Naptári napon átnyúló munkanap és munkaszüneti nap

Kérdés: Cégünknél a termelésben dolgozókat három műszakban (06-14 óra, 14-22 óra, 22-06 óra), hétfőtől péntekig, napi 8 órában foglalkoztatjuk. Esetenként azonban nem hétfőn reggel 6 órakor indítjuk a munkahetet, hanem vasárnap este 22 órakor. Ennek szükségességéről szerdai napokon döntenek a vezetők, és a vasárnapi kezdést is ekkor közöljük a dolgozókkal, a helyben szokásos módon. Ezen a héten a vasárnap március 15-ére, munkaszüneti napra esett, és szerdán a munkahét vasárnap esti indításáról döntöttek. A hétfő reggeli 6 órás kezdéssel a március 15-ei munkaszüneti nap vasárnap reggel 6 órától hétfőn reggel 6 óráig tartana, ha jól gondolom, tehát a 15-én vasárnap este 22 órától hétfő reggel 6 óráig történő munkavégzés munkaszüneti napi munkavégzést valósítana meg. Azzal, hogy szerdán az érintett műszakra vonatkozóan közöltük a munkaidő-beosztás módosítását (tehát, hogy nem 16-án, hétfőn 22 órakor, hanem 15-én, vasárnap 22 órakor kezdenek), elkerültük, hogy munkaszüneti napi munkavégzés történjen? Az a vasárnapi 2 óra már hétfői munkanapi munkavégzésnek tekinthető, és nem kell munkaszüneti napi pótlékot fizetnünk rá? Megjegyzem, hogy vasárnap esti kezdés esetén mindig fizetünk 8 órára járó vasárnapi pótlékot.
Részlet a válaszából: […] ...időtartamnak mindenképpen egybe kell esnie a naptárral, amely követelmény a kérdés szerinti esetben megvalósul. A fenti logika a munkahétre is alkalmazható: a hét nemcsak a naptári hetet jelentheti, hanem megszakítás nélküli százhatvannyolc órát is, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Rendkívüli munkaidő heti maximuma

Kérdés: Mennyi túlóra rendelhető el a havibéres munkavállaló számára, ha az általános munkarendben, heti 40 órában dolgozik, olyan munkahéten, amikor négy munkanap és egy munkaszüneti nap van? Elrendelhető-e 16 óra rendkívüli munkaidő?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló beosztás szerinti és rendkívüli munkaideje együttesen, egy héten legfeljebb negyvennyolc óra lehet [Mt. 99. § (2) bek. b) pont és (5) bek. b) pont]. Ha a kérdés szerinti esetben a munkavállaló négy munkanapra van beosztva, összesen 32 órára, akkor a 48 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Munkanap kezdetétől függő bérpótlékfizetés

Kérdés: Az egyik területünkön az alábbi munkarendet vezetjük be, amelyben az érintett munkatársaink délelőtti, délutáni, éjszakai műszakok forgásában fognak dolgozni. Minden munkarendben el kell dönteni, hogy a hét mikortól indul. Ha a hét kezdetét hétfő 06:00 órára hirdetem meg ebben a munkarendben, akkor az éjszakai műszakban vasárnapra meg kell fizetni a pihenőnapra járó pótlékot, valamint a vasárnapi pótlékot is? Ha a hét kezdetét vasárnap 22:00 órára teszem, akkor viszont a csütörtök 06:00 órakor lejár a "munkahét", ezért mind a két péntekre (délelőtti és délutáni műszakokban is) meg kell fizetni a pihenőnapi rendkívüli munkára járó pótlékot, azaz 100% + 100%-ot? Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] ...22:00-kor ér véget (nem csütörtökön 6:00-kor), az addig teljesített munkaidő rendes munkaidőnek minősül (előzetes beosztás esetén); a munkahét vasárnap 22:00-kor fejeződik be [Mt. 87. § (3) bek.]. A péntek éjszakai műszak 22:00 utáni munkavégzése így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkaidő-beosztás elszámolási időszakban

Kérdés: Megfelelő-e a munkaidő-beosztásunk, ha egy munkavállalónkat elszámolási időszak alkalmazásával az alábbi módon osztjuk be: hétfő: 14-18 óra, kedd-péntek 10-18 óra, szombat 9-13 óra?
Részlet a válaszából: […] ...bek.].Tekintettel arra, hogy a munkaidő-beosztás alapján a munkavállaló munkanapja a naptári nappal azonos, és hogy a hét (a munkavállaló munkahete) vasárnap 24.00 órakor véget ér [Mt. 87. § (1), (3) bek.], ezért a szombat 13.00 és a vasárnap 24.00 közötti időszakban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkanap és hét fogalma – eltérés a naptártól

Kérdés: Az Mt. 87. §-a meghatározza a munkanap és a munkahét fogalmát, és azt, hogy mikor van lehetőség ezeket a naptári naptól és naptári héttől eltérően értelmezni: alapvetően akkor, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ezt hogy kell érteni olyan esetben, mikor nem egy szokásos több műszakos munkarendről van szó, tehát nem mindig nyúlik át a következő naptári napra a munkaidő, csak alkalomszerűen? Tehát milyen gyakoriság az elvárt ahhoz, hogy már "naptári napon átnyúló" munkaidőről beszéljünk? A konkrét esetben a munkáltató egy sportcsarnokot üzemeltet, ahol hétvégén rendszerint, illetve esetenként hétközben is rendezvények vannak, amiket ki kell szolgálni, és utána rendezni kell a helyszínt. Emiatt ezekre a napokra egyes munkavállalók beosztása úgy van meghatározva, hogy éjfél után végeznek; viszont a rendezvénnyel nem érintett napokon 22-ig tart a munkaidejük. Tehát lehet olyan hét, amikor az adott munkavállaló például csak egy nap végezne éjfél után a beosztása szerint. Ilyen esetben mondhatja azt a munkáltató az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése alapján, hogy nála a munkahét nem a naptári hetet jelenti, hanem a sport-, kulturális és egyéb rendezvények megfelelő színvonalú kiszolgálása miatt például kedd 6 órától a következő hét kedd 6 óráig tart?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett szabály alapján munkanapnak a naptári nap minősül, vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ugyanez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkaidő-beosztás szombati napra

Kérdés: A kérdéssel érintett munkavállalónk ötnapos munkahéten ledolgozza a 48 órát. Ha egy hónapban egyszer szombati napra leltárra berendeli a munkáltató, akkor milyen lehetőség van arra, hogy hivatalosan legyen elszámolva ez a szombati nap?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet, amelybe a rendkívüli munkaidő tartamát is be kell számítani [Mt. 99. § (2) és (5) bek.]. Ha a munkavállaló már hétfőtől péntekig 48 óra munkaidőt teljesített, akkor azon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Munkaszüneti nappal érintett hét munkaideje

Kérdés: Havibéres munkavállaló heti munkaideje 40 óra. Amennyiben túlóra kerül elrendelésre, a heti munkaidő nem haladja meg a 48 órát, a napi munkaidő pedig a 12 órát. Olyan munkahéten, amikor csak 4 munkanap van, 1 pedig munkaszüneti nap, akkor hogyan alakul a heti munkaidőre vonatkozó korlátozás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, heti munkaidejébe pedig valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Pihenőidő vasárnap esti munkakezdéssel

Kérdés: Szeretnénk a munkarendünket megváltoztatni, és átállni a heti pihenőidős rendszerre. Beosztható-e úgy a munkavállaló munkaideje, hogy vasárnap este 22.00 órától hétfő reggel 06.00-ig végez munkát, és a heti minimum 40 órás pihenőidejét pénteken este 22.00 és vasárnap este 22.00 között kapja meg? A munkahetünk egyébként hétfő reggel 06.00-kor kezdődik.
Részlet a válaszából: […] ...pihenőidőt, és a munkaidőkeret átlagában heti legalább 48 óra pihenőidőt biztosítson [Mt. 106. § (3) bek.]. A munkáltató munkahete hétfő reggel 06.00-kor kezdődik, innentől kell számítani az egybefüggő 168 órás időtartamot [Mt. 87. § (3) bek.]. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Tizenkét órás műszakban dolgozó szabadsága

Kérdés: A 12 órás műszakrendben dolgozó teljes munkaidős szociális gondozó szabadságát hogyan kell kiadni, elszámolni és nyilvántartani az Mt. augusztus 1-jétől hatályos 124. §-a szerint? Véleményem szerint ez nem minősül általános munkarendnek, sem egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak (bár az egyenlőtlen munkaidő-beosztás definíciója szerintem hiányzik).
Részlet a válaszából: […] ...hiszen számára lesznek olyan napok a héten, amikor nem kell bejönnie dolgozni, illetőleg a heti 40 óra szerződéses munkaidő is csak több munkahét átlagában "jöhet ki".Az ilyen munkarendben foglalkoztatott munkavállaló szabadságának megállapítására az Mt. – 2013....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Munkaidő-beosztás – a szabadság és a betegszabadság tekintetében

Kérdés: Mit lehet a munkaidő-beosztás alatt érteni? Ha két műszakos munkarend van (délelőtt és délután), ami hetente változik egy munkavállalót illetően (egyik héten délelőttös, azt követő héten délutános), akkor az már beosztásnak tekintendő? A munkahét 40 órás, 5 munkanap, 2 szabadnap (szombat, vasárnap), igazodva a naptári hétköznapokhoz. A fizetett szabadságra és betegszabadságra járó díjazás számításának szempontjából kérdéses.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás annak meghatározását jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidejét mikor fogja teljesíteni. Például egy teljes munkaidős munkavállaló a hét mely napjain és mikor fogja "ledolgozni" a 40 órányi munkaidőt. A törvény szerint a munkaidő-beosztást a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.
1
2