73 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyban áll.A szóban forgó pedagógus - attól függően, hogy melyik törvény hatálya alá tartozik - az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának ga) alpontja, illetve a Púétv. 3. §-a 26. pontjának a) pontja szerint nyugdíjasnak minősül, mert a kérdés alapján megállapítható, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság). Amennyiben az Mt. hatálya alatt áll, ugyan kérheti a munkáltatótól, hogy mondjon fel neki, ám a munkáltató ezt nem köteles végrehajtani, hiszen a felmondás a munkáltató egyoldalú jognyilatkozata, arra kötelezni nem lehet. Természetesen a munkáltató dönthet úgy, hogy eleget tesz ennek a kérésnek, és felmondja a munkaviszonyt. Ilyenkor az Mt. szerinti felmondási időt biztosítani kell a munkavállaló számára [Mt. 69. § (2) bek.], és mentesítenie kell a felmondási idő fele részében a munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 70. § (1) bek.]. A felmondást a munkáltató, figyelemmel arra, hogy a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, nem köteles megindokolni [Mt. 66. § (9) bek.]. Megjegyzendő, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 77. § (5) bek. a) pont].Ha a pedagógus a Púétv. hatálya alatt áll, szintén kérheti ugyan a munkáltatótól, hogy az a jogviszonyát felmentéssel szüntesse meg, de a munkáltató ezt - hasonlóan a fentiekhez - nem köteles végrehajtani, bár itt is dönthet akként, hogy eleget tesz e kérésnek. A munkáltató felmentéssel egyébként megszüntetheti a jogviszonyt, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül [Púétv. 49. § (1) bek. e) pont], ekkor a felmentés indoka ez a tény lesz. A munkáltatónak itt is biztosítania[…]

Részlet a válaszából: […] amelyben a törvényi mértéken felül biztosít szabadságot a munkavállalónak. Az egyoldalú jognyilatkozat, így az egyoldalú kötelezettségvállalás is - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza [Mt. 15. § (4) bek.]. Ha tehát a munkáltató vállalta a törvényi mértéket meghaladóan további egy munkanap szabadság kiadását a munkavállaló részére, ez a vállalása mindaddig köti, ameddig a munkavállaló nem mentesíti alóla. A szabadságot - kevés kivétellel - az esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123. § (1) bek.],[…]

Részlet a válaszából: […] munkában töltött naptól számítandó [Mt. 80. § (2) bek.]. A munkáltató felmondása esetén legalább a felmondási idő felére kötelező felmenteni a munkavégzés alól, a munkavállaló kívánságának megfelelő ütemezésben, de legfeljebb két részletben [Mt. 70. §]. Nincs akadálya, hogy a munkáltató ennél hosszabb időre mentesítse a munkavállalót, és annak sem, hogy a felmentésre munkavállalói felmondás esetén kerüljön sor, a felmondási idő egy részére vagy akár egészére. Ezekben az esetekben tehát elválhat[…]

Részlet a válaszából: […] kérni hozzá a munkavállaló hozzájárulását [Mt. 53. § (3) bek. c) pont]. A munkáltatói ilyen tartalmú utasítás korlátját jelenti azonban a méltányos mérlegelés elve, amely alapján a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat [Mt. 6. § (3) bek.]. E szabály megsértése, az aránytalan sérelemokozás esetén a munkavállaló alappal tagadhatja meg az utasítást [Mt. 54. § (2) bek.].A Kúria egy eseti döntésében vizsgálta a méltányos mérlegelés elvének érvényesülését hasonló esetben. Abban a házastárs 80%-ban rokkant volt, akinél időnként hidegrázással és lázzal járó állapot alakult ki, amely jelentkezésekor lázcsökkentő gyógyszer bevétele válhat szükségessé; azonban a munkavállaló azonnali jelenléte és intézkedése nem volt[…]

Részlet a válaszából: […] rendelkezések részének 27. cikkével összhangban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását követő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán hivatalban[…]

Részlet a válaszából: […] álló jogosult - a 20%-os esélyteremtési illetményrészt, a 2%-os mesterfokozatért járó illetményrészt és a 4%-os hiánytantárgyak tanításáért járó illetményrészt is [Púétv. 98. § (5) bek.; 401/2023. Korm. rendelet 95/A. § (1)-(2) bek.].Az illetmény csökkentésére mód van, mivel a Púétv. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében a kinevezést a felek közös megegyezéssel módosíthatják, de ettől eltérően a munkáltató a foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi illetményének összegét egyoldalúan határozhatja meg. Azonban a munkáltatónak az illetmény egyoldalú meghatározása során gyakorolt mérlegelési joga nem korlátlan, mivel a Púétv. 43. §-ának (3) bekezdése azt is tartalmazza, hogy a korábbi illetményhez képest alacsonyabb összegű havi illetményt a munkáltató egyoldalúan csak törvényben meghatározott okból határozhat meg. Azaz: 2025. augusztus 31-ig a Púétv. 98. §-ának (2) bekezdése szerinti mérlegelési szempontok alapján alátámaszthatónak kell lennie, hogy milyen okból csökkentette az illetményt.A Púétv. 98. §-ának (3) bekezdése továbbá tartalmazza a teljesítményértékelés (TÉR) jövőben alkalmazandó szabályait. Az erre vonatkozó átmeneti[…]

Részlet a válaszából: […] a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek., Szja-tv. 25. § (2) bek.].A munkába járás költségtérítése szempontjából lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik, míg a tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik [39/2010. Korm. rendelet 2. § d)-e) pont].A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e [39/2010. Korm. rendelet 7. §]. A költségtérítés szempontjából tehát nem az a lényeg, hogy a lakcímkártyán milyen adat szerepel, hanem az, hogy a munkavállaló miként nyilatkozik. A nyilatkozattal kapcsolatban előírhatja a munkáltató, hogy azt a közvetlen vezető "igazolja", de ez semmiképpen nem jelentheti azt, hogy a közvetlen vezető felelősséget vállalhatna annak valóságtartalmáért, hiszen a nyilatkozatot nem ő teszi, és személy szerint nincs joga - miként a munkáltatónak sincs -, hogy a munkavállaló magánéletének ezen aspektusát vizsgálja, ellenőrizze.Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a munkavállaló bármilyen nyilatkozatát valósként kellene elfogadni. A munkavállaló a nyilatkozatának valóságtartalmáért munkajogi és büntetőjogi felelősséggel is tartozik, hiszen a valótlan tartalmú nyilatkozattal jogalap nélküli kifizetés valósul meg, amivel kárt[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettségszegések jelentős mértékűnek tekintendők. A közalkalmazott - hacsak például nem öntudatlanul fekszik egy kórházban - szándékosan, de legalább súlyos gondatlansággal mulasztja el a tájékoztatási kötelezettségét. A fentiek alapján meg kell indokolniuk a rendkívüli felmentést. Az indokolásból az okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét Önöknek kell bizonyítani [Kjt. 33/A. § (2) bek.].A rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni [Kjt. 33/A. § (3) bek.]. Mivel a kérdésben foglaltak szerint a közalkalmazott már hónapok óta folyamatosan nem jelenik meg a munkavégzés helyén, mindaddig, amíg ez az állapot fennáll, a munkáltató nem mulasztja el a tizenöt napos szubjektív jogvesztő határidőt. Az irányadó bírói gyakorlat szerint ugyanis az igazolatlan távollét esetén a szubjektív és az objektív határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll, hiszen folytatólagos kötelezettségszegésről van szó.Nagyon kicsi ugyan az esélye, mégis elképzelhető, hogy a közalkalmazott utólag valamely menthető okkal igazolja távollétét, illetve eddigi hallgatását (pl. kómában volt, azért nem tudott jelezni). Ebben a nem várt esetben van arra esély, hogy a rendkívüli felmentés utóbb jogellenes lesz. Erre figyelemmel a rendkívüli felmentés előtt érdemes mérlegelni, fennállhat-e annak lehetősége, hogy a közalkalmazott utólag esetleg igazolja a távollétet, illetve annak tényét, hogy annak okáról miért nem tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Mivel a tényállás szerint már az ismert elérhetőségén felkeresték tértivevényes küldeményben, újbóli felkeresése abból a célból, hogy felszólítsák arra, hogy haladéktalanul vagy pár napos határidőn belül igazolja távolléte okát, megítélésünk szerint szükségtelen.Ha attól tartanak, hogy a rendkívüli felmentést nem veszi át, az alábbi eljárás javasolt. A rendkívüli felmentést vagy tértivevényes levélben küldjék, vagy arról is dönthetnek, hogy kézbesítési megbízottat küldenek, aki személyesen kísérli meg átadni azt. Ha a tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozat átvételét a címzett vagy az átvételre jogosult más személy megtagadja, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, azt már a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni [Mt. 24. § (2) bek. a) pont]. Ezzel a rendkívüli felmentés joghatályosan közöltnek tekinthető. A tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített rendkívüli felmentés egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint[…]

Részlet a válaszából: […] kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét; egyfelől - szűk törvényi kivétellel - nem különböztethető meg a kölcsönvevőnél foglalkoztatott munkavállalókkal szemben azért, mert kölcsönzött munkavállaló. Továbbá az egyéb védett tulajdonságai tekintetében minden esetben ugyanúgy kell kezelni őt a kölcsönvevőnél, mintha nem kölcsönzött munkavállaló lenne. Az egyenlő bánásmód követelményének megtartásáért - mivel a törvény nem nevesíti kifejezetten, hogy csak a kölcsönbe adó vagy csak a kölcsönvevő lenne arra köteles - mindkét munkáltató felelős.Szükségszerűen a kikölcsönzés tartama alatti időszakban születik az a kölcsönvevői döntés, amely a kikölcsönzés megszüntetésére vonatkozik; ebből következően annak meghozatala során is meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. Ezt sértheti például az, ha az egyik kölcsönzött munkavállaló kikölcsönzését, aki szakszervezeti tisztviselő, megszünteti a kölcsönvevő, míg más, ilyen tisztséget be nem töltő - egyébként vele összehasonlítható helyzetben lévő - munkavállalók kikölcsönzését nem szünteti meg. Bár konkrét bírósági ítélet ilyen kérdésben nem született, de a Kúria egy eseti döntésében utalt arra, hogy a kölcsönvevő perben állása esetén akár vizsgálható lehet egy ilyen kölcsönvevői intézkedés és a munkaviszony megszüntetésének kapcsolata, utóbbi jogszerűségével összefüggésben (BH2021. 111.).A munkáltató olyan döntése, amely szerint egy munkakörben az összes magyar állampolgárságú munkavállaló munkaviszonyát megszünteti, majd helyükre külföldi munkavállalókat vesz fel, az egyenlő bánásmód megsértését jelentheti, közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósíthat meg [Ebktv. 8. § d) pont]. Ez a kérdés szerinti esetben a kölcsönbe adónál is megvalósulhat, hiszen a munkaviszonyokat ő, saját jognyilatkozattal szünteti meg. Mivel az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani a kölcsönzött munkavállalók vonatkozásában a kölcsönvevőnek is, ezért, ha egy munkakörben az összes[…]

Részlet a válaszából: […] illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után két-, három-, négy-, illetve öthavi illetménynek megfelelő összegű jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes [Kttv. 150. § (2) bek.]. A jubileumi jutalom meghatározott összegű illetmény kifizetését jelenti. Mivel a Kttv. 131. §-ának (2) bekezdése szerint az illetmény a Kttv. 133. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint - a Kttv.-ben meghatározott feltételek esetén - illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll, a polgármester[…]