×

Ügyintézés a tb-nél

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 5. számában (1998. május 15.)

 

Vicclapok és vitriolba mártott tollú glosszaírók kedvelt témája a lassú, szövevényes, ámde bizonytalan társadalombiztosítási ügyintézés. Az újságok fotói és a tévéhíradók, főként a szokásos évi tb-bevallás idején, előszeretettel mutatják a Fiumei úti egészségbiztosítási székház előtt kígyózó sorokat. Ezért, no meg miután az ügyek jelentős részét intézik itt, megkérdeztük Asztalos Gézáné dr.-t, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóját: mi az oka annak, hogy a század végén szinte elviselhetetlen állapotok uralkodnak az egészségpénztárnál?

 

A pénztár igazgatóját nyilvánvalóan bosszantja a Fiumei út kétes népszerűsége. Nem csak, sőt nem is elsősorban ők tehetnek arról, hogy elavult viszonyok között, elavult módszerekkel dolgoznak, hogy gyakran még a tb-nél dolgozók is csak nagy nehézségek árán ismerik ki magukat a folyton változó jogszabályok között, vagyis hogy olyan negatív a megítélésük, amilyen.

– Amióta a társadalombiztosítási jogszabályok előkészítése a biztosítóktól a Pénzügyminisztériumhoz került, ha lehet a korábbinál is nagyobb az összevisszaság a tb-szabályok terén. A PM-nél alapvetően fiskális szemlélet uralkodik, és senki sincs tekintettel arra, hogy a törvények végrehajthatók-e, összeegyeztethetők-e a már meglevő jogszabályokkal, hogy a biztosító ügyfelei megértik-e a törvényekből fakadó jogaikat és kötelezettségeiket – állítja az igazgató. Ráadásul a szabályokat rendkívül gyakran változtatják, mire a tébések és az emberek végre megértik, mit is kell tenniük, a jogszabály gyakran máris módosul (vö.: a havi bevallásról vagy a floppys rendszerről hozott, majd néhány héttel később visszavont rendelkezést).

Csak a bizonytalan biztos

A régi, elavult és valóban változtatásra szorult tb-törvény helyett újat alkottak ugyan, ám mindaz, ami addig egy helyen megtalálható volt, most négy törvényből olvasható csak ki. Sőt, az olyan kérdések, mint a fizetési könnyítés, a bírság, a késedelmi pótlék és általában az összes jogkövetkezményi rendelkezés, amelyek természetszerűleg érdeklik a biztosító ügyfeleit, az ötödik, az adózás rendjéről szóló jogszabályban találhatók.

Asztalos Gézáné dr. úgy látja: az ilyen jogszabályalkotás elbizonytalanítja a polgárokat, s még tovább mérgesíti a helyzetet az egészségpénztár és ügyfelei között. A folyton változó szabályozásból a legtöbb ember ugyanis már csak azt szűri le, hogy "már megint kitaláltak a tb-nél valami hülyeséget" – idézi a mindennapokat az igazgató.

A polgár tehát jogosan ingerült, a biztosító apparátusa ugyanakkor kénytelen folyton újat tanulni, a megváltozott szabályokhoz igazodni és ahhoz igazítani a számítógépes rendszert. Emiatt azután az egészségpénztár dolgozói túlterheltek, s idejük jelentős részét ilyesmivel töltik, ahelyett hogy megpróbálnának például személyesebb kapcsolatot kialakítani az ügyfelekkel – vázolja a nem túl rózsás helyzetet az igazgató.

Az egészségbiztosítónak persze nem csupán a kusza jogszabályok miatt kedvezőtlen a megítélése, hanem a híres-hírhedt Fiumei úti székházban tapasztalható kaotikus állapotok miatt is. Asztalos Gézáné szerint erről sem a tb-nél dolgozók tehetnek.

A Fiumei úti székházat az egészségpénztár régen kinőtte, az aulában tapasztalható tumultus oka egyebek mellett, hogy itt a nyugdíjpénztárral közös ügyfélszolgálatot működtetnek. Hiába épült számukra székház a Wesselényi utcában, a Népjóléti Minisztérium megvétózta a beköltözést, így egyelőre kénytelenek máshol ingatlant bérelni. A helyzeten némileg enyhíthet, hogy hamarosan a Váci úti OEP-székházban is teljes szolgáltatást adó ügyfélszolgálatot alakítanak ki. Ez utóbbi sem oldja meg azonban a raktározási gondokat.

Az aktatengeren túl...

A pénztár a Fiumei úti épületetben nem tudja kulturált körülmények között fogadni az ügyfeleket, s az ügyintézők is egérlyukakban kénytelenek dolgozni. Az aktatenger lassan elárasztja az egész épületet. A pénztárnál 440 ezer folyószámlát kezelnek, havonta több köbméter irat elhelyezéséről kellene gondoskodni. A floppyk különleges és nem kevésbé helyigényes tárolásának kötelezettsége már csak ráadás. (A jogszabályok szerint akkor is meg kell őrizni a papíron beküldött bevallásokat, ha az floppyn is megvan, mivel csak az előbbi számít közokiratnak...)

A dokumentumokat ráadásul ma még kénytelenek úgy tárolni, hogy viszonylag könnyen hozzáférhetők legyenek, mivel az informatikai rendszer a tb-nél még gyerekcipőben jár. Asztalos Gézáné szerint ennek főként az az oka, hogy bár öt éve aláírták a társadalombiztosítási ágak informatikai fejlesztését szolgáló világbanki kölcsönszerződést, a pénzügyi kormányzat ellenállása miatt a programból eddig gyakorlatilag alig valósult meg valami.

A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítónak van ugyan adatrögzítésre és lekérdezésre is alkalmas számítógépes folyószámlarendszere, ez azonban még korántsem felel meg minden szempontból a követelményeknek.

Az igazgató azonban optimista, és úgy véli: két éven belül megvalósulhat a komplett folyószámla-nyilvántartási rendszer, amelyből már naprakészen nyomon lehet követni a járulékfizetést. Ehhez persze nagyon jó lenne – teszi hozzá -, ha a foglalkoztatók kapnának valamilyen támogatást vagy könnyítést ahhoz, hogy valóban érdekeltek legyenek a számítógépes adatszolgáltatásban. Persze még azután is eltelik jó néhány év, amíg "elkopik" a régi iratanyag. Kidobni persze akkor sem lehet, hiszen szükség van rá a nyugdíjmegállapításnál, viszont már nem kell a papírokkal egy fedél alatt élni, azok már külső irattárban is tárolhatók lesznek.

Amilyen öreg a Fiumei úti székház, olyan korszerűtlen a telefonközpontja. Kevés a fővonal, s ami az igazgató számára a legfájóbb, a központ úgy működik: ha csak eggyel több hívás is befut, mint amennyi fővonalat fogadni tudnak, a hívónak olyan visszajelzést ad, mintha nem vennék fel a telefont. Ez azután újabb adalék ahhoz, hogy a lehető legkedvezőtlenebbül ítéljék meg az egészségpénztárt.

A stabil jogi környezet, az átlátható jogszabályok, a korszerű munkakörülmények és a fejlett informatikai rendszer, vagyis mindaz, ami pozitívabbá tenné a tb megítélését az emberek előtt, s ami jobbá tenné a pénztár és az ügyfelek kapcsolatát, ma tehát még hiányzik – összegzi Asztalos Gézáné, majd ironikusan hozzáteszi: van viszont az egészségbiztosítónak olyan rossz imázsa, amiről részben a külső körülmények, részben az előző önkormányzat tehet, s ami miatt még akkor is rossz szemmel néznek a biztosító ügyintézőire az emberek, ha azok a legkörültekintőbben, a legtisztességesebben végzik a dolgukat.

Amin változtatni lehet

Az igazgató ugyanakkor elismeri: csupán a külső körülmények nem okolhatók mindenért, s hogy az egészségpénztárnál sem árt némi önvizsgálat.

– Teljességgel jogos például az a kritika, hogy az ügyintézés nálunk jóval személytelenebb, arctalanabb, mint ami elvárható lenne. Ezért június 1-jétől fokozatosan új rendszerre térünk át, amelyben minden előadóhoz állandó, 1200-1500 foglalkoztatott, illetve munkaadóik tartoznak, a könyvelőknek pedig külön egyeztetési lehetőséget teremtenek – mondta. – Így a mainál jóval személyesebb kapcsolat alakulhat ki az ügyintézők és a foglalkoztatók között, elkerülhető a felesleges, lassú és kétes hatékonyságú levelezés, a kisebb problémákat telefonon is meg lehet majd beszélni.

A tervbe vett rendszer persze akkor lesz igazán jó, ha a nyilvántartási rendszer is korszerűsödik. Akkor ugyanis nem kell feltétlenül egy évben egyszer tömegesen egyeztetni a folyószámlákat, hanem ezt meg lehet tenni ütemezetten, folyamatosan. Ily módon vitás esetekben a jelenleginél sokkal rövidebb idő alatt felvehetnék a kapcsolatot az ügyféllel, aki időben értesülne arról, hogy későn vagy keveset fizetett. Ez az igazgató szerint olyan gesztus lenne a pénztár részéről, amely akkor, amikor a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része a napi késedelmi pótlék, a foglalkoztatóknak is kitüntetett érdeke.

A munkaadó sem angyal

– Tarthatatlan, hogy a fővárosban, ahol az egészségbiztosítással kapcsolatos ügyek 40 százaléka intéződik, továbbra is ilyen rossz megítélés alá essen a pénztár. Ezen a helyzeten annak ellenére változtatni kell – hangsúlyozza az igazgató -, hogy az ügyintézők naponta 3-4 ezer, a bizonylatleadási határidő lejártakor pedig akár 15-20 ezer ügyféllel találkoznak, és hogy nagyon sok a kampányfeladat.

Abban, hogy az egészségpénztár és ügyfelei között nem mindig felhőtlen a viszony, azért a foglalkoztatóknak is van némi szerepük – vázol fel a pénztár nézőpontjából egy újabb szempontot az igazgató. Mert miközben sok a tisztességes munkáltató, aki áldoz arra, hogy minden rendben legyen, 40-45 százalékukra nem ez a jellemző. Az egészségpénztár ma 90 százalékban egyéni és társas vállalkozásokkal áll kapcsolatban, a cégekre bonyolult jogi szabályozás vonatkozik, nehezen követhető és még nehezebben számon kérhető járulék-előírásokkal, a legkülönfélébb foglalkoztatotti kategóriába sorolt dolgozókkal. A foglalkoztatók egy része ki is használja ezt a kusza helyzetet, és vagy nem is regisztráltatja magát a tb-nél, vagy ha igen, igyekszik a minimálisra redukálni a járulékfizetést. Vagy be sem vallja kötelezettségét, vagy (ez az egyéni vállalkozásokra, a betéti és közkereseti társaságokra erősen jellemző) a minimálbéren tengődnek maguk is, alkalmazottaik is.

Ez nem csupán a biztosító bevételeinek szempontjából probléma, de azért is, mert a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély vagy a nyugdíj megállapításánál csak azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, ami után megfizették a járulékot. Így azután általában bármily nagy az egyetértés a járulékok eltitkolásában munkaadó és munkavállaló között, ez addig éri meg az egyéni vállalkozónak is, amíg valami baj nem történik vagy be nem tölti a nyugdíjkorhatárt. Persze azt az egészségpénztárnál is jól tudják, hogy a foglalkoztatottak egy része kiszolgáltatott, és nem mer panaszkodni, főleg nem vitatkozni munkáltatójával.

Van a munkaadóknak olyan rétege is – színesíti a képet az igazgató -, amelyiknél állandóan vis maior helyzet alakul ki: árvíz, tűzvész, betörés sújtja őket, a lényeg, hogy minden irat megsemmisül, vagyis még ellenőrzés útján sem deríthető ki, hogy ki mennyi bérért dolgozott ott. Ez a munkáltatói kör általában nem veszi tudomásul a jogszabályokat, s annak ellenére, hogy ő nem teljesítette a kötelezettségeit, olyan kedvezményeket akar kicsikarni, amelyeket a jogszabályok nem tesznek lehetővé. Ez a helyzet azokkal is, akik nem jelentik be a biztosítónál a telephelyváltozást, s ha a postás mégis megtalálja őket, nem veszik át a levelet. Ha azután valahogy' mégis kénytelenek a biztosítóval kapcsolatba lépni, jön a lesújtó megjegyezés, hogy a tb nem polgárbarát – állítja Asztalos Gézáné. Így látják ők tehát a helyzetet.

Holott – mutat rá az igazgató – a munkaadók mindenképpen jobban járnának, ha nem titkolóznának az egészségbiztosító előtt. Ha nem tudnak időben fizetni, likviditási problémájuk van, jobban teszik, ha levelet írnak, vagy elmennek az illetékes pénztárhoz, és halasztást kérnek.

Aktuális ismeretek

– Amikor a munkáltató hajlandóságot mutat a járulékfizetésre, mi a lehető legméltányosabban járunk el. Eltitkolni viszont kár az ilyen helyzeteket, hiszen előbb-utóbb mi is rájövünk, ha nem fizet valaki.

Nagyban javíthatná az egészségbiztosító és a munkaadók kapcsolatát az is, ha az egyéni és társas kisvállalkozók körében a jövőben nem hódítana a jelenlegihez hasonló mértékben a csináld magad mozgalom. Nagyon sok vállalkozó gondolja ugyanis úgy, hogy képes megtanulni a tb-szakmát, s ha cége alapításakor vagy egyeztetésnél bemegy az egészségpénztárhoz, egyszerre mindent tudni akar. Az ilyenfajta oktatást azonban sem az ügyintézők, sem az ügyfélszolgálatok nem tudják vállalni – hangsúlyozza az igazgató.

Vállalható viszont, ami sok helyütt már gyakorlat, hogy az egészségpénztár szakemberei tanfolyamokat vagy egy-egy aktuális, sokakat érdeklő témában előadást tartanak. Kár, hogy a különböző foglalkozási ágakat összefogó érdekképviseletek, kamarák közül viszonylag kevés keresett meg bennünket – mondta Asztalos Gézáné dr.

Segédeszköz a munkáltatóknak
A foglalkoztatók jobb kiszolgálása érdekében, az ügyfelek szolgálata jegyében az egészségbiztosítónál elkészült, s talán e lapszámmal egy időben el is küldik a munkáltatóknak a jogszabályok dzsungelében való eligazodást segítő útmutatót. A fővárosban 4000-4200, az országban összesen 12-14 ezer kifizetőhellyel rendelkező munkaadó jut ily módon egy olyan, cserélhető lapokból álló, ezáltal folyamatosan frissíthető segédeszközhöz, amelyben az anyagi és az eljárásjogi szabályok, a nyomtatványok és a bizonylatolással kapcsolatos okmányok egyaránt megtalálhatók.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8394 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8394 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4984 olvasói kérdésre 4984 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8394 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8394 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4984 olvasói kérdéssel.

Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen...

Tovább a teljes cikkhez

Végkielégítés egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén

Két munkavállalónk keresőképtelen állományának lezártát követően már nem lesz alkalmas a munkakörének betöltésére. Olyan mértékű egészségromlásuk van, amely alapján -...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjasnak minősülés

Az egyik munkavállalónk február 28-án töltötte be a 65. életévét. Szervezeti okokra hivatkozással szeretnénk megszüntetni a jogviszonyát március végével. Nincs információnk arra...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Idegennyelv-tudási pótlék - az illetmény összegén kívül

A köztisztviselői garantált bérminimumba beleszámít a nyelvpótlék, vagy az illetmény megállapításánál a pótlékot azonfelül kell figyelembe venni?

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom - a jogszerző idő értékelése

Önkormányzati óvodánkban 2022. augusztus 2. óta dolgozó pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalma megállapításához a közalkalmazott 2024. január 3. napján 26 év 3 hónap...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidőkeretben elrendelt rendkívüli munkavégzés elszámolása

Munkaidőkeretben rendkívüli munkaidő elrendelése esetén a rendkívüli munkavégzés ellenértékét (a 100% pótlékot vagy 50% pótlék + pihenőnapot) az elrendelés hónapjában kell...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4984 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 260-ik lapszám, amely az 4984-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem