Gyakorlati képzés szervezése

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség pénzben, illetve gyakorlati képzés szervezése útján teljesíthető. A gyakorlati képzés szervezése azt jelenti, hogy:

- a gyakorlati képzést a szakképző iskola szervezi, de - mivel a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik, és ezekről más szakképző iskolával együttműködve sem tud gondoskodni - a szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezettel a gyakorlati képzési feladatok ellátására együttműködési megállapodást köt;

- a gyakorlati képzést a teljes képzési idő alatt a gazdálkodó szervezet szervezi a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján;

- a tanuló és a gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzésre írásbeli tanulószerződést köt (ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, és azokat a fentiek szerinti együttműködési megállapodás alapján sem tudja biztosítani, a tanuló szakmai gyakorlati képzése csak tanulószerződés alapján folyhat);

- a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzések megszervezésével, amennyiben e képzésekre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben együttműködő gazdasági szervezet együttműködési megállapodást köt.

Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek (költség-hozzájárulásban részesített) pénzbeli hozzájárulást ad át a gyakorlati képzés költségeihez (kiadásaihoz) és fejlesztéseihez.

A felsőoktatási intézmények hallgatói részére szervezett gyakorlati képzések költségei akkor számolhatók el a szakképzési hozzájárulás terhére, azaz akkor tekinthetők gyakorlati képzés szervezésének, ha

- a gyakorlati képzés a képesítési követelményekben, illetve szakmai vizsgakövetelményekben és/vagy az intézményi tantervekben szerepel, továbbá

- az időtartamát és kreditértékét a szakmai vizsgakövetelményekben és/vagy az intézményi tantervekben meghatározták, és

- a gyakorlati képzés időtartamának 80 százalékában a hallgató gyakorlati tevékenységet végez.

Bejelentkezés

Az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlati képzés szervezésével, együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján teljesíti a hozzájárulási kötelezettségét, az első együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés megkötését követő 30 napon belül köteles az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán (OM Alapkezelő) bejelentkezni. [Fontos, hogy annak, aki a bejelentkezési kötelezettségét a szakképzési hozzájárulásról szóló új törvény végrehajtásáról rendelkező 31/2001. (IX. 14.) OM rendelet hatálybalépését (2001. szeptember 22.) megelőzően az Oktatási Minisztérium Szakképzési Támogatások Főosztályán már teljesítette, ismételt bejelentést nem kell tennie.]

A bejelentkezési kötelezettséget a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzétett bejelentkezési nyomtatványon kell teljesíteni. A bejelentkezésről szóló okirat egy másolati példányát a területileg illetékes gazdasági kamara részére is meg kell küldeni.

A bejelentkezési nyomtatványon fel kell tüntetni a hozzájárulásra kötelezett nevét (cégnevét), rövidített cégnevét, címét (székhely, telephelyek), adószámát, KSH-számát, az APEH-nál bejelentett bankszámlaszámait, a gyakorlati képzésben részesülők aktuális számát, illetve a hozzájárulásra kötelezettnél - munkaviszonyban, gyakorlati oktatóként vagy szakoktatóként - foglalkoztatottak számát, az alkalmazás módja szerint.

A gyakorlati képzésben részt vevő tanulókat, hallgatókat iskolánkénti, illetve felsőoktatási intézményenkénti, évfolyamonkénti, teljes képzés és részképzés szerinti bontásban kell feltüntetni. A dokumentumot ebben a részében az érintett iskolákkal, illetve felsőoktatási intézményekkel igazoltatni kell.

A bejelentkezési kötelezettség elmulasztása esetén - annak pótlólagos teljesítéséig - nincs lehetőség bruttó kötelezettség csökkentésére, illetve költség-hozzájárulás teljesítésére.

Mellékletek

A bejelentkezéshez mellékelni kell:

- az APEH-bejelentkezést,

- cégbejegyzésre kötelezettek esetében a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot (bejegyzés hiányában a cégbíróság által a cég azonosító számairól kiadott tanúsítványt),

- cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek esetében az azonosításukra alkalmas egyéb okiratot (egyéni vállalkozónál a vállalkozói igazolványt, egyéb szerveknél pedig a nyilvántartásba vételről szóló okiratot),

- az együttműködési megállapodást, vagy a tanulószerződést (eredetiben vagy cégszerű aláírással hitelesített másolatban).

Változásbejelentés

A felsorolt adatokban, okiratokban, szerződésekben bekövetkező valamennyi változást a soron következő bevallással egyidejűleg kell az OM Alapkezelőnek bejelenteni. A bejelentéshez természetesen mellékelni kell a módosított dokumentumok eredeti vagy cégszerű aláírással hitelesített másolatát is.

Együttműködési megállapodás

Az írásba foglalt együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell:

- a megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, bankszámlaszámát, statisztikai számjelét, a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanulók vagy hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti létszámát teljes képzés, illetve részképzés szerinti bontásban,

- az intézmény helyi tantervében szereplő szakmai gyakorlat időtartamát,

- a szakmai gyakorlat szakmai céljának és tárgyi feltételrendszerének leírását,

- a szakképző intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény kötelezettségeit a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban,

- a hozzájárulásra kötelezett feladatait a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban,

- a tanulók és a hallgatók juttatásait, felelősségbiztosítását, illetve szakmai és egyéb kötelezettségeit,

- a szakmai gyakorlattal összefüggésben a gyakorlat időtartamával arányosan felmerülő és a vonatkozó jogszabályok keretei között elszámolható költségeket, továbbá a gyakorlati képzést szolgáló eszközök, valamint tanműhelyek elszámolható tervezett költségei,

- a tanulók és a hallgatók foglalkoztatásának felügyeletét,

- azt, hogy a képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen formában valósul meg a gyakorlati képzés (tanműhelyben, csoportos képzési helyen, egyedi munkahelyen).

Az együttműködési megállapodást a működési költségek biztosítása érdekében a szakképző iskola fenntartójának jóvá kell hagynia. Ha a megállapodásban foglaltaknak valamelyik fél nem tesz eleget, a mulasztást sérelmező fél a szakképző iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjénél, főjegyzőjénél egyeztetést kezdeményezhet.

Visszatérítési igény érvényesítése

A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő kötelezetteknek is lehetőségük van arra, hogy a bruttó kötelezettségüket (a bérköltség 1,5 százaléka) - legfeljebb annak mértékéig - a törvényben meghatározott összegekkel csökkentsék. A kötelezettségcsökkentő tételek alkalmazásával a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek visszatérítési igénye keletkezhet, amelyet az éves bevallási nyomtatványon kell az OM Alapkezelőhöz a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig (a naptári évvel azonos üzleti évet választók esetén február 15. napjáig) benyújtani. Negyedéves visszatérítési igényt akkor lehet előterjeszteni, ha a visszatérítés igazolt összege az adott negyedévben, a tárgyév első napjától számítva az 50 000 forintot eléri. Az ennél kisebb visszatérítési igény kizárólag az éves bevallásban érvényesíthető. Az első-harmadik negyedévre vonatkozó visszatérítési igényt az éves bevallási nyomtatvánnyal egyidejűleg a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzétett "Adatlap a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához" című nyomtatványon kell benyújtani a negyedév lezárását követő hó 20. napjától. A negyedik negyedévi igénylés az éves bevallásban érvényesíthető.

Az a gazdálkodó, aki egyidejűleg más hozzájárulásra kötelezettnél is gondoskodik gyakorlati képzéséről, visszatérítési igényét csak saját tanulói, illetve hallgatói létszámának megfelelően érvényesítheti a többletköltségeire, ha a szakképzési hozzájárulási törvényben meghatározott költségei, kiadásai önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettsége mértékét.

Az a gyakorlati képzést szervező, aki más hozzájárulásra kötelezettől költség-hozzájárulásban részesül, nem veheti figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként azt a költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodásuk alapján megtérített.

Bruttó kötelezettség csökkentése

Fejlesztési támogatás

A szakképzési hozzájárulás teljesítésére köteles gazdálkodónak - akár gyakorlati képzést szervez, akár pénzben teljesíti a kötelezettségét - lehetősége van arra, hogy fejlesztési támogatást nyújtson, s így csökkentse a bruttó kötelezettségét. Fejlesztési támogatást - támogatási szerződés, fejlesztési megállapodás alapján - szakképző iskolák, valamint felsőoktatási intézmények részére lehet adni a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítása érdekében. A fejlesztési támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni.

A fejlesztési támogatás csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékéig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmények számára nyújtott fejlesztési támogatás - hozzájárulásra kötelezettenként - a bruttó kötelezettség legfeljebb 37,5 százaléka lehet.

Támogatási szerződés

A fejlesztési támogatásról kötött támogatási szerződésnek tartalmaznia kell:

- a megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, bankszámlaszámát, KSH-jelét,

- a támogatott gyakorlati képzés céljának és tartalmának részletes leírását, helyszínét, időtartamát, formáját, tárgyi feltételrendszerét,

- a tárgyévben a támogatott gyakorlati képzésben részesülő tanulók szakképesítésenkénti létszámát, illetve az érintett hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti létszámát,

- a szakképző iskolában, illetve a felsőoktatási intézményben történő, a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló fejlesztések tételes felsorolását,

- a hozzájárulásra kötelezett által nyújtandó fejlesztési támogatás összegét, folyósításának módját, a felhasználásról szóló beszámolás feltételeit,

- a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény kötelezettségeit a támogatott gyakorlati képzéssel kapcsolatban,

- a hozzájárulásra kötelezett által vállalt egyéb feladatokat,

- a szakképző iskola, felsőoktatási intézmény fejlesztési támogatás céljára nyitott elkülönített számlája/alszámlája számát. (A fejlesztési támogatást ugyanis elkülönítetten kell nyilvántartani.)

A támogatásban részesülő oktatási intézmények (szakképző iskolák, felsőoktatási intézmények) a tárgyévet követő január 15-éig kötelesek a fejlesztési támogatási szerződéseket vagy azok cégszerű aláírással hitelesített másolatát - a szerződések szerinti támogatók nevét (cégnevét), címét (székhelyét) és a támogatás összegét tartalmazó összesítőt - az OM Alapkezelőnek megküldeni.

Fejlesztési megállapodással a felsőoktatási intézmény infrastrukturális keretei között létesített gyakorlati képzési helyen (pl. tangazdaság, tanüzem), illetve az intézménynek más felsőoktatási intézménnyel, középfokú oktatási intézménnyel, illetve Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központtal kötött szerződés alapján működő gyakorlati képzési helyen folytatott képzés támogatására van jogszabályi lehetőség.

Egy adott szak gyakorlati képzéséhez a szakképzési hozzájárulásból a fentieken túlmenően kizárólag akkor adható támogatás, ha a képzés legalább egy szemeszteren keresztül legalább heti négy tanórában történik és a gyakorlati képzési idő legalább 80 százalékában a hallgatók gyakorlati feladatokat oldanak meg. Így különösen mezőgazdasági vagy élelmiszer-ipari tevékenységet végeznek, laboratóriumi méréseket hajtanak végre, informatikai feladatokat oldanak meg, ipari folyamatokat modelleznek vagy hajtanak végre, vagy más gyakorlati készségeket sajátítanak el.

Saját munkavállalóknak szervezett szakképzés

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett (a gyakorlati képzést szervező, illetve a pénzben teljesítő is) a saját munkavállalói számára - képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján - szervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival) csökkentheti a bruttó kötelezettségét. A saját munkavállalóknak szervezett szakképzés költségei a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka erejéig vehető figyelembe költségcsökkentő tételnek.

A saját munkavállalók részére a szakképzési hozzájárulás terhére szervezett szakképzésnek kizárólag az a szakképzés minősül, amelynél:

- a képzés a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet szabályai szerint történik;

- az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programját benyújtották;

- a képzést a megyei munkaügyi központ regisztrációjában szereplő, tanúsítvánnyal rendelkező intézmény szervezi;

- a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítést ad, vagy megfelel a szakképzési törvény 1. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban foglalt követelményeknek, illetve mesterképzésnek és -vizsgáztatásnak minősül;

- a nyelvi képzés a szakmai képzés részét képezi, és a nyelvi képzés időtartama a teljes képzési óraszám 75 százalékát nem haladja meg;

- a képzés minimális időtartama 15 óra, és nem kevesebb, mint 3 nap;

- a képzésre a Magyar Köztársaság területén kerül sor.

Az OKJ-ban nem szereplő szakképzések elszámolhatóságáról a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok döntenek.

Elszámolási kérelem

A saját munkavállalók részére teljesített szakképzés - akár OKJ szerinti, akár nem - elszámolására vonatkozó kérelmet az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) területileg illetékes szervezeti egységéhez kell benyújtani a képzés megkezdésének évében. [Az OKÉV Regionális Igazgatóságainak a címlistáját, a kérelem nyomtatványt, illetve a kérelemre vonatkozó adatokat a 32/2001. (IX. 14.) OM rendelet mellékletei tartalmazzák.] A képzés a bizottsági döntés előtt is megkezdhető, ha azonban a bizottság a kérelmet utóbb elutasítja, a hozzájárulási kötelezettség a már megkezdett képzés költségeivel nem csökkenthető.

A kérelemhez mellékelni kell:

- a képzést szervező nyilvántartásba vételéről szóló tanúsítvány eredeti vagy cégszerűen hitelesített másolati példányát,

- a képzés szükségességének tartalmi indokolását,

- a képzési programot, illetve

- a kérelem alapjául szolgáló dokumentumok eredeti vagy cégszerűen hitelesített másolati példányát.

Kivételesen nincs szükség a képzési program benyújtására, ha a képzés a hozzájárulásra kötelezett szervezetétől teljes egészében elkülönült szervezet útján, úgynevezett külső képzésként valósul meg, és ha a képzést a megyei munkaügyi központ regisztrációjában szereplő, tanúsítvánnyal rendelkező intézmény szervezi.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki ugyanazt a képzést ugyanazzal a képző intézménnyel az ország különböző pontjain bonyolítja, csak a székhelye szerinti bizottsággal kell a képzést engedélyeztetnie. A képzés helyszíne szerinti bizottságnak elegendő a kiadott engedély hiteles másolatát a képzés megkezdésének évében bemutatni.

Elszámolás

A munkavállalóknak szervezet szakképzésről a hozzájárulásra kötelezett a képzés megkezdésének az évében köteles elszámolást készíteni, és azt az OKÉV területileg illetékes szervezeti egységének benyújtani. [Az elszámolás mintáját a 32/2001. (IX. 14.) OM rendelet melléklete tartalmazza.] Külső képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a szakképzést folytató intézmény közötti szolgáltatási szerződés és az annak alapján kiállított számla képezi az elszámolás alapját. A belső szakképzéssel, illetve vegyes képzéssel a belső kapacitások igénybevételének elszámolása belső elkülönített számlán és bizonylaton történik. Az évek között áthúzódó képzés költségeit a számviteli szabályoknak megfelelően a képzés évében érvényes pénzügyi előírások alapján kell elszámolni. (Az elszámolható kiadások körét a fenti hivatkozott rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.)

A képzési programok teljesítését az OKÉV, az elszámolását pedig az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága, illetve a APEH ellenőrzi.

A Munkaerő-piaci Alapból adható támogatások

Beruházási célú támogatás

A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészébe befolyó pénzeszközökből a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésre, biztosítására úgynevezett beruházási célú támogatás adható. A támogatás a

- hozzájárulásra kötelezettnél,

- szakképző iskolában,

- munkaerő-fejlesztő és -képző központban,

- felsőoktatási intézményben

folytatott gyakorlati képzés tekintetében igényelhető.

A beruházási célú támogatás - amely lehet visszatérítendő és vissza nem térítendő - odaítélése nyilvános pályázat alapján történik. A központi keret terhére történő pályázati kiírás esetén az OM Alapkezelőhöz, a decentralizált keretből nyújtandó pályázati felhívásra pedig az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) illetékes szervezeti egységéhez kell az elkészített pályázatokat benyújtani.

Pályázat

A pályázatnak tartalmaznia kell:

- a pályázó nevét (cégneve), címét (székhelye), adószámát és statisztikai számjelét,

- a bankszámlaszámot, ahová a támogatás összege utalandó,

- a megvalósítandó beruházás leírását, célját, a gyakorlati képzés fejlesztésének indokoltságát,

- az igényelt támogatás összegét,

- a beruházás megvalósításának tervezett kezdő és befejező időpontját,

- a pályázat által közvetlenül érintett tanulók, illetve hallgatók létszámát,

- a pályázat kiírója által kért egyéb adatokat.

A pályázathoz csatolni kell:

- az elvégzendő feladatok felsorolását, részletes költségkalkulációját a bevételi források egyidejű megjelölésével,

- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók esetén annak igazolását, hogy a saját és egyéb pénzeszközök elkülönített számlán rendelkezésre állnak,

- a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt, illetve lejárt köztartozása nincs,

- szakképző intézmények esetén a fenntartó támogató nyilatkozatát,

- amennyiben a pályázati kiírás tartalmazza, az intézményvezető által aláírt kötelezettségvállaló egyéb nyilatkozatot.

Kizáró okok

Nem részesülhet támogatásban az, aki

- a pályázat kiírását megelőző két éven belül az alaprész (illetve jogelődje) terhére kiírt beruházási célú pályázatában valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott,

- a pályázat kiírását megelőző két éven belül elnyert pályázat alapján kötött szerződést - önhibájából - maradéktalanul nem teljesítette,

- az alaprésszel, illetve jogelődjével szemben a tárgyévet megelőző időszakra lejárt kötelezettsége van.

Támogatási szerződés

Az elnyert pályázat alapján a kiíró és a nyertes pályázó támogatási szerződést köt. A támogatás folyósítása előfinanszírozással vagy utólag történik. A költségvetési szervként működő szakképző és felsőoktatási intézmények a szerződéskötést követő 15 napon belül előfinanszírozásként jutnak az elnyert támogatáshoz. Más nyertes pályázók a beszerzésről kiállított számla hiteles másolatának és az állományba vétel bizonylatának - az OM Alapkezelőhöz történt - megküldését követő 30 napon belül utólagos finanszírozással, bankszámlára történő átutalással kapják meg a támogatás összegét.

A támogatás csak a pályázatban megjelölt célra használható fel. Az előfinanszírozás keretében támogatásban részesülők 4 hónapon belül kötelesek az OM Alapkezelőnek elszámolni az elnyert összeg felhasználásáról. Amennyiben a szerződés teljesítésére 4 hónapnál hosszabb idő áll rendelkezésre, úgy lehetőség van több részletben történő előleg biztosítására. A következő részlet átutalására azonban kizárólag az előző részlet felhasználásáról szóló elszámolás elfogadása után kerülhet sor.

Főtevékenységként gyakorlati képzést folytatók támogatása

A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből vissza nem térítendő támogatás adható azoknak az egyéni vállalkozóknak vagy gazdasági társaságoknak, akik/amelyek főtevékenységként foglalkoznak szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésével. A támogatás a tanműhelyben folytatott alapképzés költségeinek (elsőévesek szerszámköltsége, tanműhely, laboratórium bérleti díja, közüzemi költségei, munkavédelmi és tűzvédelmi felszerelések költségei), valamint a tanulókat - jogszabály alapján - megillető juttatásoknak a finanszírozására fordítható. A tanulókat megillető juttatások kifizetésére fordított támogatás a szakképzési hozzájárulás visszaigénylése kapcsán természetesen nem érvényesíthető.

Főtevékenységként gyakorlati képzést végző szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót, gazdasági társaságot, amely:

- "80.42 Felnőtt és egyéb oktatás" TEÁOR-számú tevékenységet főtevékenységként végzi, és

- a főtevékenység a szakképzési törvény hatálya alá tartozó, állam által elismert szakképesítést biztosító szakképzésnek minősül, és

- amelyben a tanulóknak a munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya magasabb, mint 70 százalék.

A támogatás igénylésének további feltétele, hogy a gyakorlati képzést végző:

- a korábban ismertetett bejelentkezési kötelezettségének eleget tegyen,

- az első kérelme benyújtásakor megszerezze az illetékes területi gazdasági kamara tanúsítványát arról, hogy rendelkezik az adott szakképesítés gyakorlati képzéséhez jogszabályban előírt feltételekkel,

- az előző tanévi támogatás felhasználásáról elszámoljon.

Ugyancsak a feltételek közé tartozik, hogy a gyakorlati képzést végző vállalkozásnak ne legyen lejárt határidejű köztartozása. (Az erről szóló nyilatkozatot mellékletben csatolni kell.)

Támogatási kérelem

A támogatás iránti kérelmet az OM Alapkezelőtől előzetesen írásban igényelt nyomtatványon három példányban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kamarai tanúsítványt, valamint a tanulók létszámáról szóló, az érintett iskolák igazgatóival igazoltatott dokumentumot, amely a tanulói létszámot szakképesítésenkénti és évfolyamonkénti bontásban, a szeptember 15-i és február 15-i állapotnak megfelelően tartalmazza.

A támogatás folyósítása iránti kérelmet a tanév első féléve tekintetében szeptember 30-áig, a második félév tekintetében pedig február 28-áig kell az OM Alapkezelőhöz benyújtani. A támogatás odaítéléséről az oktatási miniszter 15 napon belül dönt. A döntés alapján az OM Alapkezelő a támogatásban részesülővel 15 napon belül támogatási szerződést köt.

Elszámolás

Az egész tanévre - két részletben - folyósított támogatásról az erre a célra rendszeresített nyomtatványon augusztus 31-éig kell az OM Alapkezelővel elszámolni. A fel nem használt összeget ugyancsak augusztus 31-éig kell az alaprész számlájára visszafizetni.

Tanulóknak, hallgatóknak járó juttatások A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet köteles a tanuló részére pénzbeli juttatást (munkadíjat) fizetni, amely - az elméleti és a gyakorlati képzési napok számától függetlenül - 2002-ben pedig a minimálbér (50 000 forint) hat százaléka (3000 forint) (2001-ben a minimálbér [40 000 forint] legalább hét százaléka [2800 forint] volt ez az összeg). A pénzbeli juttatás évfolyamonkénti összegét a tanulószerződésben kell meghatározni, és havonta utólag kell kifizetni. Ha a gyakorlati képzésre nem tanulószerződés alapján kerül sor, úgy a gyakorlati képzést szervező a tanulók munkájából keletkező bevételeinek meghatározott részét a tanulók rendszeres vagy esetenkénti díjazására használhatja fel. A díjazás feltételeit és mértékét a szakmai képzést folytató intézmény működési szabályzatában, illetve a gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban kell meghatározni. A pénzbeli juttatás az oktatási szünet időtartamára is jár, ha pedig a tanulószerződés tanév közben jön létre, akkor az adott hónapban az időarányos összeget kell a részére kifizetni. Betegsége idejére a tanuló - a munkaviszonyban állókhoz hasonlóan - táppénzre jogosult. A gyakorlati képzéssel összefüggésben a tanulónak a 9/1993. (XII. 30.) MüM-MKM együttes rendelet alapján az alábbi egyéb juttatások járnak: - kedvezményes étkeztetés, - munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), - tisztálkodási eszköz, - védőital, - útiköltség-térítés, - szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót pedig az összefüggő szakmai gyakorlat (nyári gyakorlat) időtartamára a minimálbér 10 százalékát elérő díjazás. Az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzésben részt vevő hallgatókat az alábbi juttatások illetik meg: - útiköltség-térítés a tanulmányok alatti vizsgára és vissza történő utazás költségeihez, ha arra nem a hallgató állandó szakmai gyakorlati képzési helyén kerül sor, - útiköltség-térítés, ha a hallgató gyakorlati képzését a gyakorlati képzést szervező - átmenetileg - székhelyén, telephelyén kívül lévő munkahelyen szervezi meg, - tisztálkodási eszköz, munkaruha, egyéni védőeszköz, - a gazdálkodó szervezet által - saját elhatározásából és költségére - hallgatónak fizetett jutalom, prémium, egyéb juttatás, szociális támogatás