A munkavédelmi bírságolási eljárás nyomán kiszabott bírságösszegek kezelését, felhasználását a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), valamint a munkavédelmi jellegű bírságok felhasználásáról szóló 2/1996. (II. 21.) MüM rendelet tartalmazza. A befolyt bírságpénz a munkavédelem támogatására használható fel. A munkaadók országos pályázatokon nyerhetik el az egészségesebb és biztonságosabb munkavégzést segítő forrásokat.

 

A munkabiztonsági felügyelők az ellenőrzés során tapasztalt mulasztások jellegének és súlyának megfelelően szabálysértési, végrehajtási, illetve munkavédelmi bírságot szabnak ki.

Az 1994 óta hatályos előírás alapján a munkavédelmi bírság kiszabására a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslatára az illetékes területi szerv vezetője jogosult. A szabálysértési eljárás lefolytatása és a szabálysértési bírság kiszabása közvetlenül az eljáró felügyelő jogköre.

A törvénytervezet hat évvel ezelőtti vitája során merült fel az az igény, hogy az állami költségvetéssel párhuzamosan a munkavédelmi felügyeletek által kiszabott bírságok összege is segítse a munkavédelmi célok megvalósítását. Ezt a célt támogatták a munkavédelmi érdekegyeztetésben részt vevő partnerek és az Országgyűlésben valamennyi párt is. Ennek megfelelően megszülethetett az Mvt. 80. §-a: „A felügyeletek által a munkavédelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt kiszabott pénzbírságot az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség számlájára kell befizetni, és az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására kell felhasználni."

A támogatás alapja

A munkavédelmi vonatkozású szabályok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos - szervezett keretek között történő - munkavégzés szabályainak rendszerét jelentik. Ez a szabályrendszer tartalmazza a munkabiztonság és munkaegészségügy jogi előírásait, illetve a szabványok munkavédelmet érintő előírásait.

A szabálysértési bírságok felső határa a korábbi 30 ezer forintról ez év júliusában 60 ezer forintra változott, amelynek összegéről a felügyelők mindig a konkrét mulasztás súlyát mérlegelve döntenek.

A szabálysértés az enyhébb szankcionálás kategóriájába sorolható: így például szabálysértési bírsággal sújtható a szeszes ital fogyasztására vonatkozó tilalmat megszegő (magyarán a munka közben italozó); az, aki az előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálathoz kötött munkakörben a munkáját úgy folytatja, hogy orvosi vizsgálaton nem vett részt; vagy az, aki munkáltatóként az üzemi balesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, bejelentési kötelezettségét nem teljesíti.

A munkavédelmi bírság felső határa jóval magasabb, elérheti a 3 millió forintot is. Ezzel azokat a munkáltatókat sújtják, akik a munkavállalók egészségét, testi épségét súlyosan veszélyeztetik.

A táblázatban foglalt összegek a kivetett bírságokat jelentik, ami azonban sosem kerül teljes mértékben a számlára, tekintettel a fellebbezési lehetőségekre, illetve a behajtás nehézkességére.

Pályázat, lehetőségek

A munkavédelmi szabályok megszegése miatt kiszabott pénzbírságok országos pályázaton keresztül jutnak vissza a támogatást elnyerő munkahelyekre.

Az 1996-ban kiadott munkaügyi miniszteri rendelet értelmében a pénzbírságokat különösen a biztonságos munkaeszközök és védőeszközök, technológiák kutatása, fejlesztése, a foglalkozási ártalmak megelőzését szolgáló tájékoztatás, tanácsadás, ismeretterjesztés, képzés, továbbképzés céljára pályázat útján történő támogatás nyújtásával kell felhasználni.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) évente kétszer hirdet pályázatot, ezeket a hivatalos közlönyökben (Szociális és Munkaügyi Közlöny, Egészségügyi Közlöny, Ipari és Kereskedelmi Közlöny) és két napilapban jelenteti meg. A meghirdetett témakörökben pályázni lehet kamatmentes, visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásra. A támogatás odaítéléséről a szociális és családügyi miniszter dönt az Országos Munkaügyi Tanács keretében működő munkavédelmi bizottság munkaadói és munkavállalói oldala, valamint a munkavédelmi hatóságok (OMMF, ÁNTSZ, Magyar Bányászati Hivatal) véleményének figyelembevételével.

A támogatásból - az utóbbi négy pályázaton támogatást elnyertek témáit elemezve - jelentős összeg jutott a különböző egészségügyi intézményekben (klinikák, kórházak, gyermekek és idősek otthona) dolgozók fizikai megterhelésének csökkentésére, de támogatást kapott a legveszélyesebb ágazatokban (vegyipar, építőipar, mezőgazdaság) a veszélyeket csökkentő technikai, szervezési megoldások kidolgozása, a munkabiztonsággal kapcsolatos EU-irányelvek, kézikönyvek kiadása, illetve a bányaveszélyek elleni korszerű védekezési módok kidolgozása.

Példaként bemutatjuk a legutóbbi pályázat kiemelten támogatott céljait:

1. A munkahelyi egészség, biztonság és környezetvédelem integrált munkahelyi stratégiáját támogató vezetési gyakorlat feltételeinek megteremtése.
2. Olyan technológiák, szervezési megoldások kidolgozása, amelyek az építőipar munkabiztonsági helyzetét, a munkaeszközök biztonságát javítják, és a munkavégzés közben fennálló veszélyeket, ártalmakat csökkentik vagy megszüntetik, különös tekintettel az építőipari kis- és középvállalkozásokra.
3. Az egészségügyi intézmények munkafeltételeinek javítását szolgáló, az ágazatban honosítható új megoldások kivitelezése.
4. A munkavégzés feltételeinek (munkakörülmények és munkakörnyezet) javítását, illetve a foglalkozási betegségek és munkabalesetek csökkentését célzó közvetlen gyakorlati hasznosításra irányuló munkabiztonsági és munka-egészségügyi kutatás.
5. A bányászati tevékenység során fellépő fő bányaveszélyek megelőzése, hatásainak mérséklése.
6. Tematikus jellegű, a munkavédelmi információt segítő szabvány-, illetve egységes szerkezetbe foglalt jogszabálygyűjtemények kiadása.
7. A munkavédelmi szolgáltatások minőségi fejlesztéséhez, minőségbiztosítási rendszerek kiépítéséhez, laboratóriumok akkreditálásához visszatérítendő támogatás.
8. Vállalatirányítók (menedzsment) felkészítése rövid konferenciák, továbbképzések keretében (a munkavédelem alapkérdései, értékei, főbb felelősségi viszonyok), figyelemmel arra, hogy az Mvt. 57. § (2) és 58. § (2) bekezdései alapján a menedzsment munkavédelmi felelősségét nem csökkenti a munkavédelmi szakember (szolgálat) foglalkoztatása.

A pályázat, a támogatás elnyerésének lehetősége a jövőben is fennáll; a felügyelők továbbra is ellenőriznek, és a tapasztalat szerint a gazdasági lendület gyakran túlfut a biztonsági előírásokon. Ez pedig, ha nem kívánt módon is, de gyarapítja a bírságpénz kasszáját.

A következő pályázati kiírás előreláthatólag november végén jelenik meg (a terv szerint januári beküldési határidővel) az említett tárcaközlönyökben. Ezt követően lehet érdeklődni a részletekről a közlönyben megadott címen, illetve az OMMF Jogi és Igazgatási Főosztályán.

dr. Varga László- Nikházy János