Az 1998-as év jelentős változásokat hozott a társadalombiztosítás szabályozási rendszerében, amelyekről igyekeztünk folyamatosan képet adni. Most áttekintjük, hogy milyen módosításokat hoz az 1999-es év a járulékfizetés szabályaiban, s hogyan alakul a fizetési kötelezettség.
Az idén a munkáltatók többségénél mérséklődik, míg a munkavállalóknál növekszik a társadalombiztosítási teher. Az új szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1998. évi LXXX. törvény 1999. január 1-jén hatályba lépett módosításai tartalmazzák. A törvénymódosításban előírt járulékbevallási és -befizetési kötelezettséget először az 1999. januárra vonatkozó – azaz februárban esedékessé váló – elszámolásra kell alkalmazni.
Munkáltatói terhek
Továbbra is egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (együttesen társadalombiztosítási járulékot), valamint baleseti járulékot és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
Társadalombiztosítási járulék
A munkáltatók által fizetendő társadalombiztosításijárulék 1999-ben 33 százalék, amely a tavalyihoz képest hatszázalékos csökkenést jelent. A társadalombiztosítási járulékon belül az egészségbiztosítási járulék 15 százalékról 11 százalékra csökken, míg a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék helyett 22 százalék lesz.
A járulék alapja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál figyelembe kell venni, továbbá a kis összegű kifizetések, természetbeni juttatások adóalapként meghatározott része, amennyiben azt a biztosított kapja.
Nem minősül járulékalapnak:
- a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,
- a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely nem haladja meg havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 115 százalékát,
- a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatónak a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt végzett munkájáért az említett intézménytől kapott díja – legfeljebb azonban a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegének kétszerese -, feltéve hogy a munkavégzés az erről szóló kormányrendelet szerinti munkalehetőség keretében történik, és feltéve hogy a díjazás alapjául szolgáló munkavégzés abban az intézményben történik, amelylyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll.
Baleseti járulék
A baleseti járulék mértéke a felére csökkent, hiszen a tavalyi 10 százalék helyett az idei évben 5 százalékot kell ezen a jogcímen befizetni. Ez a kötelezettség a társadalombiztosítási szabályok szerint kiegészítő tevékenységet folytató társas és egyéni vállalkozókat terheli, tehát azokat, akik saját jogú nyugdíjasként végeznek vállalkozói tevékenységet.
Társas vállalkozó balesetijárulék-alapja a neki kifizetett, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem, egyéni vállalkozónál pedig a tevékenységből származó vállalkozói kivét, amennyiben pedig átalányadózó, akkor az átalányadó alapját képező jövedelem.
A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy nem változtak a betegszabadság, illetve a táppénz munkáltatókra vonatkozó rendelkezései. A munkáltató – maximum évi 15 napra – továbbra is köteles betegszabadságot fizetni a nála munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelenségekor. Az ellátás összege a távolléti díj – a munkaszerződésben meghatározott, de a pótlékokkal csökkentett bér – 80 százaléka. A munkáltatónak a betegszabadság idején is fizetnie kell a társadalombiztosítási járulékot és az egészségügyi hozzájárulást. Továbbra is a munkáltató fizeti a biztosítottnak a betegszabadság kimerítését követő keresőképtelenségekor járó táppénz egyharmadát.
Egészségügyi hozzájárulás
Az egészségügyi hozzájárulás nemrégiben megváltozott szabályaival előző havi lapszámunkban részletesen foglalkoztunk, ezért most csak röviden szólunk róla. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége jellemzően a munkáltatót terheli, csak kivételesen a magánszemélyt. Az új szabályok szerint a korábbi tételes – havi fix összegű – hozzájárulás mellett bizonyos jövedelmek után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetendő. A tételes egészségügyi hozzájárulást az olyan, nem havonta kifizetendő jövedelmek után is fizetni kell, amelyeknél a munkavégzésre irányuló tevékenységért egy napra járó öszszeg eléri a mindenkori minimálbér 30 százalékának harmincadrészét. A tételes egészségügyi hozzájárulás mértéke 1999-ben a tavalyi 2100 forintról 3600 forintra emelkedett. Az idén a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak nem kell ezt a hozzájárulást fizetnie, de a társas vállalkozásnak igen.
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a társadalombiztosítási járulékkal nem terhelt jövedelmek egy részére vonatkozik.
| Fogalmak |
|---|
|
járulék: a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási járulék (ez utóbbi kettő együtt: társadalombiztosítási járulék), a táppénz-hozzájárulás, a baleseti járulék.
foglalkoztató:
foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. társas vállalkozó:
egyéni vállalkozó:
kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. |
A biztosítottak terhei
Mint azt már említettem, a biztosítottak számára megnövekedett terheket hozott az új év. A korábbi összesen 10 százalékos helyett 11 százalékos járulékkal kell számolniuk, ezen belül az egészségbiztosítási járulék mértéke maradt a tavalyi 3 százalék, a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke azonban 7 százalékról 8 százalékra nőtt.
A magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjbiztosítási járuléka maradt a tavalyi szinten, azaz 2 százalékon, pénztári tagdíjuk azonban 6 százalékra emelkedett.
Az egyéni járulékok (tagdíjak) alapja a természetbeni juttatás kivételével továbbra is az az összeg, amely után a munkáltató társadalombiztosítási járulékot fizet.
A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény szerint az egyéni járulékfizetés alapjának felső határa 5080 Ft/nap.
A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése
Lényeges változás történt a járulékkötelezettség teljesítésének eljárási szabályaiban. A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem után köteles megállapítani a járulékok alapját és összegét, levonni a biztosítottat terhelő járulékot, valamint a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig bevallani és befizetni az illetékes igazgatási szerveknek a tárgyhavi járulékokat.
A tárgyhavi jövedelemkifizetéssel egyidejűleg a foglalkoztató a biztosítottat írásban tájékoztatja az utána fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és egészségügyi hozzájárulásról, a tőle levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékról, valamint tagdíj összegéről.
Összesítő bevallás
A foglalkoztatónak havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig összesítő bevallást kell benyújtania az illetékes igazgatási szervhez. A bevallásnak tartalmaznia kell:
- a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék alapját és összegét;
- a foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, baleseti járulék és táppénz-hozzájárulás alapját és összegét;
- társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó és társadalombiztosítási ellátást folyósító foglalkoztatónál az általa a tárgyhónapban kifizetett társadalombiztosítási, valamint a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt egyéb ellátás összegét;
- a tárgyhónapban külön jogszabály alapján az ellátás után a kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés összegét;
- a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség által a gazdálkodó szervezethez befizetett járulékok alapját és összegét.
A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak el kell számolnia a bevallásban szereplő járulékok terhére az általa folyósított társadalombiztosítási ellátásokat, valamint a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt egyéb ellátás összegét, továbbá a kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés összegét, és meg kell fizetnie a különbözetet. A bevallásban feltüntetett ellátás az illetékes igazgatási szerv által folyósított ellátásnak minősül, a folyósítás időpontjának a fizetési kötelezettség teljesítésének határidejét kell tekinteni.
Amennyiben a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó és társadalombiztosítási ellátást folyósító foglalkoztató által folyósított ellátás meghaladja a tárgyhónapban fizetendő járulékok összegét, a foglalkoztató – választása szerint – igényelheti a különbözet megtérítését az illetékes igazgatási szervtől, vagy a következő hónapokban fizetendő járulékok összegénél érvényesítheti azt. Az illetékes igazgatási szerv a megtérítési igényt a benyújtástól számított 15 napon belül köteles teljesíteni.
Az egyéni vállalkozó akkor köteles benyújtani az összesítő bevallást, ha a járulékalapot képező jövedelmének (vállalkozói kivét) a havi összege meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. Amennyiben az egyéni vállalkozónak a tárgyhónapban nincs bevallási kötelezettsége, az igazgatási szerv a tárgyhavi járulékfizetési kötelezettséget a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének figyelembevételével határozza meg. A vállalkozó nyilatkozhat úgy is, hogy havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg a járulékot.
Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, akkor minden negyedévet követő hónap 12-éig köteles bevallani és megfizetni a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti járulékot.
A magánnyugdíjpénztár tag egyéni vállalkozó az előbbiek szerint köteles a bevallást benyújtani és a tagdíjat megfizetni. Az egyéni vállalkozó ilyenkor is nyilatkozhat úgy, hogy a tagdíjat havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.
A bevallás módja, formája
Az összesítő bevallás és a magánnyugdíjpénztáraknak megküldendő bevallás az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy az igazgatási szerv által rendelkezésre bocsátott számítógépes program felhasználásával elektronikus adathordozón is benyújtható.
Az illetékes igazgatási szerv a magánnyugdíjpénztártól érkezett megkeresés alapján lefolytatott eljárásával összefüggésben, az eljárás lefolytatásának eredményeként megállapított elmaradt járulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjkövetelés kapcsán befolyt összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az érintett magánnyugdíjpénztárak között a követelések arányában osztja meg.
Amennyiben a foglalkoztató a biztosított mulasztásából eredően nem, vagy nem megfelelő összegben vonta le az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, a tudomására jutás időpontjától számított 30 napon belül a munkabérből való levonásra vonatkozó szabályok szerint a biztosított munkabéréből vagy egyéb juttatásából levonhatja azt.
Folyószámla-egyenleg
Az igazgatási szerv a járulék fizetésére kötelezettet folyószámlájának augusztus 31-i egyenlegéről október 31-ig értesíti, ha tartozásának vagy túlfizetésének összege meghaladja az 1000 forintot. Az 1000 forintot meghaladó tartozásnál külön ki kell mutatni a felszámított késedelmi pótlékot.
APEH
Az előzőekben olyan sokat említettük "az illetékes igazgatási szervet", hogy itt az ideje egy kicsit megismerkedni vele. 1999. január 1-jétől felálltak az APEH új "hadosztályai", a járulékigazgatóságok. Ez azt jelenti, hogy a megyei egészségbiztosítási pénztárakat, illetve a társadalombiztosítás járulékbeszedéssel foglalkozó területi és országos szerveit mostantól az APEH irányítja. Nevük ezentúl APEH-járulékigazgatóság, azaz JAPEH. Ezzel a társadalombiztosítási járulékok elsőfokú adóhatósága a MEP helyett az APEH területileg illetékes járulékigazgatósága, a másodfokú ügyintézés pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól az APEH központjához került. Felügyeleti intézkedésre a Pénzügyminisztérium jogosult.
Az adó- és járulékbeszedési hatóságok összevonása ellenére 1999-ben a társadalombiztosítási járulékokkal foglalkozó igazgatóságok gyakorlatilag ugyanúgy, többnyire ugyanazon a helyen működnek majd, mint eddig. Tehát a járulékok fizetésére kötelezettek a módosított, de főbb elemeiben már ismert bevallási és befizetési előírások szerint teljesíthetik kötelezettségüket. A járulékügyekben való eljárási szabályokat a társadalombiztosítási és az adózás rendjéről szóló törvények együtt tartalmazzák.
Az egészségügyi hozzájárulást azonban az idén az APEH számára kell bevallani és megfizetni, mégpedig a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok szerint. Így tehát a foglalkoztatóknak minden hónap 12-éig kell fizetniük, bevallást pedig méretüktől függően havonta, negyedévente vagy évente kell benyújtaniuk.
Az adó és a társadalombiztosítási járulék beszedése várhatóan 2001-től kerül közös irányítás alá. Ennek oka a két szervezet eltérő információs rendszerében keresendő, hiszen jelenleg a járulékokat TAJ-számon, az adót pedig adószámon tartják nyilván.
