×

Költségelszámolások kiküldetéseknél

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 5. számában (1998. május 15.)

 

A '90-es években jelentősen megnőtt a magyarországi kis- és középvállalkozások, nemkülönben a nagyvállalatok exportja. Ehhez kapcsolódóan egyre több főnök és alkalmazott tölt rövidebb-hosszabb időt külföldön cége külkereskedelmi ügyeinek intézésével. A vállalkozóknak és a menedzsereknek így nem árt tisztában lenniük azzal, hogy kiküldetésük alatt milyen címen, mekkora összegeket használhatnak fel saját célra, mekkorát a cég számlájára, mit számolhatnak el költségként, mennyit jövedelemként.

 

A külföldi kiküldetés címén szerzett jövedelmek adózása, a külföldi alkalmazottak jövedelmének megítélése 1996-tól a személyijövedelemadó-törvény szerint változott. A változás lényege, hogy az új devizakódex megjelenésével az ideiglenes és a tartós kiküldetést szabályozó kormányrendeleteket hatályon kívül helyezték, ezzel egyidejűleg 1996. január 1-jétől megszűntek az előző, 1995-ben hatályos szja-rendelkezések, és helyettük új adózási szabályok léptek életbe. Az 1996-ban bevezetett szabályok kisebb módosításokkal 1998-ra is fennmaradtak.

Az általános szabályozás lényege továbbra is az, hogy az adózás nem kötődik a devizaszabályhoz, mert az új devizatörvény 1996-tól jövedelmi korlátozásokat vagy szabályokat nem tartalmaz. Az új szabályok egységes elvet követnek: a külföldi kiküldetés minden esetére elismert költségnek tekintik az utazással, a szállással kapcsolatos kiadásokat. Az igazolás nélkül elszámolható költségeket átalányban határozzák meg, akár munkaviszonyban, akár megbízás alapján, akár egyéni vállalkozói tevékenység érdekében történik a külföldi kiküldetés.

A személyijövedelemadó-törvény szerint az igazolás nélkül elszámolható átalány a külföldi kiküldetés címén szerzett bevétel 30 százaléka, legfeljebb azonban napi 10 amerikai dollárnak megfelelő forintösszeg. [A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint számítják a napi összeget.]

Külszolgálat

A munkáltatóktól külszolgálat címén kapott összeg nem önálló tevékenységből (munkaviszonyból) származó bevétel.

A külszolgálat címén kapott összegből a jövedelem úgy állapítható meg, hogy ezen öszszegből levonható annak 30 százaléka, legfeljebb azonban a kiküldetés időtartamára számítva napi 10 amerikai dollárnak megfelelő forintösszeg, mint igazolás nélkül elszámolható költség, ha a kiküldetés időtartama egybefüggően nem éri el a 90 napot.

A 90 napon túli kinntartózkodás esetén is legfeljebb a bevétel 30 százaléka, maximum napi 10 amerikai dollárnak megfelelő forintösszeg számolható el. Ez a pénzösszeg azonban a 91. naptól kezdődően további napi 3 amerikai dollárnak megfelelő forinttal egészíthető ki a külföldön tartózkodó házastárs és kiskorú gyermek (ideértve az örökbe fogadott, nevelt, illetve mostohagyermeket is) után személyenként akkor, ha ők a saját jogukon nem minősülnek külföldi kiküldetésben/külszolgálatban levőnek, és külföldi tartózkodásuk egybefüggően több mint 90 nap.

Átszámítási árfolyamok

Fontos: mivel a külszolgálatra kapott összeg munkaviszonyból származó bérnek számít, a munkáltató az adott összeg jövedelemtartalma után az adóelőleget a rendszeres és nem rendszeres bér adóelőleg-számítására vonatkozó szabályok alkalmazása mellett állapíthatja meg. A kiküldetésre kapott díj jövedelemtartalmának meghatározásakor, függetlenül attól, hogy azt forintban vagy valutában kapja a kiutazó, az adóelőleget és az adót mindenképpen forintban kell megállapítani és megfizetni. Az átszámításnál az igazolás nélkül elismert költségrészt, a 30 százalékot vagy napi 10 amerikai dollárt, illetőleg a jövedelem megállapításához a juttatás napját megelőző hónap 15. napján érvényes, az MNB által hivatalosan közzétett devizaárfolyamot kell alkalmazni. Az olyan külföldi fizetőeszköznél, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam alapján, az átszámításnál alapul veendő árfolyamot 1998-tól nem az APEH, hanem az MNB teszi közzé a Magyar Közlönyben. Az utazás után a végelszámolásnál mind a munkáltatónak, mind a kiküldött munkatársnak nem árt tudni, hogy az adójóváírás az összes havibér (ennek részeként a külszolgálat címén kapott összeg jövedelemtartalma) után jár, annak 20 százaléka, de legfeljebb havi 4200 forint.

Kiküldetés

Ha a magánszemélyt nem a munkaviszonyával összefüggésben küldik külföldre, akkor a kiküldetésre kapott pénz az egyéb jogcímen szerzett bevételnek tekintendő. Ebben az esetben is a kapott összegből levonható annak 30 százaléka, de legfeljebb a napi 10 amerikai dollárnak megfelelő forintösszeg kiküldetés időtartamára számított része.

Általánosan javasolható tehát, hogy a kiküldött munkatárs minden egyes költségéről számlát szerezzen és azt jól őrizze meg. Az is megfontolandó, hogy döntő részben sokkal jobb a költségeket cégünk számlájára írni, mint saját zsebből fizetni.

A külföldi kiküldetésre vonatkozó előírások döntő többségükben 1998-ra is fennmaradtak.

Adómentesség

A személyi jövedelemadótörvény többszöri módosítása azonban indokolja, hogy a külföldi kiküldetésre a törvény átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. Így a külföldi kiküldetés esetén az e címen megszerzett bevételből idén levonható, ha azt költségvetési vagy önkormányzati forrásból fizették ki, az összeg 70 százaléka, jövőre pedig 50 százaléka. Emellett idén is változatlanul levonható az 1992. december 15-éig írásban megkötött szerződés alapján elrendelt külföldi kiküldetés esetén azon összeg, amely megfelel a devizaellátmány nagyságából az 1995-ös rendelkezések szerint bevételként figyelembe nem vett részből, azaz 70 százalékból, idén a 80 százaléknak, a jövő évben pedig a 70 százaléknak megfelelő összeg. Ez azt jelenti, hogy az így figyelembe vett pénznek idén 56 százaléka, jövőre pedig 49 százaléka élvez adómentességet. Ezen rendelkezések folyományaként 1998-ban, a költségvetési és önkormányzati forrásból történő folyósítás esetén, adóköteles az ideiglenes és tartós kiküldetésnél egyaránt a kifizetett összeg 70 százalékát meghaladó rész.

Az 1992. december 15-ig megkötött szerződések alapján elrendelt kiküldetésnél az alapnapidíj, tartós kiküldetésnél pedig az alapösszeg 56 százalékát meghaladó rész, azaz 44 százalék.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8394 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8394 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4984 olvasói kérdésre 4984 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8394 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8394 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4984 olvasói kérdéssel.

Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen...

Tovább a teljes cikkhez

Végkielégítés egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén

Két munkavállalónk keresőképtelen állományának lezártát követően már nem lesz alkalmas a munkakörének betöltésére. Olyan mértékű egészségromlásuk van, amely alapján -...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjasnak minősülés

Az egyik munkavállalónk február 28-án töltötte be a 65. életévét. Szervezeti okokra hivatkozással szeretnénk megszüntetni a jogviszonyát március végével. Nincs információnk arra...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik...

Tovább a teljes cikkhez

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere...

Tovább a teljes cikkhez

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház)...

Tovább a teljes cikkhez

Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél

Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív...

Tovább a teljes cikkhez

Idegennyelv-tudási pótlék - az illetmény összegén kívül

A köztisztviselői garantált bérminimumba beleszámít a nyelvpótlék, vagy az illetmény megállapításánál a pótlékot azonfelül kell figyelembe venni?

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom - a jogszerző idő értékelése

Önkormányzati óvodánkban 2022. augusztus 2. óta dolgozó pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalma megállapításához a közalkalmazott 2024. január 3. napján 26 év 3 hónap...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidőkeretben elrendelt rendkívüli munkavégzés elszámolása

Munkaidőkeretben rendkívüli munkaidő elrendelése esetén a rendkívüli munkavégzés ellenértékét (a 100% pótlékot vagy 50% pótlék + pihenőnapot) az elrendelés hónapjában kell...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4984 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 260-ik lapszám, amely az 4984-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem