A fővárosi vállalkozások 1999 első félévében kedvezőtlenebbül ítélték meg helyzetüket, mint 1998 második félévében, és az év hátralevő részére vonatkozó várakozásaik is csak mérsékelten optimisták – állapítja meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara legfrissebb vállalkozói konjunktúrajelentésében.
A rendszeresen ismételt felmérést 8 ágazatban végezte el a kamara: ipar, építőipar, kereskedelem, idegenforgalom, szállítás-posta-távközlés, pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek-gazdasági szolgáltatások és humán szolgáltatások.
A vállalkozások – összehasonlítva a fél évvel korábbi véleményükkel – 20,3 százaléka jónak, 54,9 százaléka kielégítőnek és 24,7 százaléka rossznak ítélte cége általános helyzetét. Ilyen kedvezőtlen helyzetértékelésre nem volt még példa a felmérések megkezdése (1997. II. féléve) óta!
A jövőre vonatkozóan viszont derűlátóak a válaszadók. A cégek több mint negyede javulást vár a következő időszakban, s magas azon cégek aránya (60 százalék), amelyek arra számítanak, hogy legalább nem romlik a helyzetük.
A helyzetértékelés általában attól függ, mekkora az adott vállalkozás. A mikro- és kisvállalkozások leginkább rossz üzleti helyzetről számoltak be. Negatív beszámolóikkal az önfoglalkoztatók 37,9, az alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozások 26,9, a kisvállalkozások 12,5 százalékos arányt képviseltek. Ezzel szemben a középvállalkozások 70 százaléka kielégítőnek, 30 százaléka pedig egyenesen jónak ítélte üzleti helyzetét. A nagyvállalkozásoknál ugyanez az arány 80-20 volt. A következő félévre vonatkozó várakozásaik szerint a mikro- és kisvállalkozások csupán a jelenlegi helyzet fennmaradására számítanak. A középvállalkozások 60 százaléka javulást prognosztizál, míg a nagyvállalkozások 20-20 százalékban romlást, illetve javulást várnak, 60 százalékuk pedig nem vár változást a jelenlegi helyzethez képest.
Iparági különbségek
A különböző ágazatok helyzetértékelése egészen eltérő. A legkedvezőbb helyzetben az ipari és a pénzügyi ágazat van, őket követi az építőipar és a gazdasági szolgáltatók. A sor végén kullog a kereskedelem és az idegenforgalom. A jövőbeni kilátásaikról az ipari, építőipari és pénzügyi vállalkozások 26,6 százaléka nyilatkozott optimistán. A humán és a gazdasági szolgáltatók pedig nem számítanak helyzetük romlására a következő hat hónapban sem.
A délszláv háború által leginkább sújtott szállítási és idegenforgalmi vállalkozások viszont különbözően ítélik meg helyzetüket. A szállítók 30 százaléka további romlásra számít, ám ugyanekkora a javulást prognosztizálók aránya is. Az idegenforgalmi vállalkozások körében 30 százalék javulásra számít, 57,1 százalék az üzleti helyzet további romlásától tart.
A tulajdonosi szerkezetet figyelembe véve a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a részben külföldi tulajdonban levő vállalkozások pozitívabban értékelik saját helyzetüket. Jónak 25 százalékuk, rossznak pedig mindössze 20 százalékuk látja helyzetét. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek többségi külföldi tulajdonban vannak, még kedvezőbb a kép: 34,5 százalékuk jónak, 17,2 százalékuk rossznak véli pozícióját, s a fennmaradó 48,3 százalék találja azt kielégítőnek. A közeljövő megítélésében a tisztán hazai tulajdonú cégek 22,5 százaléka számít javulásra. Ezzel szemben a külföldi tulajdonúaknak 45 százaléka bizakodik ugyanebben!
Csökkenő forgalom
A forgalmat tekintve kedvezőtlenebbül alakult a kép az év első felében, mint ahogy azt a gazdálkodók fél évvel korábban remélték. A növekedésről és a csökkenésről csaknem azonos arányban számoltak be a cégek (33,2, illetve 30,9 százalék). Javulásra a következő félévben a válaszadók 34 százaléka számít. (Az egy évvel ezelőtti felmérésben még 39 százalék volt az optimisták aránya!) Érdekes viszont, hogy a forgalomcsökkenéstől tartók (24,9 százalék) között olyan vállalkozás is van (4,8 százalékban), amely már egyáltalán nem számít megrendelésre.
A belföldi forgalom jövőbeni növekedését a gazdálkodók 33,1 százaléka reméli. Az exportálók mindössze 20,5 százaléka jelezte, hogy várhatóan lesznek megrendeléseik. Ezeknek 37,8 százaléka az export bővülését prognosztizálja.
A forgalmi adatokból kitűnik, hogy az utóbbi fél évben némiképpen élénkült a belföldi piac. Az is leszűrhető a válaszokból, hogy bizonyos ágazatok (például a szállítás, az idegenforgalom, a szolgáltatások) az átlagnál érzékenyebbek a gazdasági környezet változásaira, mint a többi ágazat képviselői.
Romlott a jövedelmezőség is
A megkérdezett cégek jövedelmezősége romlott az elmúlt egy évben. Jónak mindössze 12 százalékuk ítélte jövedelmi viszonyait (a korábbi 17,2 százalékhoz képest!), s legalább kielégítőnek 57,5 százalékuk (a korábbi 53,8 százalékkal szemben).
A második félév elé hasonlóan optimistán tekintenek a vállalkozók, mint fél évvel ezelőtt: több bevételre a válaszolók 23,2 százaléka, kevesebbre pedig 20,8 százaléka számít. A felmérésből azonban az is kitűnik, hogy minél nagyobb egy cég, annál optimistábban látja helyzetét. (Kivételt képeznek ez alól a nagyvállalkozások, amelyek igen óvatosan és visszafogottan fogalmaznak előrejelzéseikben!)
Átlagon felüli jövedelmezőséget jeleztek az ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó cégek, valamint az ipar, az építőipar és a pénzügyi szektor. A kereskedelmet viszont átlagon aluli jövedelmezőség jellemzi. Az idegenforgalomban, a szállítás-távközlés és a humán szolgáltatások területén kifejezetten kedvezőtlen a helyzet. Az idegenforgalmi vállalkozásoknak például nem kevesebb, mint 71,4 százaléka jelezte, hogy gyenge volt a bevétele, miközben jó jövedelemről egyetlen cég sem számolt be!
Tulajdonosi szerkezetük szerint kétszer annyi külföldi tulajdonú vállalat válaszolt úgy, hogy jól jövedelmezett az első félév, mint a tisztán magyar tulajdonú cégek közül. Csaknem ugyanilyen az arány a jövőbeni várakozásokat tekintve: a javulásban a külföldi tulajdonúak 30 százaléka, a hazaiaknak pedig csupán 20 százaléka bízik.
Szakemberhiány
A választ adó 260 cég többsége úgy nyilatkozott, hogy tevékenységét leginkább a kereslethiány akadályozza. Míg 1999 első félévében ezeknek a cégeknek az aránya 53,7 százalék volt, addig fél évvel korábban még csak 41,4 százalék. A kereslethiány más ágazatokhoz képest nagyobb mértékben sújtja a humán szolgáltatókat (75 százalék) és a kereskedőket (65,3 százalék). Ez utóbbi ágazaton belül is óriási a jelentős károkat elszenvedő kiskereskedelmi vállalkozások aránya (79 százalék).
A felmérésben részt vevő cégek számára a második legnagyobb probléma a tőkehiány volt. Erről a vállalkozások egyharmada számolt be. Legnagyobb mértékben a humán szolgáltatókat, a kereskedőket és az ipart sújtja.
A szabályozórendszer folytonos változása szintén hátráltatja a gazdálkodók kibontakozását. Ezt a válaszadók 18,1 százaléka jelezte. Érdekes módon ez a probléma a leginkább az építőipari cégeknél okoz gondot (28,6 százalék), de a humán és a gazdasági szolgáltatók is megemlítették.
Új jelenség a szakemberhiány, amelyről a vállalkozások 12 százaléka számolt be. Főként az ipari és építőipari cégek munkáját hátráltatja – előbbi 25, utóbbi 21,4 százaléka jelezte ezt -, de számos ipari területen is nehézségeket okoz (többek között a gép-, berendezés-, műszer-, híradástechnikaicikk-, a gyógyszergyártásban, a könyv- és zeneműkiadásban).
Stagnáló foglalkoztatás
A megkérdezett cégek továbbra is tartják magukat ahhoz a szándékukhoz, hogy nem növelik a foglalkoztatottak számát. Erről nyilatkozott a vállalkozások túlnyomó többsége (77,3 százalék). Munkaerő-felvételt mindössze 16,8 százalékuk tervez. Ez a hajlandóság további csökkenését jelzi az előző két féléves felméréshez képest.
Létszámbővítéssel főleg a kis- és középvállalkozások számolnak: az előbbiek 24, az utóbbiak 20 százaléka jelezte, hogy munkatársak felvételére készül. A létszámcsökkentés többnyire a nagyvállalkozásokra jellemző, amelyek egyébként a bővítéstől száz százalékban elzárkóznak!
A humán szolgáltatások körében megfigyelhető, hogy a korábbi csökkentési szándékot a mérsékelt létszámbővítés váltotta fel. Az ingatlan, a gazdasági szolgáltatások és a pénzügyi szektoron belül nincs változás az előző évhez/félévhez képest. A szállításban és az idegenforgalomban viszont fellelhető a létszámcsökkentési tendencia. A kereskedelemben is romlott a helyzet. A korábban létszámbővítést sejtető cégek 27 százalékos részaránya a felére csökkent (13,2 százalék). Az építőiparban viszont mérséklődött az elbocsátást tervezők száma.
A legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok (21,3 százalékban) terveznek létszámbővítést, míg leépítést a részvénytársaságok (22,2 százalékuk).
Domi Zsuzsa
