A tanévkezdés sok családnak jelent komoly anyagi megterhelést. Természetes, hogy a munkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek – lehetőségeikhez képest különböző módon – segíteni próbálnak. Azt, hogy a gyermeket nevelő munkavállaló, a szakszervezeti tag, vagy pedig maga a gyermek kapja a támogatást, az adózási következmények is befolyásolják.
A tanévkezdésre tekintettel kifizetett beiskolázási segély adóköteles juttatás, függetlenül attól, hogy azt a munkáltató szociális alapon fizette-e ki, vagy sem. Adómentes jogcímen ugyanis szociális segély a szociálisan rászorulónak csak az állami szociális rendszer keretében fizethető ki. Ezenkívül adómentes jogcímen szociális segélyt az önkormányzat, az egyház, az egyházi karitatív szervezet, valamint a közhasznú, illetve a kiemelkedően közhasznú alapítvány, közalapítvány nyújthat a rászorulónak.
Munkáltatótól kapott beiskolázási segély
A dolgozónak kifizetett munkáltatói beiskolázási segély bérjövedelemnek számít, s az adóelőleget is ennek megfelelően kell levonni belőle. A kifizetést társadalombiztosítási járulék is terheli.
Ha azonban a munkáltató a tanulónak fizeti ki a segélyt, ez egyéb jövedelemként lesz adóköteles. A segélyből a kifizetőkre vonatkozó szabályok szerint adóelőleget kell levonni, amelynek általános mértéke 40 százalék. Azonban a tanulóktól (törvényes képviselőjüktől) célszerű írásbeli nyilatkozatot kérni arról, hogy az adóelőleget a kifizető az adótábla alapján állapítsa meg, hiszen jellemzően az egész évi összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem lépi túl az 1 millió forintot. A juttatónak a gyermeknek kifizetett segély után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell, mivel biztosítási jogviszonyban nem álló személy lesz a jövedelemszerző. A gyermeknek adott beiskolázási segély kifizetésének előfeltétele, hogy a gyermek rendelkezzen adóazonosítóval, adókártyával. Amennyiben a diáknak még nincs adóazonosító jele, akkor azt a lakóhelye szerint illetékes APEH-igazgatóságnál vagy kirendeltségnél kérheti. Az adóazonosító jel képzése, illetve az adókártya gyártása időt vesz igénybe, ezért a kifizetést közvetlenül megelőző napokban nem célszerű ilyen kéréssel az adóhatósághoz fordulni. A beiskolázási segélyt kapó gyermeknek év végén adóbevallást kell adnia akkor is, ha a tőle levont adóelőleg összege megegyezik a végleges adóval, és az év végén adókülönbözet nem keletkezik.
Érdekképviselettől kapott beiskolázási segély
A dolgozói érdekképviseletek által kifizetett beiskolázási segély egyéb összevonás alá eső jövedelemnek számít, függetlenül attól, hogy azt a szakszervezet kinek – a tanulónak vagy a szülőnek – fizette-e ki. Fontos szabály még, hogy az adóelőleget a kifizetőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ha a szülő kapja a segélyt, akkor az adóév végén nem kérheti a munkáltatójától az adó év végi elszámolását, adóbevallás benyújtására lesz kötelezett. A szakszervezetnek mind a tag, mind pedig annak gyermeke részére kifizetett segély után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.
Természetbeni támogatás
A magánszemélynek akkor nem kell adóznia a beiskolázási segély után, ha azt a szakszervezet – vagy a munkáltató – természetben adja. A természetbeni támogatásnál a juttatónak 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint biztosítási jogviszonyban álló juttatott esetén 33 százalékos társadalombiztosítási járulékot, nem biztosított személy esetén pedig 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.
Tandíjkedvezmény
Ősszel megkezdődik az egyetemi, főiskolai tandíj befizetése is, erre, vagyis a felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíja és/vagy költségtérítése (tandíj) címén megállapított összegre adókedvezmény vehető igénybe. A kedvezmény mértéke a tandíj 30 százaléka, de legfeljebb hallgatónként az adóévben 60 ezer forint (tanulmányi hónaponként 6 ezer forint). A törvény tehát kettős korlátot állít (százalék és forintösszeg), amelyből mindig az alacsonyabb érvényesíthető.
A kedvezmény a hallgató, vagy a szülő – ideértve az örökbe fogadó, a mostoha-, és nevelőszülőt is -, nagyszülője, házastársa vagy testvére közül azt illeti meg, akit a hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény a befizetésről kiállított igazoláson befizetőként tüntet fel. (Az igazolást egyébként a felsőoktatási intézmény a befizetés évét követő év január 31-éig adja ki, amelyen a befizető mellett a hallgatót is feltünteti.) A tandíj utáni adókedvezmény hallgatónként illeti meg a hozzátartozókat. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szülő több gyermeke után fizet a törvényben meghatározottak szerint tandíjat, úgy az adókedvezményt mindegyik gyermeke után külön-külön érvényesítheti az összevonás alá eső jövedelme utáni adó erejéig.
Első alapképzés
A kedvezmény szempontjából felsőoktatási intézmény hallgatójának számít a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő magánszemély. A felsőoktatásról szóló, 2000. január 1-jétől is módosított 1993. évi LXXX törvény 1. számú melléklete sorolja fel azokat az állami és nem állami egyetemeket, főiskolákat, ahová befizetett tandíjra a kedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény szempontjából fontos, hogy a hallgató első alapképzésben vegyen részt. Első alapképzésnek az első főiskolai vagy az első egyetemi végzettség és szakképzettség megszerzését eredményező képzés számít. A kedvezmény feltétele tehát, hogy a hallgató az első diplomájáért tanuljon, az azonban már mindegy, hogy ezt nappali, esti vagy levelező tagozaton teszi meg.
A kedvezmény halasztott igénybevétele
Előfordulhat, hogy a tanulmányi időszak valamely évében a hallgató, illetőleg annak hozzátartozói közül senki sem veszi, vagy nem veheti – például összevont jövedelem híján – igénybe az adókedvezményt. Ilyenkor a hallgatónak lehetősége van a tandíjkedvezményének elhalasztott igénybevételére. Ez azt jelenti, hogy tanulmányainak befejezése után, a hallgatói jogviszonyának első ízben történő megszűnése évét követően legfeljebb öt egymást követő évben, tetszőleges elosztásban érvényesítheti a tandíjfizetés évére vonatkozó rendelkezések szerint járó adókedvezményt. Erről azonban időben kell döntenie, ugyanis a tandíjkedvezmény érvényesítésének elhalasztását, valamint annak összegét rá kell íratni a már említett igazolásra az azt kiállító felsőoktatási intézménnyel. E nélkül később a kedvezmény már nem érvényesíthető.
