×

Országok és szokások

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 14. számában (1999. február 15.)

 

A Gazdasági Minisztérium 1998 decemberében tárta a közvélemény elé az érdekegyeztetés reformját előkészítő dokumentumot, a Társadalmi Párbeszéd Rendszerének szakmai koncepcióját. Az érdekképviseleti szervezeteknél azonban a tárca terveinek vegyes fogadtatása volt. Talán nem haszontalan megismerni néhány európai ország gyakorlatát, mindenekelőtt az EU országaiban kialakult rendszerek működésének tapasztalatait.

 

Az érdekegyeztetés szakirodalmával polcokat lehetne megtölteni a fejlett piacgazdaságok könyvtáraiban, ám egységes modell nem alakult ki. Mi több, az érdekegyeztetés fogalmát sem használják. Helyette a kollektív alku (collective bargaining) és a társadalmi párbeszéd (social dialogue) kifejezéssel illetik azt a folyamatot, amelynek keretében a kormányok, munkaadók és munkavállalók formálják a munka világát.

A munkaügyi kapcsolatokba való állami beavatkozás mértéke más és más az európai országok esetében. A Benelux államokban, Franciaországban, Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban az állam kulcsfontosságú szerepet vállal, de nem sérti a szociális partnerek autonómiáját. A kontinens többi országában az állam a kollektív alkuk rendszerét támogatja, szabályozza azok feltételeit.

Ezzel szemben az európai szokásoktól előszeretettel elkülönülő Nagy-Britanniában a hatalom egyáltalán nem avatkozik be a szociális partnerek kapcsolatába.

Benelux gyakorlat

A három Benelux államban a kormányok jelentős szerepet játszanak a munkaügyi kapcsolatok alakításában, szigorú és részletes törvények írják elő a kollektív szerződések feltételeit, a minimálbérekre és az elbocsátásokra vonatkozó szabályokat.

Belgiumban a szociális párbeszéd legfontosabb és leghatékonyabb szereplői az ágazati vegyesbizottságok, amelyeknek a legfőbb feladata az ágazati keretmegállapodások elkészítése. Országos szintű tárgyalási fórum a társadalmi parlamentnek is nevezett Nemzeti Munkaügyi Tanács. A tanácsban megkötött megállapodások gyakran évekre előre kijelölik a társadalmi fejlődés irányait.

Luxemburgban a társadalmi párbeszéd háromoldalú konferenciák rendszerében valósul meg. A munkaadói szervezeteket törvény kötelezi a kollektív tárgyalásokon való részvételre, sőt a megállapodás megkötésére is. Törvény írja elő a munkabékét, így sikertelenség esetén a Nemzeti Konfliktuskezelő Központ lép közbe, amely akár döntőbíráskodásig is viheti a vitát.

Hollandiában a munkaügyi kapcsolatokat az állam erőteljesen befolyásolja, a hierarchia szigorú mind a szakszervezetek, mind a munkáltatók körében. Ez azonban nem gátolja, hogy a legfőbb tripartit fórumon, a Social Economic Council (Társadalmi Gazdasági Tanács) tárgyalásain együttműködjenek. Emellett működik egy magánalapítvány is, a Foundation of Labour (Munkaügyi Alapítvány), amelynek célja a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek közötti hatékony kapcsolat ápolása.

Gyenge munkaadók és munkavállalók

Franciaországban a társadalmi párbeszéd intézményes formái nem igazán alakultak ki, a munka világa megosztott. Az érdekegyeztető tárgyalásokon az állam szerepe a meghatározó. Befolyását jórészt annak köszönheti, hogy országosan a munkavállalók mintegy 23 százalékát foglalkoztatja. A munkaadói szervezetek elismertsége és autonómiája igen kétséges, a munkavállalói oldal ereje csekély. A munkaügyi kapcsolatok Franciaországban nem vállalati, hanem iparági vagy ágazati szinten érvényesülnek. A kollektív szerződések is ezen a szinten köttetnek, minden ágazat saját fórumán.

A munkaadók vállalati szinten elleneznek mindenféle szakszervezeti működést. Ennek magyarázatát abban a hagyományosan francia felfogásban kell keresni, amely szerint egyedül a munkáltatók viselik a döntések kockázatát, ők felelnek a vállalkozás sikeréért. A szakszervezetek ezt akceptálva nem élnek a helyi nyomásgyakorlás eszközével.

A francia munkaügyi kapcsolatok legmagasabb szintű fóruma a Szociális Gazdasági Tanács, amelyben az államnak, mint legnagyobb munkáltatónak, s mint a munkavállalói jogok legfőbb őrének tekintélyes befolyása van.

Délen a politika meghatározó

Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban a munkaügyi kapcsolatokban az állam ugyancsak jelentős szerepet vállal. Az állam befolyását egyrészt jogi eszközökkel érvényesíti (például a munkakörülmények szabályozása, elbocsátási eljárások meghatározása), másrészt a szoros szakszervezeti kapcsolatok miatt a politikai pártoknak is módjuk van a nyomásgyakorlásra. A politikai kapcsolatok Olaszországban is erőteljesek.

Spanyolországban a szabályozott kollektív alku az elfogadott. Az ágazati szintű kollektív megállapodások szinte kizárólag a bérmegállapodásokra szorítkoznak. Nagyobb vállalatok jellemzően kétéves időtartamra, a kisvállalkozások egy évre szerződnek. Egy 1994-ben megalkotott törvény bővítette a kollektív szerződésbe foglalható kérdések körét, így lehetővé vált a munkafeltételekkel, a szakszervezeti képviselettel és a társadalombiztosítással kapcsolatos problémák rendezése is.

Az olasz modellt egyszerre jellemzi a centralizáltság és a decentralizáltság. A törvények a szociális partnerek számára nem teszik kötelezővé a képviseletet, ám a szakszervezeteknek kezdeményező szerepet biztosítanak. A társadalmi partnerek relatív szerződéskötési autonómiával rendelkeznek, de az állam – a szakszervezetekhez fűződő politikai kapcsolatai révén – is igyekszik részt vállalni a tárgyalásokon. A megállapodásos rendszer két szinten működik. A nemzeti szintű tárgyalásokon országos kollektív szerződéseket készítenek elő, amelyek a bérek tekintetében két évig, egyéb esetekben négy évig érvényesek. Az országos szerződések adnak iránymutatást az üzemi szintű megállapodásokhoz.

Görögországban és Portugáliában nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget a kollektív szerződéseknek. Leginkább csak a bérekkel kapcsolatos egyezségeket rögzítik bennük. Az ágazati megállapodásokhoz egy speciális bizottság, a Standing Committee for Concentration (Koncentrációs Állandó Bizottság) állapít meg direktívákat.

Nagy-Britannia, a különc

Nagy-Britanniában nem jellemző, hogy az állam beavatkozna a munkaügyi kapcsolatokba. Az állam a felekre hagyja a viták megoldását, a törvények nem kényszerítenek tárgyalási kötelezettséget a szociális partnerekre. A kollektív alku rendszere az önkéntességre épül, a törvényi szabályozás elenyésző. A kollektív szerződések nem ipari vagy ágazati, hanem üzemi szinten köttetnek. Betartásuk nem kötelező a felekre nézve, kizárólag hivatkozási pontként szolgálnak. A törvények a szakszervezeteknek nem adnak szerződéskötési jogot. Csupán a munkaadó belátásán, illetve a szakszervezet rátermettségén múlik, hogy egyáltalán létrejön-e tárgyalás a partnerek között.

Vitás kérdésekben a felek a brit munkaügyi döntőbírói szolgálathoz, az ACAS-hez fordulhatnak, bár az itt született döntések sem kötelező érvényűek, végrehajtásuk a feleken múlik. Az ACAS foglalkozik a „munkaügyi kapcsolatok helyes gyakorlatának kódexé"-nek fejlesztésével is, amely a munkaügyi bíróságok ítélkezéséhez szolgál alapul. Az egyes ágazatok érdekképviseletei országos fórumokat is működtetnek. Az országos szintű megállapodások két szervezet közreműködésével jöhetnek létre: egyrészt az önkéntes alapon létrejött szervezet, a Joint Industrial Council (Közös Ipari Tanács) segítségével, illetve a hivatalos Wages Council (Bérügyi Tanács) közvetítésével.

A legfőbb ágazati fórum az állam által létrehozott Nemzeti Vegyes Bizottság és az alsóbb szintű vegyesbizottságok. E bizottságokba a menedzsment, illetve a munkavállalók delegálhatnak (választott) tagokat. A tárgyalásokon született megállapodások direkt és indirekt módon is befolyásolhatják a munkaügyi kapcsolatokat. Ez utóbbi oly módon érvényesül, hogy a megállapodásokat azok a munkavállalói szervezetek is kötelezőnek fogadják el, amelyek nem tömörültek szövetségbe.

Skandinávia: állami részvétel

A svéd munkaügyi kapcsolatok rendszerében meghatározó szerepet vállal az állam, de a törvényalkotásban a szociális partnerek is aktívan közreműködnek. A törvények hathatós védelmet adnak a munkavállalóknak, a munkaügyi viták rendezéséhez az állam nyújt segítséget intézményes keretek között. Finnországban a munka világa sokkal átpolitizáltabb, mint az északi országok többségében. A kormány közvetlenül szabályozhatja a jövedelmi viszonyokat és az árakat, aktívan befolyásolja az adópolitikai tárgyalásokat is. Előfordult, hogy egy-egy számottevő munkaügyi konfliktus feloldásában a köztársasági elnök is részt vett. Norvégiában az állam a társadalmi-gazdasági tervezés során komoly teret ad a szociális partnerek számára, a tripartit tárgyalásos rendszer igen elterjedt. Dániában is az állam gondoskodik a szociális párbeszéd intézményes kereteiről. Munkaügyi Döntőbírói Hivatal működtetésével segíti elő a munkaügyi konfliktusok megoldását. Kollektív alkuk megkötésére több szinten is lehetőség van, de ezeknek minden esetben a szakszervezetek és a munkaadói szervezet korábbi megállapodásán kell nyugodniuk. Országos szinten döntenek a munkavállalás általános feltételeiről (bérek, elbocsátások stb.). Ágazati megállapodás születik a munkafeltételekről, a munkaidőről és a minimális béremelések mértékéről, míg vállalati szinten jórészt az ágazati döntések megerősítése történik.

A szomszédok párbeszéde

Ausztriában a Gazdasági és Társadalmi Konzultáció intézménye nyújt állandó fórumot a szociális partnerek számára a társadalmi-gazdasági kérdések megtárgyalásához. A párbeszédet mind a szociális partnerek, mind az állam jelentősen támogatják, igaz, ez utóbbi a szociáldemokrata párton keresztül közvetlenül is kötődik a szakszervezethez. A szakszervezeti mozgalom keretein belül működtetik a tárgyalásos rendszert is, amelynek legmagasabb szintje az Ár-bér Vegyes Bizottság. Tagjai a szakszervezeti konföderáció, a kormány tagjai, a Nemzeti Bank, a gazdasági kutatóintézetek képviselői, valamint a szövetségi kancellár, aki a bizottság üléseit elnökli. A testület több albizottságot is létrehozott, köztük a Nemzetközi Albizottságot, amely a szociális dialógusra gyakorolt nemzetközi hatások következményeit kíséri figyelemmel.

Németország: párbeszéd minden szinten

Németországban minden közjóra vonatkozó kérdést tripartit konzultációkon kell megvitatni, ezért minden kormányzati szerv működtet olyan testületet, amelyben egyenlő számban képviseltetik magukat a munkaadók, a munkavállalók és a társadalmat képviselő küldöttek. A német tárgyalásos rendszer két alapelven nyugszik. Az egyik alapelv a szociális partnerek autonómiája, az állami intervenció korlátozása. Az állam kizárólag a tárgyalási feltételek tisztaságát felügyeli. A másik vezérelv a munkabéke tisztelete, amely elvárja a szociális partnerektől, hogy betartsák a megállapodásokat, és megköveteli azt is, hogy a konfliktusokat a nyitottság jegyében rendezzék, a tárgyalások kompromisszumokhoz vezessenek.

A kollektív alkuk leginkább az ágazat vagy a régió szintjén jönnek létre. A meglehetősen ritka országos tárgyalásokon inkább csak keretszerződések köttetnek.

Demeter Péter

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8394 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8394 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4984 olvasói kérdésre 4984 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8394 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8394 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4984 olvasói kérdéssel.

Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen...

Tovább a teljes cikkhez

Végkielégítés egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén

Két munkavállalónk keresőképtelen állományának lezártát követően már nem lesz alkalmas a munkakörének betöltésére. Olyan mértékű egészségromlásuk van, amely alapján -...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjasnak minősülés

Az egyik munkavállalónk február 28-án töltötte be a 65. életévét. Szervezeti okokra hivatkozással szeretnénk megszüntetni a jogviszonyát március végével. Nincs információnk arra...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Idegennyelv-tudási pótlék - az illetmény összegén kívül

A köztisztviselői garantált bérminimumba beleszámít a nyelvpótlék, vagy az illetmény megállapításánál a pótlékot azonfelül kell figyelembe venni?

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom - a jogszerző idő értékelése

Önkormányzati óvodánkban 2022. augusztus 2. óta dolgozó pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalma megállapításához a közalkalmazott 2024. január 3. napján 26 év 3 hónap...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidőkeretben elrendelt rendkívüli munkavégzés elszámolása

Munkaidőkeretben rendkívüli munkaidő elrendelése esetén a rendkívüli munkavégzés ellenértékét (a 100% pótlékot vagy 50% pótlék + pihenőnapot) az elrendelés hónapjában kell...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4984 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 260-ik lapszám, amely az 4984-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem