16 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 102. § (3) bek.].A strandfürdő rendeltetése folytán vasárnap is nyitva tartó intézmény, így azon munkakörök, amelyek a nyitvatartáshoz kapcsolódnak (pl. pénztáros, úszómester, takarító vagy épp a folyamatos működést biztosító gépész), rendeltetésük folytán e napon is működőnek minősülnek. Nem tartoznak ide viszont azok a munkakörök, amelyekben a feladat nem kötődik közvetlenül a vasárnapi nyitvatartáshoz (pl. bérszámfejtő, könyvelő); ők ezen okból vasárnapra rendes munka­időben nem oszthatók be.Vasárnapi, rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) csak akkor jár, ha a munkavállaló vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólaga) a több műszakos tevékenység keretében,b) a készenléti jellegű munkakörben, vagyc) a kereskedelemről szóló törvény hatálya[…]

Részlet a válaszából: […] bek.]. A munkavállaló részére ehelyett 18 (mérlegelési jogkörben legfeljebb 30) Ft/km mértékű költségtérítés fizethető, haa) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek., Szja-tv. 25. § (2) bek.].A munkáltató tehát eleve csak akkor köteles a gépjárművel történő munkába járás után költségtérítés fizetésére, ha a leírt feltételek fennállnak - annak hiányában csak a tömegközlekedéssel történő utazás után kell térítést fizetnie.[…]

Részlet a válaszából: […] a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek., Szja-tv. 25. § (2) bek.].A munkába járás költségtérítése szempontjából lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik, míg a tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik [39/2010. Korm. rendelet 2. § d)-e) pont].A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e [39/2010. Korm. rendelet 7. §]. A költségtérítés szempontjából tehát nem az a lényeg, hogy a lakcímkártyán milyen adat szerepel, hanem az, hogy a munkavállaló miként nyilatkozik. A nyilatkozattal kapcsolatban előírhatja a munkáltató, hogy azt a közvetlen vezető "igazolja", de ez semmiképpen nem jelentheti azt, hogy a közvetlen vezető felelősséget vállalhatna annak valóságtartalmáért, hiszen a nyilatkozatot nem ő teszi, és személy szerint nincs joga - miként a munkáltatónak sincs -, hogy a munkavállaló magánéletének ezen aspektusát vizsgálja, ellenőrizze.Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a munkavállaló bármilyen nyilatkozatát valósként kellene elfogadni. A munkavállaló a nyilatkozatának valóságtartalmáért munkajogi és büntetőjogi felelősséggel is tartozik, hiszen a valótlan tartalmú nyilatkozattal jogalap nélküli kifizetés valósul meg, amivel kárt[…]

Részlet a válaszából: […] alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve alapbérét, egyéb időbérét, teljesítménybérét, valamint az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó teljesítménykövetelményeket [2009. évi CXXII tv. 2. § (1) bek. a)-c) pontok]. A közvetlenül vagy közvetve kitétel nem értelmezhető úgy, hogy a közzététel csak a rendszeres jövedelmekre vonatkozna, ilyen elemet a törvény nem tartalmaz. A szabályozás nem szűkítő, hanem épp ellenkezőleg, az a célja, hogy az összes juttatás, ami e jogviszonyára tekintettel került a munkavállalóhoz, nyilvánosságra legyen hozva, az átláthatóság biztosítása érdekében. Így az egyszeri juttatások is a nyilvánosságra hozatali kötelezettség alá tartoznak; a kérdés szerinti esetben pedig különösen, hiszen az ott leírt egyszeri[…]

Részlet a válaszából: […] bizalom elvesztése általában a munkavállaló munkavégzésével kapcsolatos tényállásokhoz kötődik. Önmagában nem elegendő, ha a munkáltató pusztán a bizalomvesztésre hivatkozik a felmondásban, hiszen azt valamilyen konkrét, a munkavállaló személyében (magatartásában) rejlő ok kell, hogy kiváltsa, ráadásul a felmondás okának világosnak, valósnak és okszerűnek is kell lennie [Mt. 64. § (2) bek.]. A bizalomvesztés számos konkrét tény­állást foglalhat magában, azt kimerítően felsorolni nem lehetséges. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a vezető bizalmának elvesztése - mint felmondási indok - csak a munkavállaló magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló, bizonyítható objektív tényen alapulhat [EBH 2016.24]. Bizalomvesztést alapozhat meg, ha a munkavállaló a felettesével szemben elfogadhatatlanul, tiszteletlen módon, illetve kioktató hangnemben kommunikál [BH 2021.9.267]. Mivel nem ismerjük, hogy a konkrét esetben milyen tényállás szolgált a bizalomvesztés alapjául, nem tudunk állást foglalni abban sem, hogy felmondással jogszerűen megszüntethető volt-e a munkaviszony. Az azonban általánosságban kijelenthető: nem kizárt, hogy a felmondás jogszerű oka legyen az olyan magatartás, aminek a bizalomvesztés a következménye.Ha valóban jogellenesen szüntette meg a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát, akkor a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló számára a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt [Mt. 82. § (1) bek.]. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés azonban nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 82. § (2) bek.]. A munkavállaló kártérítés helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget is [Mt. 82. § (4) bek.]. Ezen túlmenően, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor nem részesült végkielégítésben az Mt. 77. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján (ilyen lehet a szóban forgó eset is, mivel a felmondás a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával függ össze), akkor jogosult a végkielégítés összegére is [Mt. 82. § (3) bek.].Az Mt. 83. §-ának (1) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyban áll.A szóban forgó pedagógus - attól függően, hogy melyik törvény hatálya alá tartozik - az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának ga) alpontja, illetve a Púétv. 3. §-a 26. pontjának a) pontja szerint nyugdíjasnak minősül, mert a kérdés alapján megállapítható, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság). Amennyiben az Mt. hatálya alatt áll, ugyan kérheti a munkáltatótól, hogy mondjon fel neki, ám a munkáltató ezt nem köteles végrehajtani, hiszen a felmondás a munkáltató egyoldalú jognyilatkozata, arra kötelezni nem lehet. Természetesen a munkáltató dönthet úgy, hogy eleget tesz ennek a kérésnek, és felmondja a munkaviszonyt. Ilyenkor az Mt. szerinti felmondási időt biztosítani kell a munkavállaló számára [Mt. 69. § (2) bek.], és mentesítenie kell a felmondási idő fele részében a munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 70. § (1) bek.]. A felmondást a munkáltató, figyelemmel arra, hogy a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, nem köteles megindokolni [Mt. 66. § (9) bek.]. Megjegyzendő, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 77. § (5) bek. a) pont].Ha a pedagógus a Púétv. hatálya alatt áll, szintén kérheti ugyan a munkáltatótól, hogy az a jogviszonyát felmentéssel szüntesse meg, de a munkáltató ezt - hasonlóan a fentiekhez - nem köteles végrehajtani, bár itt is dönthet akként, hogy eleget tesz e kérésnek. A munkáltató felmentéssel egyébként megszüntetheti a jogviszonyt, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül [Púétv. 49. § (1) bek. e) pont], ekkor a felmentés indoka ez a tény lesz. A munkáltatónak itt is biztosítania[…]