21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Kötetlen munkarend – alkalmazási feltételek
Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?
2. cikk / 21 Ügyvezetőnek járó szabadság megváltása
Kérdés: Cégünk korlátolt felelősségű társaság formában működik. Az ügyvezető megbízatásának lejártakor mennyi időre járó le nem töltött szabadsága váltható meg pénzben, abban az esetben, ha az ügyvezető szabadságának nyilvántartása naprakészen vezetett?
3. cikk / 21 Bérszámfejtési hiba korrekciója
Kérdés: A munkáltató a munkavállaló bérét 2016. december 1-jétől megemelte, azonban bérszámfejtési hiba miatt azóta is a korábbi bérét folyósította a munkavállalónak, és a pótlékokat, egyéb járandóságokat is a korábbi bér alapulvételével számította ki. A hibát 2019 márciusában ismerte fel, azt korrigálnia szükséges. Hogyan járjon el?
4. cikk / 21 Szabadság iránti igény elévülése
Kérdés: Cégünknél egy munkavállaló öt évre visszamenőlegesen nyilvántartott szabadsággal rendelkezik. Figyelemmel az Mt. általános szabályára, miszerint a munkaviszonyból származó igények elévülési ideje három év, a munkavállaló a munkaviszonyának megszűnése esetén hány évi szabadság pénzbeli megváltására jogosult?
5. cikk / 21 Szabadság kiadása túlóraként
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 167-es számában a 3324. számú kérdésemben nem a szabadidőt, hanem a rendes évi szabadságot kérdeztem. ("A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?") Nem vagyok jogász, de véleményem szerint a rendes évi szabadság a dolgozó pihenését, regenerálódását szolgálja. A havi munkaidő (folyamatos munkarend) ledolgozása mellett a szabadság kiadását, még ha túlórában fizetik is, igazságtalannak érzem. Például, a munkaidő mértéke napi nyolc óra. Ezt folyamatos műszakban 24 vagy 12 órában teljesítjük. Március hónapban ledolgoztam a havi munkaidőmet, és kiírtak két munkanap szabadságot, amit előre tervezett túlórában kifizettek. Azaz ledolgoztam 176 munkaórát, ezenfelül két munkanap szabadságot kiírtak, amit 2x8 óra túlórában elszámoltak.
6. cikk / 21 Keresőképtelenség a munkaviszony végéig
Kérdés: Jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó cégnél dolgozom gyári alkalmazottként. A munkáltatómmal 2017. április 26-án egyéves határozott idejű szerződést kötöttünk. Elég sok kritika ér a főnökeimtől a munkám minőségét illetően, toleranciának még a nyomát sem érzem. Pedig én igyekszem a legjobb tudásom szerint dolgozni, de a folyamatos három műszak, és az ebből következő hatalmas terhelés miatt sajnos néha becsúsznak hibák. Ezért arra gondoltam, hogy 2018. április 26-áig (a határozott idejű szerződésem lejártáig) szeretnék eljönni táppénzre, hogy kivizsgáltassam magam, mert számos egészségügyi problémám van. Megtehetem-e jogi következmény nélkül, hogy három hónapra táppénzre megyek a gyógyulásom érdekében? Ha nem, mit javasolnak megoldásként? Sajnos a közös megegyezésről szó sem lehet, abba nem egyeznek bele a főnökeim, mert munkaerőhiány van. Anyagi helyzetem miatt a hátralévő munkabéremet sem tudom megfizetni nekik.
7. cikk / 21 Munkáltatói mulasztások: szabadság, táppénz, bérjegyzék
Kérdés: Mi a teendő, ha a munkáltató nem adja ki a szabadságomat, mert azt mondja, hogy a cégnél nincs szabadság, sem táppénz? És ha a munkáltató nem adja ki a bérjegyzékemet?
8. cikk / 21 Jubileumi jutalom egyházi óvodánál
Kérdés: Önkormányzati óvodánkat 2004-ben átvette a katolikus egyház. Akkor minden dolgozó kapott egy olyan írásos dokumentumot, amely szerint: "Illetménye: a közalkalmazotti illetménytábla szerint, 13. havi illetmény, jubileumi jutalom." Tehát: semmilyen hátrány nem ér bennünket a változás miatt. Ennek ellenére 2007-ben én voltam az utolsó, aki jubileumi jutalomban részesültem (a 30 év után járóban). Azóta ezt nem kapják az intézményben dolgozók. Tudok az állami támogatásban részesülő egyházakra vonatkozó törvényekről, a szociális ellátásokról szóló törvény is kimondja: nem érheti hátrány az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat [Kjt. 78. §, 94/L. § (4) bekezdés, költségvetési törvény 35. § (3) bekezdés stb.]. 61 évesen, a 40 éves munkaviszony megléte kapcsán, a nők kedvezményes nyugdíjába mentem 2015. XII. 29-én. Megillet-e ebben az esetben – 38 év közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott idő után – a 40 éves jubileumi jutalom?
9. cikk / 21 Szabadság – minden munkaviszonyban jár
Kérdés: Munkaszerződés keretében vállaltam munkát, biztonsági és vagyonőr munkakörben. Ezen esetben az évi szabadság megillet-e, amennyiben nem, milyen indokkal utasítható el?
10. cikk / 21 Távolléti díj számítása
Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
