Munkaerő-közvetítés

Az utóbbi öt év alatt nagymértékben átalakult a cégek munkaerő-gazdálkodása. Igaz ez a kis- és nagyvállalkozásokra egyaránt. Előtérbe kerültek a költségkímélő formák, és azok is, amelyek lehetővé teszik a piaci követelményekhez való gyors alkalmazkodást. Ezekhez az igényekhez a nagy számban megjelent munkaközvetítők hálózata is igazodik.

hazai foglalkoztatási helyzet az utóbbi időszakban folyamatosan javul, az előrejelzések szerint a foglalkoztatotti létszám az év első felében 50 ezerrel nő, és a munkaerő-piaci folyamatok alapján arra lehet következtetni, hogy az év végére kialakul a kereslet és kínálat egyensúlya, az alkalmazotti létszám stagnálni fog. A regisztrált munkanélküliek száma várhatóan az év végére 370 ezer körül alakul, ami az egy évvel korábbinál 30 ezerrel lenne kevesebb. Az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ felmérést készített a helyzet alakulásáról, amely rámutat, hogy a javulás mögött nemzetgazdasági és vállalati szinten is markáns gazdálkodásjavulási tendenciák húzódnak meg.

Erősödő forgalom

A felmérés szerint továbbra is magas lesz a munkaerő-forgalomban részt vevő cégek aránya, a megkérdezett mintegy 5000 gazdálkodó szervezet 65 százaléka nyilatkozott így. A társaságok 40 százaléka az idei első félévében növelni tervezte a dolgozói létszámot, és az év egészére vetítve sem gondolt csökkentésre, ami azt jelenti, hogy tovább nőtt azok aránya, akik növelik munkaerő-állományukat, számuk pedig meghaladja azokét, akik létszámcsökkentési tervekről nyilatkoztak. Az idei évre vonatkozóan a megkérdezettek kevesebb mint egynegyede tervezett csökkentést.

A munkaerő-kereslet a feldolgozóiparban a legélénkebb, ebben a szektorban a szervezetek fele növelte létszámát az első félévben. Hasonló a helyzet az építőiparban, ugyanakkor stagnál a mezőgazdasági üzemek munkaerőigénye. Nemzetgazdasági szinten egyébként – amint azt a nemzetközi tapasztalatok is igazolják – a kisebb cégek az erősebb munkaerő-megtartók. A 300 főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknek ugyanis 35 százaléka nettó munkaerő-leadó, míg az 50 főnél kevesebb emberrel működő cégeknek mindössze a 16 százaléka csökkenti létszámát. Ugyanakkor a nettó létszámnövelő cégek aránya a különféle cégcsoportoknál gyakorlatilag megegyezik, mindegyik típusnál 40 százalék körül alakul. Említésre érdemes, hogy a pótlólagos munkaerő-kereslet elsősorban a 300 fő feletti cégeknél jelentkezik. A régiókból érkező adatok szintén alátámasztják az általános konjunktúrát az idei évre vonatkozóan, mind a hét régió a foglalkoztatotti létszám növekedéséről számolt be az első félévben. A második félévben egyes területeken – például a Dél-Dunántúlon, az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiókban várhatóan némileg csökken majd a foglalkoztatottak száma, mert a szezonálisan érzékeny ágazatok súlya ezekben a térségekben nagyobb.

A piac az utóbbi években arra kényszerítette a vállalkozásokat, hogy a munkaerő-gazdálkodásukat is korszerűsítsék. A cégek, amennyiben tevékenységük, profiljuk ezt lehetővé tette, érdeklődni kezdtek a korábbinál rugalmasabb alkalmazási formák iránt. Ilyen például, amikor a dolgozót határozott időre szóló szerződéssel alkalmazzák, egyeseket pedig vállalkozói-alvállalkozói megbízási szerződéssel foglalkoztatnak. Újfajta munkaerő-toborzási lehetőségként jelent meg a piacon a munkaerő-kölcsönzés is, amelyhez mind több, erre szakosodott cég nyújt segítséget.

Szezonális foglalkoztatás

A megkérdezett cégvezetők válaszaiból kiderül, hogy a társaságok a statisztikai állományi létszámnak 17-20 százalékát határozott időre szóló szerződéssel alkalmazzák. A jogi személyiségű vállalkozók körében ez 450-500 ezer munkavállalót érinthet. A felmérések szerint a határozott időre szóló szerződéssel foglalkoztatottak több mint 60 százaléka szakképzetlen, akiket nyilvánvalóan idényjellegű munkára vesznek fel. A korábbi években egyébként a határozott idejű szerződéses munkaviszony elsősorban a kisebb cégeknél volt jellemző, ám mára már egyformán élnek vele a különböző méretű cégek. Sőt, van olyan terület – a feldolgozóipar -, ahol a 300-nál több dolgozót foglalkoztató cégek az átlagosnál nagyobb mértékben választják ezt a költségcsökkentő lehetőséget.

Az alvállalkozói szerződéses jogviszony formáját a cégek 37 százalékánál lehetett megtalálni, megbízási szerződéssel pedig 27 százalékuk rendelkezett. Az adatok azt mutatták, hogy ezek a formák a foglalkoztatást mindenképpen javították, hiszen alkalmazásukkal további 20 százaléknyi teljes idejű munkaerőt tudtak lekötni a cégek.

A munkaerő-kölcsönzés mint a foglalkoztatás speciális formája még kevéssé elterjedt a magyar piacon. A felmérésben részt vevő cégeknek mindössze 4,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy élt ezzel a lehetőséggel. A beérkezett adatok szerint elsősorban a nagyvállalatok használták ki a piac kínálta új szolgáltatást, az ágazatok közül pedig az élelmiszer-feldolgozó iparban, a fémfeldolgozó, fémalapanyag-iparban és a gépiparban működő cégek kényszerültek arra, hogy munkaerő-hiányos helyzetükben így segítsenek magukon. A kölcsönzés jellemző módon a munkaerő-hiányos térségekben fordult elő, sőt többnyire a multinacionális cégek alkalmazták. Részint azért, mert ezek ismerik a speciális munkaerőszerzés előnyeit, illetve nemigen jutnak más módon munkaerőhöz. Ezekben a térségekben ugyanis az ipari parkokba tömörülő, sikeres cégek felszívják a megfelelő szakképzettséggel rendelkező dolgozókat.

A leépítés eszközei

A munkaerő-kínálat meghatározó tényezője, hogy egy-egy térségben a munkaadók milyen módszerekkel oldják meg a felesleges munkaerő problémáját, mennyire mutatnak felelős magatartást ebben a kérdésben. A nyilatkozó munkáltatók 43 százaléka egyszerűen az elbocsátás eszközével él, ám ez már 1 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt. Elsősorban az építőipari és a kereskedelmi profilú cégekre jellemző ez a módszer, ebben a két ágazatban egyébként a munkaerő mozgása jellemzőbb, mint máshol, és nem véletlen, hogy a feketefoglalkoztatás is itt érhető tetten leginkább. A nyugdíjazás lehetőségével egyre több cég él, legalábbis erre utal, hogy a megkérdezettek 20 százaléka nyilatkozott így, holott egy évvel korábban még 14 százalék volt az arány. Hozzá kell tenni, hogy a nyugdíjazás jelentőségének növekedése mindegyik főbb nemzetgazdasági ágban előretört. Az elbocsátás és a nyugdíjazás, mint a legfőbb létszám-leépítési eszköz, 57 százalékos súlyt képvisel a vállalatok terveiben az idei második félévre is.

A felesleges munkaerő problémájánál csak a munkaerőhiány kellemetlenebb. A felmérések szerint a cégek 16 százalékánál jelent ez komoly gondokat. Egy évvel korábban az ilyen cégek aránya még 14 százalék volt. Egyes ágazatokban a helyzet még rosszabb: a feldolgozóipari cégek egyötöde arról számolt be, hogy tartósan betöltetlen álláshellyel rendelkezik. Számítások szerint országos szinten a tartósan betöltetlen álláshelyek száma eléri a 30 ezret, ami akkor válik érthetővé, ha hozzátesszük, hogy ennek mintegy 65 százaléka szakképzett fizikai munkaerőre vonatkozik.

A munkaerő közvetítése

A munkaerő kiközvetítése értelemszerűen a munkaügyi központok feladatkörébe került kezdetben, ám a piac szükségleteit felismerve a jogszabály már 1991-től lehetővé tette a magán-munkaközvetítők megjelenését. Az idő azonban próbára tette a törvényt, és a gyakori visszaélések miatt újra kellett szabályozni ezt a tevékenységet. A közvetítők működését szigorú feltételekhez kötötték, és kötelezővé tették számukra, hogy a munkaügyi központoknál nyilvántartásba vetessék magukat, továbbá kötelesek adatokat szolgáltatni. A hatósági ellenőrzésükre is a munkaügyi központok hivatottak.

Tavaly összesen 212 magán-munkaközvetítő működött az országban, számuk az 1998. évihez képest másfélszeresére növekedett. A tőkeerősebb, jogi személyiséggel rendelkezők gyorsabban növekszenek, mint a kisebbek. Túlnyomó többségük, csaknem 70 százalékuk jogi személyiségű cégként működött, 24 százalékuk jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, és mindössze 7 százalékuk volt egyéni vállalkozó.

Értelemszerűen a magán-munkaközvetítők többsége, több mint a fele Budapesten működött, a többi a megyék között oszlott meg. A fővároson kívül a legnagyobb arányban az iparilag fejlett régiókban jelentek meg, így Fejér megyében, és viszonylag sokan Csongrád és Pest megyében is. Érdemes megemlíteni, hogy Tolna és Veszprém megyében jelenleg sincs magán-munkaközvetítői iroda. Általában ingyenesen nyújtják szolgáltatásaikat a munkát keresők számára, így tesz a közvetítők 81 százaléka.

Tavaly több mint 21 ezer dolgozó jutott munkához a magánirodák segítségével, érdekes módon az általuk birtokolt piac nem tett különbséget a nemek között: csaknem egyenlő arányban sikerült férfiakat és nőket elhelyezni. Az így kiközvetítettek fele egyébként már munkában állt korábban, 49 százalékuk azonban ezt megelőzően nem rendelkezett munkaviszonnyal. A magánirodákra is jellemző, hogy a fiatalabb munkaerőt könnyebben ki tudják ajánlani: az elhelyezettek 51 százaléka 30 évesnél fiatalabb volt, 40 százalékuk pedig 30-49 éves. A kiközvetítettek 65 százaléka fizikai munkakörbe került, 34 százaléka pedig szellemi munkakörbe.

A magánirodák egyik vonzóereje, hogy némelyikük külföldi kapcsolattal is rendelkezik, aminek alapján idegen országba is vállal kiközvetítést. Természetesen a munkához juttatott emberek nagyobbik része belföldön kezdhetett dolgozni, ám csaknem 1200-an külföldön jutottak munkához. A külföldi állásoknál elsősorban fizikai munkára volt igény, ezért a férfiak kerültek többségbe. Az EU-tagországokban vállalhatott munkát a külföldre kiközvetítettek 36 százaléka, egyéb európai országban 46,9 százaléka, Európán kívüli országba pedig 17 százalék került. Magánirodák segítségével helyezkedett el tavaly Magyarországon 54 külföldi állampolgár.