar-e belépni, vagy magánnyugdíjpénztár tagja akar-e lenni. Ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mellett döntött, az erről szóló nyilatkozatot a foglalkoztató 15 napon belül köteles megküldeni az illetékes megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóság részére.
Az Mpt. 22. §-ának (4) bekezdése alapján a pályakezdő a biztosítási jogviszony kezdetétől számítva a következő év december 31-ig dönthet úgy, hogy mégis belép valamelyik magánnyugdíjpénztárba. Ilyen döntés esetén, illetőleg ha a pályakezdő rögtön magánnyugdíjpénztárat választott, köteles 15 napon belül a foglalkoztatójának bejelenteni a választott magánnyugdíjpénztár nevét, címét és bankszámlaszámát.
Visszalépés az "állami" rendszerbe
A Tbj. 45. §-a (4) bekezdésének módosítása ugyancsak a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabály-módosításokkal függ össze. A jogszabály szövegében azt jelentették meg, hogy azok a pályakezdők, akik 1998. július 1. és 2001. december 31. között váltak pénztártaggá, visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe [Mpt. 13. § (3) bek.].
Nyilvántartás a biztosítottakról
Módosították a Tbj. 46. §-ának (2) bekezdését is. Az új szabályozás felsorolja azokat a lényegi adatokat, amelyeket a foglalkoztató köteles a biztosítotti nyilvántartásban feltüntetni.
Az új rendelkezés szerint a nyilvántartásnak tartalmaznia kell
- a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
- a magán-nyugdíjpénztári tagságra vonatkozó adatokat,
- a foglalkoztató adatait,
- a biztosítási és a szolgálati időre vonatkozó adatokat,
- a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét,
- a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítottak után a foglalkoztató, valamint a biztosított által – az illetékes igazgatási szervhez – fizetett egészségbiztosítási járulék összegét, továbbá a biztosított után fizetett tételes egészségügyi hozzájárulást.
A kölcsönbe adott munkavállalóról a kölcsönbe adó munkáltató köteles nyilvántartást vezetni.
Tagdíjbevallás
A Tbj. 51. §-a (1) bekezdésének módosítása arról rendelkezik, hogy a központosított illetményszámfejtő helyek is kötelesek a tagdíjfizetési kötelezettséget megállapítani, a tagdíjat az érintettől levonni, és azt a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani a magánnyugdíjpénztárhoz.
Kiegészül az 51. § (4) bekezdése is, az új szöveg részletesen taglalja a tagdíjbevallások rendjét. E szerint a PSZÁF a tagdíjbevallásra, önellenőrzésre, adatszolgáltatásra térítésmentesen nyomtatványokat rendszeresít, meghatározza és közzéteszi azok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy azok az adatszolgáltatásra (bevallásra) kötelezettek számára megfelelő helyen és időben rendelkezésre álljanak. A tagdíjbevallás a PSZÁF által meghatározott módon gépi adathordozón (mágneslemez vagy CD-lemez) is teljesíthető, amelyhez mellékelni kell a rögzített adatokból előállított, összesített adatokat tartalmazó, kinyomtatott és cégszerűen aláírt adatlapot.
Elektronikus bevallás
2003. január 1-jétől a tagdíjbevallás – a vonatkozó jogszabályi és technikai feltételek megléte esetén – minősített (fokozott biztonságú) elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumban számítógépes hálózat útján is teljesíthető. Ebben az esetben a tagdíjbevallást a magánnyugdíjpénztárak is elektronikus dokumentum formájában tartják nyilván. A gépi adathordozón vagy – 2003. január 1-jétől – számítógépes hálózaton történő tagdíjbevallás a PSZÁF által rendelkezésre bocsátott program felhasználásával, a kiadott adatszerkezetnek teljes egészében megfelelő formátumban teljesíthető. Az elektronikus dokumentum formájában előállított adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatban az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény rendelkezései az irányadók. (A tagdíjbevallás részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza.)
Táppénz-hozzájárulás
A Tbj. 52. §-ának (1) bekezdésében a TÁKISZ szövegrész helyébe a "központosított illetményszámfejtő helyeket" szövegrész kerül, azaz ezek az illetményszámfejtő helyek kötelesek a táppénzhozzájárulás összegét megállapítani és az általuk folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán feltüntetni.
Egészségügyi hozzájárulásAz Eho. 5. §-a (1) bekezdése b) pontjának módosítása a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja.) módosításával van összhangban. Az Szja. módosítása szerint 2002. január 1-jétől a nyugdíj adóterhet nem viselő juttatás, ezt a meghatározást vezették át az Eho.-ba. A módosítás figyelembevételével nem képezi egészségügyi hozzájárulás alapját az adóterhet nem viselő járandóság, valamint a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett járandóság. A 11. § (9) bekezdésében foglalt új rendelkezés szerint, ha az egyszerűsített bevallási nyilatkozatra jogosult mezőgazdasági őstermelő jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítő elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, akkor a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulását is elszámolhatja a munkáltatóján keresztül. Ebben az esetben a mezőgazdasági őstermelést is folytató munkavállaló az NY63/2001. számú nyilatkozaton köteles nyilatkozni a bevételéről és a 2001. évre előlegként befizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegéről. Az előlegek befizetését a befizetési bizonylatok (csekkek) csatolásával igazolni kell. A munkáltató köteles megállapítani a fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét (a bevétel 5 százalékának 15 százaléka), amiből le kell vonni az előlegként megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét, s a fennmaradó különbözetet kell bevallaniuk a havi, a negyedéves bevallásokon, illetőleg az éves bevallásra kötelezetteknek a 00110-es (szja- és eho-különbözet) nyomtatványon. Az elszámolásról a munkáltató az M63/2001-es nyomtatványon köteles adatot szolgáltatni |
