Az utóbbi években a gazdálkodó szervezetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, a környezeti károk megelőzésére, illetőeg enyhítésére. Mindez persze annak is köszönhető, hogy a jogi szabályozás egyre több norma megszegéséhez fűz komoly szankciót, és egyes munkahelyeken kötelező a környezetvédelmi szakemberek alkalmazása.
Az európai uniós csatlakozásunkról a közelmúltban megkezdett tárgyalássorozat kiemelten kezelt témaköre a környezetvédelem. Az előzetes vizsgálatok ugyanis azt mutatták, hogy ez egyike azoknak a területeknek, ahol a legnagyobb az elmaradásunk. Mindez azzal áll összefüggésben, hogy a környezetvédelem évtizedeken keresztül mostohagyermeke volt mind a kormányzatnak – központi és helyi szinten egyaránt -, mind pedig a vállalatoknak. Ez pedig oda vezetett, hogy jelentős, bár az utóbbi éveknek köszönhetően mind kisebb lyukak tátonganak a szabályozásban, a gazdálkodó szervezetek pedig elmulasztottak figyelmet fordítani a környezetkímélő technológiák alkalmazására és a környezetbarát szemléletmód befogadására.
Ezért is volt nagy jelentőségű lépés a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény megalkotása, amely több más, a nyugati normákkal konform előírás mellett bevezeti a környezetvédelmi megbízott, illetve a környezetvédelmi biztos fogalmát.
Környezetvédelmi megbízott foglalkoztatása
A törvény 108. §-ának szóhasználata szerint a kormány által jogszabályban meghatározott környezethasználatok esetében – a környezetvédelemmel öszszefüggő feladatok ellátása érdekében – a környezethasználónak megfelelő szakismerettel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia vagy megbíznia (környezethasználat alatt a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó, hatósági engedélyhez kötött tevékenységet kell érteni).
A törvény végrehajtására kiadott 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet melléklete felsorolja a környezetvédelmi megbízott alkalmazásához kötött környezethasználatokat, megengedve, hogy a tevékenységén belül többfajta környezethasználatot megvalósító, illetve több telephelyet üzemeltető környezethasználó csak egy környezetvédelmi megbízottat foglalkoztasson.
A kormányrendelet két csoportot állít fel, részben a tevékenységek jellege, részben a termelés volumene alapján. Az A csoportba tartozó környezethasználatok esetén a környezetvédelmi megbízottra szigorúbb képesítési előírások érvényesek, mint a B kategóriákba soroltakra. E tevékenységek teljes körű ismertetése meghaladja a cikk terjedelmi korlátait, ezért csak példálódzó jelleggel említünk néhányat közülük.
- Az A kategóriába tartozó tevékenységek: bányászat, a cellulóz- és papírgyártás, a kokszgyártás, a műtrágyagyártás, a gumitermékek gyártása, az üveg- és üvegtermékek gyártása, a cementgyártás, a kohászat, a fényforrás- és világítóberendezés-gyártás, a vegyi szálak gyártása, a járműgyártás, az erőművek, a vasúti, vízi és légi szállítás, a hulladékégetés, a veszélyes hulladék tárolása, égetése és lerakása.
- Néhány a B kategóriás tevékenységek közül: növénytermelés és kertészet, állattenyésztés, tőzegkitermelés, növényolajgyártás, tejtermékek gyártása, keményítőgyártás, cukorgyártás, élesztőgyártás, farost-, faforgács lemez gyártása, fagyásálló anyagok gyártása, ragasztók gyártása, kerámiagyártás, mészgyártás, víztározás, gépjárműüzemanyag-nagykereskedelem, közlekedési pályák, repülőterek üzemeltetése, kórházak, klinikák, települési folyékony és szilárd hulladék szállítása (ezeknél a tevékenységeknél a kormányrendelet meghatározza, hogy milyen kapacitás fölötti működéshez kell környezetvédelmi megbízottat alkalmazni).
- Néhány tevékenység azok közül, ahol a termelés volumene dönti el, hogy a környezethasználat A vagy B kategóriába tartozik-e: húsfeldolgozás, szesz- és szeszesital-gyártás, textilkikészítés, nyersbőrcserzés, kőolaj-feldolgozás, szerves és szervetlen vegyi alapanyagok gyártása, festék- és bevonóanyag gyártása, gyógyszergyártás, tisztító- és testápolószer-gyártás, fémek felületkezelése, akkumulátorgyártás, nyomtatott áramkör előállítása, víztermelés, -kezelés, elosztás, veszélyes hulladék kezelése, mosás és vegytisztítás stb.
Várható, hogy a jövőben az egyes ágazati környezetvédelmi jogszabályokban is felbukkannak a környezetvédelmi megbízottakkal kapcsolatos előírások. A jelenleg hatályosak közül megemlítjük a települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltatás ellátásáról szóló 16/1995. BM-KTM együttes rendeletet, amely egyebek mellett kimondja, hogy a szolgáltatónak környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia.
Csőd- és felszámolási eljárás
Örvendetes módon a hatályos csőd- és felszámolási jog is különös figyelmet szentel a környezetvédelem kérdéseinek. Ennek egyik jele, hogy a felszámolási eljárás során az adós gazdálkodó szervezet vezetője köteles nyilatkozatot tenni a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírság- vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származik. Ennek a nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az egyes telephelyeken dolgozik-e környezetvédelmi megbízott.
A környezetvédelmi megbízott feladata
Nemcsak munkaviszony keretében, hanem megbízással is lehet környezetvédelmi megbízottat alkalmazni. Jogait, kötelezettségeit és feladatainak részletezését azonban mindig írásban kell rögzíteni.
A megbízott alapvető kötelessége előzetesen felhívni a szervezet minden szerve és tisztségviselője figyelmét arra, hogy valamely tervezett intézkedés környezetvédelmi előírást, jogszabályt sért. Ha a környezethasználó veszélyes anyag szállításával, szállításra előkészítésével, szállításra való feladásával kapcsolatos tevékenységet is folytat, a megbízott feladata az is, hogy gondoskodjék azokról a módszerekről, eszközökről, intézkedésekről, amelyek eredményeként a szállítás megfelelő biztonsági feltételek között mehet végbe, valamint a veszélyes áruk szállítási folyamatában részt vevők körében a tevékenységgel járó veszélyek és a megelőzés módjainak tudatosításáról, rendszeres oktatásáról, a biztonsági előírások, követelmények megtartásáról.
Ki lehet környezetvédelmi megbízott?
Általános elvárások
A törvény meghatározza azokat a követelményeket, amelyeknek valamennyi környezetvédelmi megbízottnak meg kell felelnie. Az alsóbb rendű jogszabályok pedig tovább finomítják a képesítési feltételeket. Nem lehet környezetvédelmi megbízott, aki büntetett előéletű vagy akit a környezet sérelmével vagy veszélyeztetésével kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, az ítélet hatálya alóli mentesülésig.
Speciális elvárások
Szigorúbb előírások érvényesek a fent említett 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet A kategóriájába sorolt környezethasználatokra. Ilyenkor a megbízott képesítési feltétele:
- környezetmérnöki képesítés, vagy
- felsőfokú természettudományi vagy műszaki végzettség és felsőfokú környezetvédelmi képesítés, vagy
- felsőfokú természettudományi vagy műszaki végzettség és 3 év környezetvédelem területén szerzett gyakorlat.
Ezen túlmenően, ha a környezethasználó veszélyes anyag szállításával, szállításra előkészítésével, szállításra való feladásával kapcsolatos tevékenységet is folytat, a megbízottnak veszélyes áru ügykezelői képesítéssel is rendelkeznie kell.
A rendelet a munkaviszonyban állóknál a hatálybalépéstől számított 3 évre türelmi időt biztosít a követelmények teljesítésére – tehát leghamarabb 1999 októberétől kell figyelembe venni -, azok számára pedig, akiknek a nyugdíjkorhatár eléréséhez 5 évnél kevesebb idő van hátra, felmentést ad a képesítési előírások alól.
A B csoportba sorolt tevékenységeknél elegendő legalább
- középfokú végzettség és középfokú környezetvédelmi képesítés, vagy
- középfokú végzettség és alapfokú környezetvédelmi képesítés, valamint 3 év környezetvédelmi gyakorlat.
E feladatok ellátására szolgál tipikusan a környezetvédelmitechnikus-képzés. A jelölteknek érettségi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, s a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által összeállított vizsgakérdésekre kell megfelelniük a szóbeli, gyakorlati és írásbeli vizsga során.
A honvédelmi miniszter – a 24/1997. (XI. 6.) HM rendeletben – a fentiektől némileg eltérően határozta meg a környezetvédelmi megbízott helyzetét, szerepét és alkalmazási feltételeit. E szerint a környezetvédelmi megbízott a katonai szervezet vezetőjének közvetlen vezetése alatt áll, feladatait, jog- és hatáskörét a szervezet vezetője belső rendelkezésben állapítja meg. Az A csoportba sorolt tevékenységeknél alkalmazási feltétel a felsőfokú katonai és környezetvédelmi képesítés, míg a B kategóriás tevékenységeknél felsőfokú természettudományi, műszaki vagy katonai végzettség és legalább középfokú környezetvédelmi képesítés szükséges. A veszélyes anyag szállításával, szállításra előkészítésével, szállításra való feladásával kapcsolatos tevékenységnél a megbízottnak veszélyes áru ügykezelői képesítéssel itt is rendelkeznie kell.
Egyéb szakemberek a környezetvédelemben
Ma már cégek sokasága szakosodott valamely környezetvédelmi probléma megoldására, a környezeti ártalmak elhárítására s a különböző környezeti státusok átvilágítására, közkeletű szóval a környezeti auditálásra.
E helyütt négyfajta vizsgálatról szólunk röviden, amelyek közül egyik sem nélkülözheti környezetvédelmi szakemberek bevonását.
Környezeti állapotfelmérés
A legszűkebb keresztmetszetű vizsgálat a környezeti állapotfelmérés. A törvény szerint a környezethasználó jogutód nélküli megszűnésekor a felszámolás vagy végelszámolás során, illetve az állami vagyon hasznosítása és értékesítése során, állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési költségeit. A környezeti állapotfelmérés hasonlít a későbbiekben taglalandó felülvizsgálathoz, de csak a reparációs kiadásokra koncentrál.
Környezeti hatásvizsgálat
Környezeti hatásvizsgálatot kell végezni mindazon tevékenységeknél, amelyeknél a tevékenység megkezdésének feltétele a környezetvédelmi felügyelőség által kiadott környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedése. Ezeket a tevékenységeket a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Nem meglepő módon ezek a tevékenységek szinte teljesen lefedik azokat a tevékenységeket, amelyek végzéséhez környezetvédelmi megbízottra van szükség – igaz, a kör ebben az esetben valamivel nagyobb sugarú.
Környezetvédelmi felülvizsgálat
Környezetvédelmi felülvizsgálatot a környezetvédelmi hatóságok rendelhetnek el az alábbi esetekben:
- ha környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlelnek, vagy
- valaki környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat, vagy
- valaki a környezetet veszélyeztető tevékenységet folytat kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen, vagy
- ha a környezetvédelmi engedélyben vagy egyéb, a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozatban alapul vett körülmények megváltoznak.
Az érdekelt saját költségén maga végezheti a felülvizsgálatot, illetőleg ilyen vizsgálat végzésére feljogosított személlyel vagy szervezettel végeztetheti el azt. A 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet tartalmazza, hogy ezt a vizsgálatot csak a környezetvédelmi minisztérium névjegyzékébe felvett személyek folytathatják le. A névjegyzékbe az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kerülhet, aki vagy amelynek tagja vagy alkalmazottja büntetlen előéletű, szakirányú felsőfokú természettudományi vagy műszaki végzettséggel, valamint egyetemi végzettségnél 2 év, főiskolai végzettségnél 5 év – a környezetvédelem területén szerzett – szakmai gyakorlattal rendelkezik. A környezetvédelmi szakmérnöki képesítés vagy a környezetvédelmi szakértői engedély kiváltja a szakmai gyakorlat igazolásának kötelezettségét.
Környezetvédelmi teljesítményértékelés
A környezetvédelmi teljesítményértékelés önkéntes környezeti felülvizsgálatnak tekinthető, amit az adott szervezet a saját elhatározásából végeztet el – legtöbbször az esetleges későbbi felelősség kizárása vagy korlátozása céljából. Tipikusan vállalatfelvásárlások előtt végzik el: amikor az aggódó, többnyire külföldi vevőjelölt ragaszkodik egy olyan dokumentumhoz, amely biztosítja arról, hogy az általa megvásárlandó cég nem hagy maga mögött olyan környezetkárosítást, amelyért utólag neki kell helytállnia.
A környezetvédelem jó befektetés?
E rövid ismertetőből reményeink szerint kitetszett, hogy mind nagyobb számban és mindinkább bővülő körben van szükség a környezetvédelemben jártas szakemberekre. Igazán örömteli azonban az lenne, ha a vállalkozások nem kizárólag azért foglalkoztatnának ilyen kollégákat, mert muszáj", hanem mert azonosulnak a környezetvédelem céljaival, s belátnák, hogy a környezetvédelem nem a hatóságok által kiagyalt, költségnövelő szükséges rossz", sokkal inkább a jelen és a jövő generációinak egészséges életéhez elengedhetetlen és ezért busásan megtérülő befektetés.
| A környezetvédelmi biztos |
|---|
| A törvény nemcsak gazdálkodó szervezetek számára írja elő speciális képzettséggel rendelkező szakemberek alkalmazását, hanem a közigazgatásban is. Legalábbis a törvény értelmében a kormánynak meg kellene határoznia, hogy milyen szerveknél kell környezetvédelmi biztost – vélhetően a környezetvédelmi megbízottal azonos vagy hasonló szerepkörben és feltételek mellett – foglalkoztatnia. Ez a rendelet azonban még nem született meg. Talán mégis remélni lehet, hogy ez a tisztség nem csupán formális lesz, hanem olyan szakemberekkel betöltendő, akik mindenhol a környezetvédelem érdekeit képviselik, legyen szó akár az ipari, a mezőgazdasági vagy a közlekedési ágazatról. |
