A kompenzálást szolgáló program célja a magas élőmunka-igényű vállalkozások munkaerő-megtartó és létszámbővítő képességének javítása. Mint köztudott, a kötelező legkisebb bér ötvenezer forintra történő megemelése igen nagy terheket ró a vállalkozásokra - köztük is a kis és közepes méretűekre. Az 50 ezer forintos legkisebb bér bevezetése a különböző kötelező befizetések után (lásd táblázatunkat) a munkáltatóknak 71 250 forintjukba kerül. A munkaadói szervezetek ezért már a bértárgyalások során is a kompenzáció mellett érveltek, kiemelve, hogy az ellentételezés alapjának meghatározásakor a béremelésből eredő teljes élőmunka-többletköltséget, azaz a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékot, a tételes egészségügyi, valamint a szakképzési hozzájárulást kell figyelembe venni.

Elosztási elvek

A munkáltatók arra is felhívták a figyelmet, hogy nem csak a kompenzációra fordítható összeget szükséges megemelni, de az elosztás során a rászorultság és a normatív juttatás elvét kell érvényesíteni. Ezt a minimálbér-emelés múlt évi, negyvenezer forintos megemelésekor alkalmazott kompenzációs gyakorlat ismeretében követelték, miután egyértelművé váltak annak gyenge pontjai. Tavaly ugyanis eredetileg egymilliárd forintos keret nyílt meg kompenzációra - melynek összegét a második fordulóban kiegészítették, s így összesen 1,8 milliárdot oszthattak szét -, s az első körben kirekesztették a legfeljebb öt fő foglalkoztatottal dolgozó legkisebb vállalkozásokat.

Bár a kiírás feltételei a második fordulóban módosultak, s ennek alapján az öt fő alatti munkáltatók is pályázhattak, azonban már akkor is elhangzott: az elkövetkezőkben alaposan át kell gondolni a pályázati feltételeket, hogy a kompenzáció érdemi segítséget jelentsen az arra leginkább rászoruló vállalkozásoknak. Az Országos Munkaügyi Tanácsnak (OMT) egyetlen olyan, a minimálbérrel foglalkozó tanácskozása sem volt, ahol a kompenzáció ne került volna szóba, sőt: a munkáltatók kizárólag ennek reményében - és az erre vonatkozó kormányzati ígérettel - fogadták el a legkisebb bér ötvenezer forintos mértékét.

Ugyanakkor az OMT ülésein a munkáltatók számos alkalommal kifejtették azt is, hogy húszmilliárd forint kompenzációs forrást tartanának indokoltnak, s mindenképpen a pályázati feltételek és az eljárási szabályok módosítását, könnyítését tartják szükségesnek. Ami az összeget illeti, e tekintetben végül is 15 milliárd forintos keret nyílik meg, s az is bizonyos, hogy az igénylés feltételei ugyancsak módosulnak.

Csoportok szerint

Mivel a pályázók köre korántsem egységes, így a koncepció szerint három csoportba sorolandók az igénylők. Ezek szerint a főfoglalkozású egyéni vállalkozók - mivel bérjövedelemmel nem rendelkeznek - a társadalombiztosítási járuléktöbbletre nyújthatnának be pályázatot, a húsz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató munkáltatók esetében pedig a teljes élőmunka-többletköltség lenne az igénylés alapja. A harmadik csoportot a húszfős, illetve az ennél több dolgozóval működő cégek alkotnák, amelyek - ha a 2000. évre mérlegbeszámolót nyújtottak be és azóta nem alakultak át - az élőmunka-igényességen alapuló preferenciát érvényesíthetnék. E cégeket az élőmunkaigény alapján osztályokba lehetne sorolni, mely kategóriákhoz különböző mértékű támogatás kapcsolódna. Nyilvánvalónak látszik, hogy a preferencia konkrét mértékét csak a pályázati forduló lezártával, az igények összesítése után lehetne meghatározni, s értelemszerűen a 15 milliárdos keretösszegen belül.

Júniusban \"zárás\"

A programban a belföldi székhelyű vállalkozások vehetnek részt - kizárólag pályázat útján. A projektet a Foglakoztatási Hivatal koordinálja a fővárosi, illetve a megyei munkaügyi központok bevonásával, s természetesen valamennyi megyében lehet majd pályázni. A koncepció szerint a program keretében a járulék-többletterhet, illetve az élőmunka pluszköltségeinek egy részét vállalja át az MPA, s a támogatás mértéke legalább tízezer forint, de legfeljebb a pályázott összeg. Ez utóbbival kapcsolatban az a javaslat fogalmazódott meg, hogy a húsz alkalmazottat elérő vállalkozások esetében az elnyerhető támogatás mértéke legalább ötvenezer forint legyen. A programtól azt várják a munkáltatók, hogy segítségével sikerül megőrizni az álláshelyeket, különösen azon cégek körében, amelyek magas élőmunka-ráfordítással tevékenykednek. Ilyen cégek elsősorban - például - a textiles, könnyűipari és kereskedelmi vállalkozások között találhatók.

A lebonyolítás menetrendje szerint a megyékből és a fővárosból beérkező pályázatok összegének alapján a MAT dönt a keret felosztásáról, majd pedig a vállalkozásoknak nyújtandó egyedi támogatások végleges összegéről - a benyújtott pályázatok alapján - a megyei munkaügyi központok igazgatói hoznak határozatot. A támogatás finanszírozásához szükséges összeget a Gazdasági Minisztérium biztosítja, oly módon, hogy az MPA foglalkoztatási alaprészének központi keretéből átutalja azt a munkaügyi központoknak.

Az ellenőrzés ugyancsak a munkaügyi központok feladata lesz: a Foglalkoztatási Hivatal e szervezetek jelentései alapján tájékoztatja a MAT-ot. Tervek szerint a kompenzációs program júniusban lezárul.