×

Bérmegállapodás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 26. számában (2000. március 15.)

 

A munkaadók és a munkavállalók már a költségvetés elfogadásakor jósolták: az országos szintű bérajánlások nehezen fognak megszületni. A múlt évben csak a minimálbérről szóló megállapodást sikerült nyélbe ütni, a keresetemelési ajánlásokról pedig csak kétoldalú egyezség született. A szociális partnerek várják a kormány csatlakozását.

 

Még 1999 karácsonya előtt az Országos Munkaügyi Tanácsban megszületett a háromoldalú megállapodás a 2000. évre vonatkozó minimálbérekről. Szinte egyedülálló a bérmegállapodások történetében, hogy a minimálbért országosan minden ágazatban egy időpontban vezették be. Ez azt jelenti, hogy a korábbi években kivételt képező agrárágazat is 2000. január elsejétől alkalmazza a tripartit megállapodás során kialakított 25 500 forintos minimálbért.

A bértárgyalások másik fontos feladata a keresetek növelésére teendő ajánlások megfogalmazása volt. Igaz, hogy az OMT-ben tárgyaló partnerek által vitatott/vagy elfogadott irányszám meghatározásában nagy szerepet játszanak a makroszintű mutatók, e mértéknek a munkahelyi és középszintű bértárgyalások lefolytatásakor fontos szerepe van: orientálja, befolyásolja a tárgyaló partnereket.

A nagyobb létszámú gazdálkodó szervezeteknél – munkaadói szemmel – az átlagkereset-növekedésre vonatkozó ajánlásnak sok esetben nagyobb fontosságot tulajdonítanak, mint a minimálbér összegének.

Kormány nélkül

A minimálbérről folytatott tárgyalások zökkenőmentesebben zajlottak, mint a kereset növelésére teendő ajánlás kialakítása. A decemberi tárgyalásokon a szociális partnerek ismételten megkísérelték rábírni a kormányt az érdemi tárgyalásokra, annak ellenére, hogy a kormány a hivatalos közlönyben (novemberben) megjelentetett határozatával lezártnak tekintette az ügyet. Ebben 8-9 százalékos átlagkereset-növelést várt el a szakszervezetektől és a munkaadóktól. Ezt az ajánlást főként a szakszervezetek nem tartották elfogadhatónak.

A kormány a december 17-i ülésre egy új írásos javaslatot készített, de ez már csak 7,5-8,5 százalékos keresetnövekedést tartalmazott. A csökkentést azzal indokolta, hogy a nemzeti össztermék várható növekedését figyelembe véve, a foglalkoztatás bővüléséhez és a dinamikus gazdasági növekedéshez szükséges fejlesztések, beruházások miatt az eddigiekhez képest még kisebbre kell tervezni a reálbéremelést.

Az előterjesztés tartalmazott olyan megállapítást is, hogy a versenyszféra főbb ágazatainak túlnyomó többségében nincsenek kirívó kereseti feszültségek. (Itt jegyezzük meg, hogy az 1999. I-XI. havi adatok alapján az ágazati bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 47 083 Ft/hó és 110 114 Ft/hó között szóródtak.)

Az előterjesztés egyik megállapítás esetében sem tartalmazott semmilyen elemzést vagy számítást. Már csak emiatt is érthető, hogy a kormányzati javaslatot a tárgyaló felek egyike sem fogadta el. A szakszervezetek változatlanul 12,5-13 százalékos béremelésre vonatkozó ajánlást akartak kicsikarni. A munkaadók nagyot léptek felfelé a korábbi ajánlatukhoz képest, és végeredményként a 8-10 százalékos sávos átlagot megfelelőnek minősítették.

Mindkét fél úgy vélte, hogy a tárgyalásokat folytatni kell, és kérték a kormányt, hogy a következő ülésre készítsen újabb javaslatot, ettől azonban elzárkózott.

Újabb fordulók

Az idén januárban folytatódtak a bértárgyalások, de már csak a két szociális partner között, a kormány képviselői nélkül. A többmenetes, kétoldalú tárgyalásokon közeledtek a vélemények. Valódi különbségek, mint minden bértárgyaláson, abban mutatkoztak, hogy a szakszervezetek reálkereset-növekedést szerettek volna elérni. Ezért vitatták a prognosztizált infláció mértékét, a jövedelemadó számításánál az alkalmazotti kedvezményből adódó csökkenést is a bérfejlesztéssel szerették volna kompenzálni, továbbá a gazdasági növekedésből a tervezettnél nagyobb mértékben kívántak részesülni.

A munkaadók nem vitatták a szakszervezetek egyes megállapításait, de ismételten a tárgyaló partnerek tudtára adták, hogy számukra a lényeg a költségérzékenység, a piac hatásainak való megfelelés és a teljesítménnyel arányos keresetek kifizetése. Sem most, sem más bértárgyalásoknál a munkaadók nem kívánják indexálni a kereseteket, az infláció változásának tükrében.

A szakmai viták során az ellentétes alapérdekek ellenére közeledtek az álláspontok, és a megállapodás megszülethetett a február 7-ei kétoldalú tárgyaláson.

A megállapodás

"Az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói és munkavállalói oldala megállapodott abban, hogy a 2000. évre 8,5-11,0 százalékos átlagkereset-növekedési mértéket ajánl a versenyszférában."

Munkaadói szempontból mit jelent ez az ajánlás? Semmiképpen sem azt, hogy a két számot mintegy alsó és felső értéknek kell tekinteni a munkahelyi szintű, illetve a középszintű (szakmai) bértárgyalásokon.

Ajánlásról van szó, tehát a szélső értékeket nem kötelező, csak célszerű figyelembe venni az alsóbb szintű bértárgyalásoknál. A munkaadóknak sem lehet célja a tervezettet lényegesen meghaladó keresettömeg kiáramlása.

Ezért általános javaslat, hogy a keresetek emelésére csak a teljesítménnyel megalapozott mértékben kerüljön sor. A mérték meghatározásakor tekintettel kell lenni a cég tevékenységének jövedelmezőségére, piaci feltételeinek alakulására.

A gazdálkodó szervezet üzleti tervei alapján tudja eldönteni, hogy az ajánlott sáv melyik részét akarja/szeretné elfogadni.

Miután a keresetnövelés átlagát tartalmazza az ajánlás, ez egyénekre lebontva a legkülönbözőbb értékeket is jelentheti. Nincs kötelező mérték, nem egyénenként kell mindenkinek emelni a keresetét 8,5-11 százalék közötti arányban. Szélsőséges esetben az eredmény lehet az egyik alkalmazottnál nulla, a másiknál akár 50 százalék is. Esetleges bajt csak az okoz, ha a cégtől kiáramló bértömeg az ajánlott átlagnál nagyobb mértékkel növekszik.

Az ajánlás keresetekre irányul, tehát nemcsak alapbérre, ezért az emelés a legkülönbözőbb teljesítménykövetelményekkel és bérrendszerekkel kombinálható. Célszerű, ha a konkrét vállalati bérmegállapodáskor figyelembe veszik a cég foglalkoztatási, fejlesztési szempontjait is.

A szakszervezetekkel kötött megállapodás tartalmaz munkavállalói elvárásokat is. Nevezetesen:

  • A keresetek meghatározásakor a munkáltatók kiemelt figyelmet fordítsanak az átlag alatti keresetek növelésére.

Munkaadók számára ezt az elvárást úgy fordíthatjuk le, hogy az indokolatlanul alacsony keresetek rendezését kell elsősorban szem előtt tartani.

  • A természetbeni és egyéb juttatások kedvezményes adózási feltételeivel a vállalkozások lehetőségeik szerint éljenek.

Ez a javaslat jelentheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek javítanak a munkavállalók helyzetén, de nem bérköltségként jelentkeznek, vagy kedvezőbb adóterhet jelentenek. Ilyenek például az étkezési hozzájárulás, az önsegélyező biztosítások vállalása (nyugdíjbiztosítás is), üdülési támogatás stb.

  • Mindkét fél szorgalmazza a bértárgyalások kapcsán, hogy szülessenek középszintű (ágazati, szakmai) és munkahelyi szintű kollektív szerződések. A kollektív szerződésekben, bérmegállapodásokban juttassák érvényre az adott terület speciális körülményeit, teljesítménnyel megalapozott feltételeit.

A háromoldalú megállapodás esélyei

A munkaadók és a szakszervezetek az általuk aláírt bérmegállapodást azonnal továbbították a kérdésben illetékes gazdasági miniszternek.

Úgy ítélték meg, hogy a munkaügyi kapcsolatok erősítését, a munkabéke megőrzését jelentené, ha a bérmegállapodás háromoldalúvá válna. Ezért kérik a kormányt, hogy csatlakozzon a megállapodáshoz.

A megállapodást a kormány többféle módon kezelheti:

  • csatlakozik hozzá, és így a több éve megszokott módon tripartit bérmegállapodás jön létre;
  • nem csatlakozik a megállapodáshoz, de azt tudomásul veszi, és nem akadályozza a kétoldalú megállapodás érvényesülését;
  • változatlanul kitart eredeti véleménye mellett.

Ez esetben nemcsak a minimálbér-tárgyalás jelentett új megoldást a bértárgyalások történetében, hanem a keresetek növelésére tett ajánlás is a szokásostól eltérően működne.

Geiger Tiborné
MGYOSZ

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8394 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8394 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4984 olvasói kérdésre 4984 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8394 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8394 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4984 olvasói kérdéssel.

Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen...

Tovább a teljes cikkhez

Végkielégítés egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén

Két munkavállalónk keresőképtelen állományának lezártát követően már nem lesz alkalmas a munkakörének betöltésére. Olyan mértékű egészségromlásuk van, amely alapján -...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjasnak minősülés

Az egyik munkavállalónk február 28-án töltötte be a 65. életévét. Szervezeti okokra hivatkozással szeretnénk megszüntetni a jogviszonyát március végével. Nincs információnk arra...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Idegennyelv-tudási pótlék - az illetmény összegén kívül

A köztisztviselői garantált bérminimumba beleszámít a nyelvpótlék, vagy az illetmény megállapításánál a pótlékot azonfelül kell figyelembe venni?

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom - a jogszerző idő értékelése

Önkormányzati óvodánkban 2022. augusztus 2. óta dolgozó pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalma megállapításához a közalkalmazott 2024. január 3. napján 26 év 3 hónap...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidőkeretben elrendelt rendkívüli munkavégzés elszámolása

Munkaidőkeretben rendkívüli munkaidő elrendelése esetén a rendkívüli munkavégzés ellenértékét (a 100% pótlékot vagy 50% pótlék + pihenőnapot) az elrendelés hónapjában kell...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4984 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 260-ik lapszám, amely az 4984-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem